Páratlan kilátás és növényritkaságok a kenesei magasparton

A Balatonkenese fölé magasodó Soós-hegy 75 méter magas, függőleges löszfala, a jellegzetes magaspart a Balaton keleti szélének leglátványosabb természeti nevezetessége. A legmagasabb ponton épült kilátótoronyból csodálhatjuk meg a tó keleti medencéjére nyíló panorámát. A környék botanikai ritkasága, a káposztaszerű tátorján áprilisban virágzik, a falu központjából kiinduló tanösvényen végigsétálva fűzzük láncra a látnivalókat, a rejtélyes Tatárlikaktól a löszfal peremén futó úton kapaszkodunk fel a kilátóig, ahonnan a temető mellett érünk vissza a település szép, rendezett központjába.

A túra hossza: 2,9 km

A túra időtartama: 1,5 óra

Szintkülönbség: 75 méter fel, ugyanannyi le

Kiindulópont:

Balatonkenese, Béri Balogh Ádám tér, a katolikus templom és a városháza előtti tér. A nagy parkolóban tudjuk hagyni az autót. A vasútállomástól a Bakó József utcán érünk pár perc alatt a református templomhoz, ahol balra kanyarodva megyünk tovább a tanösvény útvonalán.

A túra jellege:

Könnyű, rövid séta aszfaltos utcákon, keskeny ösvényeken végig jól jelzett útvonalon. A löszfal peremén vezető ösvényen óvatosan közlekedjünk, korlát nincs, a gyerekekre fokozottan vigyázzunk! A Tatárlikakhoz meredek, csúszós, homokos talajú ösvény vezet, de a tanösvény útvonala elkerüli a nehezebb szakaszokat.

A túra leírása

Balatonkenese központjából, az 1819-ben felszentelt katolikus templom elől indulunk, előtte, a kis parkban első világháborús emlékmű áll. A Táncsics Mihály utcán érünk a jóval régebbi református templomhoz, a kis hidat Nepomuki Szent János szobra vigyázza. Az 1660-ban felépült barokk stílusú templom támpillérei gótikus kori ízlést sejtetnek, a vele szemben álló, ma könyvtárként funkcionáló Óparókia épülete pedig mintegy 500 éves. Itt már találkozunk a Tátorján tanösvény információs táblájával is, a tanösvényt sárga T jelzés kalauzolja végig.

Tátorjánt majd csak a Soós-hegyen láthatunk, a Sárga T és a Piros sáv jelzéseket követve megyünk el a jobbra lévő Pilinszky János iskola mellett, majd a Partalja utcára térve közelítjük meg a magaspartot. Ahol a földút jobb oldalán végetér a házsor, egy tábla jelzi, hogy élesen jobbra felfelé tér le a tanösvény útvonala a Piros sáv jelzéstől, mely továbbmegy a Partalja utcán. Sűrű cserjésben kapaszkodunk felfelé, egy jobb kanyarnál balra fent rövid, meredek ösvény vezet az egyik Tatárlikhoz, mely nem más mint egy lakályos barlang a löszfalban. A hagyomány szerint a tatárok, majd a törökök ellen találtak itt menedéket a helyi lakosok, a későbbiekben halászok tartották benne eszközeiket. Érdekes, hogy a Balaton 1861-es lecsapolásáig, a vízszint csaknem idáig ért, csak hajóval lehetett a barlangokat megközelíteni.

A tanösvény innen meredekebben emelkedik, majd felérve a magaspart peremére, a temető szélétől, balra fordulva fut tovább. Innen is benézhetünk a szép református temetőbe, ahová már a XIX. század közepétől temetkeztek, nincs is messze a hegy névadójának, a híres kenesei költőnek, Soós Lajosnak (1856 – 1902) a sírja. Az ösvény menti Mária-emlékműtől már szép kilátást élvezhetünk a Balatonra, pár lépéssel odébb egy pihenőpadnál teljesedik ki a panoráma, gyönyörűen rálátunk a helyenként 75 méter magasságot is elérő függőleges löszfalra és a tóra. A magaspart peremét követi keskeny ösvényünk, majd rövidesen felérünk a Soós-hegy széles, tágas, füves platójára. Az 1927-ben vöröskőből készült obeliszk Soós Lajos költő emlékét őrzi. Az antennákkal csúfított kilátótoronyból fenséges kilátás nyílik a Balaton keleti medencéjére, egészen Tihanyig ellátni.

A hegytetőn található a tátorján legnagyobb hazai populációja, az eredetileg a dél-orosz sztyeppékről származó növény a káposztafélék családjába tartozik, áprilisban virágzik, az alacsony bokorszerű növényen ilyenkor tömegével jelennek meg az apró fehér virágok. A régi, ínséges időkben káposztára emlékeztető ízű torzsáját, a „tatárkenyeret”, szívesen fogyasztották a helyiek. Meglehetősen jellegtelen növény, amikor nem virágzik, a termések beérése után, a már száraz növény leválik a tövéről, kialakul a jellegzetes „ördögszekér”, a szél messzire görgeti, miközben magjait elszórja. Neve is valószínűleg e tulajdonságából ered, hiszen a tátorján szó népi jelentése: orkán, szélvész. A tátorján szigorúan védett növény, élőhelye, a Soós-hegy is természetvédelmi oltalom alatt áll!

Az obeliszk környékén számos kellemes pihenőpadon szusszanhatunk egyet, piknikezésre is kitűnő hely a hegytető. A kilátótól induljunk el északkeleti irányban a jelzetlen földúton, mely a Bajcsy-Zsilinszky utcára ér ki, ahol jobbra fordulunk és pár lépés után elérjük a református sírkert bejáratát. Az 1854-ben felszentelt temető főbejárata mögött találjuk a hősi halottak emlékművét és az 1848/49-as szabadságharc tiszteletére állított emlékoszlopot. A mellette fekvő térségen katonás rendben sorakoznak a második világháborúban, a környéken elesett több száz német katona sírkeresztjei. A Bajcsy-Zsilinszky utca vezet vissza kiindulási pontunkra, a városháza előtti térre. Érdemes még megnézni az innen balra, a parkos Kossuth téren, magas talapzaton álló, bronzból készült Kossuth mellszobrot megnézni. Hazánk második Kossuth szobra, 1899 óta áll itt, Gerenday Béla alkotása, a talapzaton lévő kis verset pedig Soós Lajos írta.