A Somló hegy felfedezése

A Bakony nyugati végénél magasodik a Somló impozáns, magányosan álló, vulkanikus eredetű tanúhegye. A környező síkságból szigetszerűen kiemelkedő, jellegzetes formájú, hajdani tűzhányó szoknyájára magasan felfutnak a gondosan művelt szőlők, felette a bazaltalakzatokkal szegélyezett, fennsíkszerű hegytetőn kilátótorony, a hegy északi letörésén középkori vár érdekes romjai állnak. A dűlőkben három régi kápolna bújik meg. A hegyet sűrűn szövik át a jelzett turistautak, köztük egy tanösvényen fedezhetjük fel a hegy páratlan természeti értékeit. Túránk során teljességre törekedtünk, kacskaringós körutunkon láncra fűztük a Somló hegy minden fontosabb látnivalóját.

A túra hossza: 9,7 km

A túra időtartama: 3 óra, nagyobb pihenők nélkül

Szintkülönbség: 380 m fel, ugyanannyi le

Kiindulópont:

Szent Margit-kápolna. A kápolna alatt nagy, szabadon használható autóparkoló. Megközelíthető autóval Somlóvásárhely felől, a 8-as útról Somló hegy irányába térünk le, a Hegykapu étterem előtt jobbra fordulunk, majd kb. 1,5 km után balra térünk le egy keskeny betonútra, mely nagy kanyarokkal visz fel a kápolnához. A parkolót a kápolna alatti területen találjuk. Tömegközlekedéssel kicsit hosszabb lesz a túra (14 km), Somlóvásárhely vasútállomásról a Sárga sáv jelzésű utat kövessük, mely kb. 2 km után ér el a Taposókúthoz, itt tudunk legegyszerűbben csatlakozni a túra útvonalához. A buszmegálló a 8-as főúton, a vasútállomástól nem messze van.

A túra jellege:

Könnyű gyalogtúra jól jelzett, kitáblázott turistautakon, ösvényeken, dűlőutakon, néhány meredekebb, de rövid szakasszal. Útközben vízvételi lehetőség a Szent Márton-forrásból és a Sédfő-forrásból, a kilátóban kis büfé üzemel. A várromok szabadon látogathatók.

Gasztro tipp:

A Somlói, hazánk legkisebb történelmi borvidéke, egymást érik a pincék, a Kreinbacher birtok kivételével többnyire kisebb, családias jellegű pincészetek sorakoznak a hegy szoknyáján. Kóstolni több helyen is lehet, általában hétvégén nagyobb esélyünk van nyitvatartó helyet találni. Érdemes a hegyközség honlapján tájékozódni a borászatok nyitvatartási idejéről, megközelíthetőségéről. A hegy déli kapujánál, a Hegykapu étterem egész évben, minden nap várja a vendégeket, meleg konyhával, helyi borokkal.

A túra leírása

A Szent Margit-kápolna alatti parkolóból indulunk, a gótikus eredetű épületet 1727-ben barokk stílusban építették át, mellette egy 300 éves, korához képest meglepően kicsi hársfa áll. A kápolna elől indul a Somlói Tájvédelmi Körzet természeti értékeit bemutató, 9 állomásos Kitaibel Pál tanösvény, melynek nagy részét mi is végigjárjuk, de most a Sárga O jelzésű betonúton indulunk a hegy keleti oldala felé. A tanösvény, a Sárga és a Piros sáv jelzéssel együtt közvetlenül a kilátó felé vezet, aki csak oda, estleg még a várba akar menni, arra induljon.

A betonút később jobbra kanyarodik le a hegy alja felé, mi maradunk az egyenesen továbbhaladó dűlőúton. Elmegyünk egy-két régi présház mellett, majd újra betonútra váltunk, balra már szépen látszanak a vár romjai, bazaltfalak szegélyezte, táblás kereszteződéshez érünk. Itt majd balra fogunk felmenni a vár felé, de előbb tegyünk egy kis kitérőt a pár perc kellemes sétára lévő Szent Márton-kápolnához. A SO jelzéshez csatlakozik a Piros és a Sárga is, de pár lépés után jobbra térünk le a betonútról, majd szinte egyből ismét jobbra kanyarodunk a SO jelzésű útra, a P jelű út egyenesen megy tovább. A XIII. századi, gótikus Szent Márton-kápolna kis fatornyos épülete előtt a Szent Márton-kút bővizű forrásából frissülhetünk fel. A pihenő után induljunk vissza ugyanazon az úton az elágazásig, ahol a vár felé folytatjuk túránkat a P és a S jelzésű mélyúton.

A következő elágazásnál jobbról csatlakozik hozzánk a Sárga jelzés, utunk éles bal kanyart vesz, és a sorompó mögött emelkedik tovább buja, árnyas erdőben. Az újabb elágazásnál elérjük a tanösvény útvonalát, a S balra tér le a kilátó felé, mi maradunk a kocsiúton a P és a S jeleket követve. A hegy sajátos mikroklímájú északi oldalában vezető út rövidesen véget ér, jobbra, a SL jelű ösvényen megyünk a már jól látható vár romjaihoz.

