Különleges bazaltformációk, parádés Balaton-felvidéki panoráma

A Tapolcai-medence északi szélén magányosan álló, félig elbányászott vulkáni hegy, a Haláp furcsa, rendellenes sziluettjével első látásra kilóg a klasszikus balatoni tanúhegyek közül. A XX. században, az eredetileg koporsó formájú hegy felső részét szinte teljesen elbányászták, a Haláp egészen a közelmúltig, turistáktól elzárt bányaterületként, a környező, népszerű tanúhegyek mostohatestvéreként szomorkodott Tapolcától északra. A bányászat megszűntével, 2019-ben nyitott meg a hegy geológiai és természeti csodáit láncra fűző tanösvény, melynek végigjárásával remek képet kaphatunk a hegy különleges bazaltformációiról, az északi oldal sajátos mikroklímájú törmeléklejtő erdőjéről. Az óriási, központi kráter megdöbbentő látványa és a hegy több pontjáról, főleg a központi sziklakúp kilátójából feltáruló nem mindennapi panoráma már csak hab a tortán.

A túra hossza: 3,2 km

A túra időtartama: 1,5 óra

Szintkülönbség: 60 méter fel, ugyanennyi le

Kiindulópont:

Zalahaláp, Haláp-tanösvény, parkoló. Megközelíthetőa Tapolcától 4 km-re északra fekvő Zalahaláp községtől, annak északi szélén, a temető mellől indul a hegy felé a keskeny betonút, a szőlők közt kanyargó út felső végén is találunk egy parkolót, de egy szinttel feljebb is mehetünk a murvás úton, ott is van egy, a tanösvényhez közelebbi parkoló. Tömegközlekedéssel nagyobb kihívás a megközelítés, a Zalahaláp központjában lévő buszmegállótól, a Kossuth utcán jutunk a temetőhöz, ahonnan a betonutat követve érünk fel a tanösvény indító állomásáig, kb. 1500 méter séta, csak oda.

A túra jellege:

Könnyű, családbarát kirándulás megfelelően jelzett utakon, ösvényeken, a központi sziklakúpra meredek, korláttal védett lépcsősorral. A hajdani bányaterület, gyakorlatilag az egész hegy, csak saját felelősségre járható be, ne térjünk le a kijelölt utakról, a kráter, vagyis a bányaudvar pereme morzsalékos talajú, sziklás szakadék, ne merészkedjünk ki egy-egy jónak gondolt fotó kedvéért a meredély szélére, balesetveszélyes lehet! A hegy északi oldalán futó ösvény köves, néhol erősen meredek, óvatosan közlekedjünk, főleg nedves időben!

A túra leírása

A felső parkolótól nem messze, a sorompó mögött találjuk a 2019-ben kialakított 10 állomásos Haláp-tanösvény indító tábláját, melyről megtudhatjuk, hogy csak 2018-ban nyilvánították helyi jelentőségű védett területté a hajdani bánya nagy részét. Már innen, a falu címerével díszített „Szeretünk Zalahaláp” kaputól is káprázatos kilátás nyílik a Tapolcai-medencére. Előttünk magasodik a hegy legmagasabb, központi sziklakúpja, előtte a bányászok védőszentje, Szent Borbála tiszteletére emelt emlékmű áll, a jobbra futó úton az egy szinttel magasabban fekvő bányaudvaron, a szoborpark modern, látványos alkotásai kínálnak fotótémát. A bányászemlékműtől balra, a tanösvény bevezet a központi kráterszerű bányaudvarba, itt tehetünk egy nagy kört, megfigyelhetjük a kráter falát alkotó változatos bazaltformákat, melyek kicsit hasonlóak a Hegyestűn találhatókkal, de annál sokkal nagyobb léptékűek, és a vulkáni kőzet alakzatok is sokfélék.

