Rövid körtúra a leghegyesebb Balaton-felvidéki tanúhegyre

A tanúhegyeiről ismert Tapolcai-medence északkeleti csücskében áll egy hegyes vulkáni bazaltkúp, sziklás tetején középkori vár romjai tanúskodnak a múltról. A tövében fekvő, azonos nevű, pici faluból, Hegyesdről tanösvény vezet fel a természetvédelmi terület közepén magasló Várhegy pompás körpanorámát nyújtó csúcsára.

A túra hossza: 2,8 km

A túra időtartama: 1 óra

Szintkülönbség: 100 m fel, ugyanennyi le

Kiindulópont:

Hegyesd, faluközpont, Petőfi Sándor utca. Megközelíthető a Tapolcát Nagyvázsonnyal összekötő 77-es főútról, a Tapolca-Diszel és Monostorapáti között leágazó hegyesdi bekötőúton. A templom előtt, a kút környékén érdemes parkolni.

A túra jellege:

Rövid, közepesen nehéz gyalogtúra megfelelően jelzett turistautakon, tanösvényen. A túra nehézségét, a hegy csúcsán, a hegyesdi várhoz felkapaszkodó sziklás csapás okozza, itt akár kezünkkel a sziklába kapaszkodva tudunk csak felmászni a hegytetőre. Óvatosan, körültekintően kapaszkodjunk a sziklákon, figyeljünk a gyerekekre, akik nagyon szokták élvezni a rövid, de kalandos sziklamászást. A hegyre, annak északi oldalában vezető ösvény egy hosszú, végeláthatatlannak tűnő lépcsősor, a déli oldalon is lépcsőkön ereszkedünk le.

A túra leírása

Hegyesd központjából, a templommal rézsút szemben indul a Sárga sávval jelzett betonút a hegy felé. Egy gazdaság mellett gyalogolunk, az Y alakú elágazásnál jobbra tartva kerüljük meg a tanyát, majd utunk balra kanyarodva indul meg a jól látható hegy irányába. Két drótkerítés között vezet a keskeny ösvény, kiérünk egy táblával is jelzett kereszteződéshez, ahol jobbra fordulunk, az itt kezdődő Sárga L (rom) jelű ösvényre. Az árnyas erdőben futó, kényelmes sétaúton találunk is néhány információs táblát a környék élővilágáról, majd a következő jelzőtáblás kereszteződésnél élesen balra fordulunk a Várrom felé. Ösvényünk hamarosan hosszú lépcsősorba váltva kapaszkodik a Hegyesd északi, hűvös erdején át. A végtelennek tűnő lépcsők a hegy tetején szinte teljes körbefutó függőleges sziklafal tövében érnek véget, melyet balról kerül meg az alig látható, köves csapás. A bazaltsziklák keleti feléről tudunk legegyszerűbben felmászni a hegy tetején lévő várromokhoz.

A csúcson egy szabadon használható távcső és egy panorámatábla is segít a környék csúcsainak beazonosításához, szinte az összes tanúhegy remekül látszik, bár a Csobánc pont kitakarja a Badacsonyt és a Gulácsot, de a Haláp viszonylag közel van és a szigligeti domboknál a Balaton vize is megcsillan. Ottjártunkkor két kecske őrizte a hajdani várat, mely valószínűleg a tatárjárás után épülhetett. Az évszázadok során rengeteg tulajdonváltáson ment keresztül, többször volt királyi birtok, a török végül 1561-ben foglalta el, de egy évre rá már kizavarták őket a várból, ezután a magyarok a várat felgyújtották, majd a biztonság kedvéért fel is robbantották, hogy ne kerüljön az ellenség kezére. Többé már nem épült fel, mára az egykori várfalakból nem sok minden maradt fenn, a néhol még meglévő 1-2 méter magas falmaradványok is omladoznak, a meredek hegyoldal fái és cserjéi is benőtték a romok nagy részét. A hegyes vulkáni kúpon épült várhoz csigavonalban szerpentinező út vezetett fel a kis alapterületű bástyákkal erősített fallal védett lakóépületekhez. Az apró várban csak gyalogság tartózkodott, lovasság nem tudott felmenni, a magas, vékony falakra nagyobb ágyúkat sem tudtak helyezni.

Miután magunkba szívtuk a hely varázslatos hangulatát, ereszkedjünk vissza a Sárga rom jelű ösvényre, és jobbra fordulva kezdjük meg ereszkedésünket a hegyről. Elmegyünk egy nagyobb falrészlet alatt, és egy rozoga fakorláttal védett lépcsősoron lépdelünk lefelé. A meredek rész után enyhén lejtős ösvényen érünk ki a Sárga sáv jelű útra, melyre élesen balra fordulva 400 méter sétával jutunk vissza a már ismerős elágazáshoz, ahonnan jobbra kanyarodva a már ismert útvonalon megyünk vissza kiindulási pontunkra.