A Somló hegy északi oldalának magányos szirtjén álló várat (367 m) először 1352-ben említik írásos dokumentumok „castrum Somlo” néven. Történelme folyamán sokan birtokolták, köztük Mátyás király kedvenc hadvezére, Kinizsi Pál. A várnak kevés katonai szerepe volt, 1500 körül Bakócz Tamás egri püspök erősíttette meg, az utolsó történelmi dátum 1707 volt a vár életében, amikor Vak Bottyán kuruc hadvezér foglalta el és hozatta rendbe. A Rákóczi-szabadságharc bukása után hadi jelentőségét vesztve romlásnak indult. A már romos vár 1945-ig az Erdődy család birtokában volt.

A romokat, a tekintélyes falmaradványokat szabadon körbejárhatjuk, a vár fő jellegzetessége, a falak fölé magasodó, szabálytalan 9 szög alapú, csonka gúlát formázó konyhakürtő. A vár északi oldalától remek kilátás nyílik a Kisalföld végtelennek tűnő síkságára. Térjünk vissza az elágazáshoz és folytassuk túránkat a P és a S jelzésű úton, egy pihenőhely előtt, jobbra a S+ jelű út ágazik le, majd itt fogunk lejönni a hegyről, de most még a kilátó felé megyünk tovább a keskeny, lépcsős ösvénnyé váló P és S jelzésű úton. Pár perces enyhe kaptatóval érünk fel a Somló hegy (432 m) legmagasabb pontján álló Szent István-kilátó 1938-ban, helyi vörös, salakos bazaltból épült tornyához.

 A kilátó egész évben péntek, szombat és vasárnap 11-től 17 óráig van nyitva. Egyéb időben előre egyeztetéssel is látogatható, részletek a kilátó honlapján. A felső szintről lenyűgöző körpanoráma nyílik, szép időben a balatoni tanúhegyek sorakoznak a horizonton, a Bakony vonulata is jól látszik, északra pedig a somlói várra látunk rá. A torony előtti széles füves térségen állították fel Szent István keresztjét, a hangulatos réten pihenőpadok, tűzrakóhelyek várják a turistákat. A Piros és Sárga jelzésű úton, délkeleti irányban indulunk tovább, egy cserjés részen átvágva, egy szinttel lejjebb tágas réten vágunk át. Egy pihenőhelynél jobbra térünk le a P és S jelű útról, a tanösvényre. Kiérünk a kőzsákszerű bazaltoszlopok tetejére, ahonnan pazar panoráma nyílik a Balaton-felvidék irányába, a Szent Margit-kápolna és környéke pedig térképszerűen rajzolódik ki a lábunk alatt.

Keskeny ösvényünk követi a sziklák felső peremét, egy pihenőhely után élesen jobbra kanyarodva fut a vadvirágos rét szélén, majd egy bal kanyarral fúrja be magát az erdőbe. Egy újabb, hosszúkás réten vágunk át, itt is van egy pihenőhely, és pár perc múlva visszaérünk a Piros és Sárga jelzésű utak már ismert elágazásáig, a tűzrakóhelyhez. Balra térünk le a S+ jelzésű ösvényre, mely nagy sziklák közt ereszkedik le a hegyről és egy nagy jobb kanyar után, a hegyre felfutó szőlők tetején becsatlakozik a Sárga sáv jelzésű útvonalba. Élesen balra kanyarodva gyaloglunk tovább a széles dűlőúton, elmegyünk a Szabó pincészet mellett, a S jelzés rövidesen jobbra tér le a betonútról, tehetünk is rajta egy kis kitérőt, az öreg présház melletti kőlépcsőn, a felújított, jó vizű Sédfő-forrás kedvéért.

S+ jelű utunk szintet tartva vezet a Somló hegy nyugati oldalában fekvő szőlők közt, jobbra már jól látszik az arany sisakos Szent Ilona-kápolna épülete. SL (sárga rom) jelzésű ösvény vezet ki a hegy délnyugati oldalában álló, szó szerint ragyogó épülethez. A S+ jelzések rövidesen balra térnek le a betonútról, lassan ráfordulunk a hegy déli oldalára, a szőlők közül szép rálátás nyílik a méretes bazaltalakzatokra. Hamarosan elérjük a hegy nevezets látnivalóját, a Taposó-kutat, a XIX. századi eredetű kút fából épült házában egy nagy három méter átmérőjű dob áll, a mókuskerékszerű dobban taposva lehetett a 80 méter mélyen lévő vizet kiemelni. A kút ma már nem működik, a dróthálón keresztül tudunk bekukkantani az érdekes néprajzi emlék belső terébe.

A kúttól a kocsiúton is vissza tudunk menni a Szent Margit-kápolnához, de érdekesebb verzió kínálkozik, ha követjük a P és a S jelzéseket, a kút mellől a hegy felé induló, két szőlőtábla közt vezető közön át. A hangulatos ösvény rakott bazaltkerítések között ér fel egy keresztező dűlőútra, melyen jobbra fordulva, pár perc alatt visszajutunk kiindulási pontunkra.