A Halápon számos variációt láthatunk, vízszintesen, ferdén lefelé tartó és függőleges lávakifolyások, bazaltoszlopok egyaránt vannak, attól függően, hogy a kürtőtől milyen távolságban szilárdultak meg, illetve az adott szakaszon éppen merre tartottak. A Haláp a Balaton-felvidék tanúhegyei közül, a maga 6 millió évével a legfiatalabb.  A rendkívül látványos 5 és 6 szögletű, 20-80 centiméter vastagságú, oszlopos bazalttömbök beborítják a kráter több mint 10 méter magas falát. Az egy emelettel feljebb lévő kisebb udvarban létrehozott szoborparkból is remek a panoráma, a hegy legmagasabb pontjára (358 m), a zászlóval koronázott központi sziklahalomra, korláttal védett, meredek lépcsősor vezet fel.

A körpanoráma elképesztő, a Tapolcai-medence összes tanúhegye remekül beazonosítható, a mélyben a névadó város, Tapolca, a jellegzetes Y-házakkal, a távolban a Balaton víztükre csillog. A lábunk alatt kirajzolódik a Haláp gigantikus, amfiteátrumszerű krátere, a központi bányaudvar, az északi horizonton a Somló is jól kivehető, északnyugatra a Bakony erdőrengetege sejlik fel. Az eredetileg a Badacsonyhoz hasonló, koporsó formájú hegy köveit már a rómaiak is bányászták, de a nagyüzemi kitermelés 1910-ben kezdődött, és 80 éven keresztül óriási iramban zajlott, összesen több mint 10 millió tonna követ hordtak el a hegyből, végérvenyesen megváltoztatva alakját. A Közép-Európa egyik legkeményebb bazaltjának számító halápi kövek az ország számos területén még máig is fellelhetők, a halápi bazalt sokáig meghatározó anyaga volt a hazai útépítéseknek. Az 1980-as évek második felében, a visszaeső kereslet miatt megszüntették a kitermelést, 1990-ben hivatalosan is felszámolták a bányavállalatot. Az azóta magánkézben lévő területet rekultiválták, de egészen 2018-ig nem történt semmi, a védetté nyilvánítással, a tanösvény és a turisztikai infrastruktúra kiépítése után tagolódott be óriási sikerrel a Balaton-felvidék idegenforgalmába a kivételes hely.

A kilátóba felvezető út tövénél menjünk tovább északi irányba, az út megkerüli a központi kúpot és végigvezet a kráter peremén, végig csodás rálátást nyújtva a központi bányaudvarra, a bazaltformációkra, az egymással szemben álló, két megmaradt, legmagasabb sziklahalomra. Számos pihenőpad sorakozik végig a tanösvény útvonalán, nyugodtan tudunk egyet pihenni és magunkba szívni a nem mindennapi táj látványát. A kráter peremétől kissé kijjebb fut egy szekérút, arra térjünk rá, innen még jobban látszik a Somló koporsó alakú hegye, és előtte a jelenleg is lőtérnek használt dolomitkopárokból kiemelkedő szabályos kúp alakú dombok, köztük a legmagasabb, a Cseket-hegy. A széles szekérútból keskeny ösvénnyé vált út beér az erdőbe, lépcsősoron ereszkedünk a Haláp árnyékos, északi oldalát borító, a bányászat által érintetlenül maradt, sajátos mikroklímájú, vulkáni kőzettel fedett, ún. törmeléklejtő erdején keresztül. Meseszerű látványt nyújt a mohalepte sziklák görgetege a páfrányos, árnyas, párás hegyoldalban. Hamarosan, az 5-ös számú táblánál, becsatlakozunk a tanösvény eredeti, a bányaudvarból jövő ágába, kissé jobbra fordulva folytatjuk körutunk a hegy nyugati szélén.

A 3-as tábla után kiérünk az erdőből, megnyílik a táj, a 2-es tábla mellett pedig egy pihenőpadról csodálhatjuk meg ismét a Balaton-felvidéki táj varázsát. Pár lépés után be is záródik a kör, visszaérünk a tanösvény indító állomásához, ahonnan jobbra térve érünk vissza kiindulási pontunkra.