A zsúfolt szurdokból csendes pilisi kilátópontokra

A főváros környékének legnépszerűbb kirándulóhelye, a Pilisszentkereszt melletti Dera-szurdok, a könnyen megközelíthető, vadregényes patakvölgy minden évszakban csodálatos. A kissé komolyabb túraélményre vágyóknak ajánljuk a szép kilátással bíró Hosszú-hegy végigjárását, a csobánkai Szent-kúttól pedig az Országos Kéktúra útvonalán térünk vissza a Szurdok bejáratához.

A túra hossza: 13,1 km

A túra időtartama: 4,5 óra

Szintkülönbség: 380 m fel, ugyanannyi le

Kiindulópont:

Dera-szurdok parkolója, megközelíthető autóval: Pomáz felől Pilisszentkereszt előtt kb. 2 km-re balra ágazik le egy aszfaltút a Szurdok alsó végénél lévő parkolóhoz. Sajnos tábla nem jelzi, szóval legyünk figyelmesek, Pomáz felől jőve a 15-ös kilométerkőtől 3-4 méterre balra kell lekanyarodni. Autóbusszal: A pomázi HÉV állomástól induló autóbusszal tudunk Pilisszentkeresztig utazni, ahogy beérünk a faluba, az első megállónál szálljunk le, és a bal oldalon találjuk a Szurdok felső végéhez vezető kék jelzésű turistautat. Ebben az esetben érdemes a Kéktúráról a tavacskánál egyből jobbra fordulni a Kék jelzésű útra a Som-hegyi turistaház felé és visszaúton jövünk végig a Szurdokon.

A túra jellege:

Könnyű gyalogtúra jól jelzett turistautakon, ösvényeken, szekérutakon, a szurdokban kicsit sziklás talaj, sok fahíd, melyek csúszósak lehetnek nedves időben. Szintkülönbség minimális, a Hosszú-hegyről közepesen meredek, de rövid lejtő. Hétvégén a szurdokban nagyon sok emberre számítsunk!

dera-szurdok-hosszuhegy-terkep.jpg

Térképkivágat: Pilis és a Visegrádi-hegység 1:40 000 (Cartographia)

A túra leírása

A parkolóból az Országos Kéktúra jelzéseit követve indulunk el a kis híd felé, átmegyünk a patak túloldalára és pár perc alatt be is érünk a méretes sziklatömbökkel borított patak szurdokába. A vadregényes, hatalmas sziklafalak közé szorult völgyben kényelmes sétaút vezet, több helyen kis hidakon váltunk partot, egy-két helyen van csak kissé meredekebb szakasz, ahol a part fölé emelkedik az út. Információs táblákon ismertetik a szurdok érdekességeit, a Kovácsi-, vagy Dera-patak a Pilis leghosszabb patakja, Szentendre alatt folyik közvetlenül a Dunába.

A mesebeli szépségű szurdokban maximum a néha nyomasztóan sok kiránduló piszkálhat bele az élménybe. A mély szakadék jellegű, mészkősziklák által keretezett, párás, félhomályos völgy sajátos hűvös, nedves mikroklímával rendelkezik. A patak vize azonban szárazabb időben szinte alig csörgedezik a meder kövei közt, ha tehetjük, érdemes nagyobb esőzések után vagy hóolvadáskor jönni, mikor a bővebb vízhozam miatt kissé nagyobb az élményfaktor. A szoros vége felé kissé kitágul a völgy, majd kiérünk egy pihenőhellyel felszerelt széles tisztásra, ahol még egy kis barlangot is láthatunk a sziklafalban. Bájos kis duzzasztott mellett megyünk el, majd átmegyünk a hídon, mely mögött, a táblás elágazásnál elhagyjuk a Kéktúra útvonalát és ráfordulunk a Kék jelzésű, enyhén emelkedő, széles szekérútra, melyen hamarosan elérjük a Som-hegyi turistaházhoz vezető bekötőutat.

Tehetünk egy kitérőt a kb. 150 méterre fekvő, példásan felújított turistaházhoz, azonban büfére, étteremre ne számítsunk, ellenben piknikezni remekül lehet a kulturált pihenőhelyen az épület előtti réten. Visszatérve, az elágazástól már Zöld négyzet jelű útra, folytassuk tovább utunkat a kényelmes erdészeti úton. A nem túl izgalmas szakasz után táblás elágazáshoz érünk, a keresztező Zöld sáv jelzésű úton balra kanyarodva térünk rá a kerékpárosok által is gyakran használt, jó minőségű kocsiútra. Pár lépés után a Z jelzések jobbra egy gyalogútra vezetnek, az árnyas ösvény rövidesen visszakanyarodik a kocsiútra, de később ismét jobbra fordul le róla. A Hosszú-hegy fennsíkszerű, erdős tetején járunk, szép tölgyesben emelkedünk fel a hegygerinc közelébe, ahol a kisebb tölgyfák, cserjék jellegzetes karsztbokrosokat alkotnak. A köztük megbújó pici tisztásokról megnyílik a táj, kicsit odébb a Zöld jelzésű ösvény egy csodás kilátóhelyre ér ki, ahonnan parádés panorámát élvezhetünk a sziklagyepes gerincperemről a Vörösvári-medencére, a távolban a Kevélyek csoportjára, a Budai-hegység vonulataira, és a Hármashatár-hegy ismerős sziluettje is jól látható.

Egy újabb kilátóhely után jelzett ösvényünk élesen balra fordul és megkezdi ereszkedését a Hosszú-hegy északkeleti oldalában. Keresztezzük a kerékpárútként is használt erdészeti utat, majd egy darabig vele párhuzamosan vezető ösvényünk kiér rá és pár lépésre táblás útkereszteződéshez érünk. Balra fordulunk az Országos Kéktúra útvonalára, melyet még egy darabig elkísérnek a Zöld sáv jelzések is. Az enyhén lejtő, széles földúton rövidesen elérjük a csobánkai Szent-kutat, mellette egy régebbi kápolna helyén az 1938-ban épült Sarlós Boldogasszony-kápolna áll, mely általában zárva tart. A búcsú idején, július első vasárnapján élénkül meg igazán a környék. Lépcsősoron lejutva találjuk a kúttal foglalt forrást, felette a kőfülkében Szűz Mária alakja vigyáz a helyre. A Szent-kutat övező legendákkal információs tábla ismerteti a kíváncsi túrázót.

A kúttól a Kék és Zöld jelzésű út levezet az erdő szélére, a gyönyörű, vadvirágos rétekről csodás kilátás nyílik a Csobánka felett magasló szirtekre, az Oszoly-csúcsra, Csúcs-hegyre, a Kevélyekre. Az elágazásnál élesen balra fordulunk az Országos Kéktúrát követve, a Zöld jelzésű út jobbra, Csobánkára tart. A sorompóval lezárt szekérúton, jobbra remek kilátást élvezve a Bölcső-hegyNagy-Csikóvár vonulatára gyalogolunk tovább. Később betér jól kijárt, csapadékos időben kellemetlenül sáros utunk az erdőbe, majd egy jó félóra eseménytelen sétával érünk vissza kiindulási pontunkra, a Dera-szurdok parkolójába.