A Keleti-Bakony vadregényes szurdokvölgye és őserdeje

A Bakony keleti, szétszabdalt tömbje, a Palotai-Bakony számos szépséges szurdokvölgye közül a leghosszabb és tán a legvadregényesebb, a közel 10 km hosszan, Királyszállástól Bakonykútiig, félkör alakban húzódó Burok-völgy. A nehézkesen járható, eredeti, őserdő formájában fennmaradt, védett völgy nyugati részét járjuk be a Tési-fennsík délkeleti csücskéből, Királyszállásról indulva. A tavaszi medvehagyma szezonban különösen szép völgyből a szűk, vad Bükkös-árokból mászunk ki, majd a Károlylak érintésével jutunk a hangulatos környezetben kiépített Hosszú-Kígyósi Erdei Szentélyig. A Tűzköves-árok mentén emelkedünk a hajdani vadászházig, a Hamuházhoz, ahonnan varázslatos bükkösben, tavaszi medvehagymatengeren keresztül érünk ki a Hétházpusztán át vezető erdészeti útra, melyen kényelmesen gyalogolunk vissza Királyszállásra.

A túra hossza: 13,6 km

A túra időtartama: 4,5 óra

Szintkülönbség: 330 méter fel, ugyanennyi le

Kiindulópont:

Királyszállás, az üdülőtelep előtti parkoló. Autóval megközelíthető Várpalota felől, a Szápár felé vezető országúton, a várost a Tési utcán hagyjuk el, 5,5 km múlva jobbra térünk a Királyszállásra vezető erdészeti útra, melyen még 1200 méter a telep bejárati kapujától jobbra eső parkoló. A völgy hétvégente nagyon népszerű, ilyenkor előfordulhat, hogy csak az erdészeti út mentén találunk parkolóhelyet. Autóbusszal a Királyszállási elágazás megállónál szállunk le, ahonnan a Piros + jelű erdészeti aszfaltúton érünk a kiindulási pontra, ebben az esetben a túra mintegy 2 km-rel hosszabb.

A túra jellege:

Közepesen nehéz gyalogtúra jól jelzett turistautakon, ösvényeken, erdészeti murvás és betonutakon. A Burok-völgy és a Bükkös-árok tele van kidőlt fákkal, ezeken átmászni vagy alatta átbújni tudunk, de sokszor kitaposott csapás kerüli meg a problémásabb szakaszokat. Ettől eltekintve nem tartogat különösebb nehézségeket a túra, a Bükkös–árok elején van egy rövid, de meredek kaptató, összességében a szintkülönbség nem jelenthet gondot. A Károlylak vadászháznál kulturált pihenőhelyen lehet piknikezni, de az Erdei Szentélynél, a geológiai feltáráshoz közel és a Hamuháznál is találunk padokat, asztalokat. Útközben vízvételi lehetőség nincs, az Úttörő-forrás időszakos, gyér vizére ne apelláljunk.

A túra leírása

Királyszállásról indulunk, a parkolóból pár lépést visszasétálunk a Kék kereszt jelű erdészeti műútra, balra tartunk és jó 150 méter után élesen balra fordulunk egy kellemes gyalogútra, melyet a Piros kereszt jelzések jelölnek. A kényelmes, szintet tartó sétaúton kb. 10 perc múlva egy hatalmas, hármas törzsű szilfánál, egy a völgyről szóló tájékoztató táblánál lépünk be a Burok-völgybe. A különleges mikroklímájú, nyirkos, hűvös szurdok 1995 óta védett természeti érték, geológiailag és botanikailag is érdekes. Az 50-90 m mély völgy falait helyenként hatalmas, függőleges dolomitsziklák határolják, oldalában mintegy 20 különböző üreg, barlang nyílik, aljában méretes sziklatömbök, kidőlt fák nehezítik a haladást. A szurdok alja száraz, a csapadékvíz eltűnik és jóval délebbre, karsztforrásokban tör elő. A Burok-völgy igazi ritkasága, az egyedülálló őserdő jelleg, erdészeti tevékenység híján eredeti állapota fennmaradt, mikroklímájának köszönhetően számos ritka, a jégkorszakból származó növény (páfrányok, kosborok) él itt.

A völgyet tavasszal medvehagymatenger borítja, bármilyen csábítónak tűnik is az illatozó növény szedése, a védett területen csak engedéllyel szedhető, túránk második felében, a Hamuház környékén azonban lesz lehetőségünk szabadon (2 kg-ig) gyűjteni a fokhagyma szagú, méregzöld növényből. A lassan szűkülő völgy alján kanyarog jól jelzett ösvényünk, számtalanszor kell kidőlt fákon átküzdeni magunkat, de a vadregényes környezet bőven kárpótol a fáradságért. Ahol a völgy kelet felé kanyarodik, találkozunk a szemből jövő Piros sáv jelzésekkel, itt balra fordulunk a Piros sáv jelű útra, mely a szűk, kezdetben meredek Bükkös-árokban kapaszkodik ki a Burok-völgyből.

Ez az oldalvölgy is hasonlóan nehezen járható, rengeteg kidőlt fa akadályozza a haladást, ráadásul a terep is jóval meredekebb. Idővel szelídül a kaptató, kiszélesedik a völgy és fiatalosban érünk ki az erdős fennsíkra. Egy információs táblánál, a kereszteződésben jobbra kanyarodunk, a Piros sávhoz csatlakoznak a Kék háromszög jelzések is. Szintet tartó, kényelmes gyalogutunk keresztez egy erdészeti murvás szállítóutat, szép bükkösben gyalogolva, a Piros jelzések balra térnek le, mi maradunk az egyenesen továbbhaladó, széles, Kék jelzésű földúton, mely enyhe lejtővel ér el az újabb elágazáshoz, ahol kissé balra tartva bukkanunk ki a Károlylak-vadászház épületénél. Előtte kulturált, szépen rendben tartott pihenő csábít maradásra, piknikezésre. Jelzett utunk a házat alulról, balról megkerülve folytatódik hatalmas bükkfák árnyékában, a Hosszú-Kígyós nevű árok peremén fordulunk be jobbra, terebélyes tarvágás mentén, a Bükk-hegy oldalában ereszkedünk, időnként észak felé megnyílik a panoráma. Keskeny ösvényünk egy szélesebb útra ér, ahol balra fordulva ereszkedünk tovább a hangulatos bükkösben.

Lejjebb, jobbról csatlakozik hozzánk a Piros kereszt jelzés is, majd pár méter után leérünk a szép környezetben kiépített Hosszú-Kígyósi Erdei Szentélyhez, ahol találkozunk az Országos Kéktúra útvonalával is. A nagy fakereszt előtt több pad is található, piknikezésre megfelelőbb hely lesz kissé odébb, ahol asztalt is találunk. Induljunk tovább a Kéktúra és a Piros + jelzéseit követve, pár perc után érjük el a tisztáson kialakított pihenőt. A hosszúkás rét végén a jelzett út jobbra megy tovább, érdemes egy kicsit balra menni, a pár lépésre található, védett geológiai feltárást megtekinteni. A vörösesbarna színű, lépcsős mészkőrétegek megcsodálása után folytassuk túránkat a Kéktúrán. Egy nagy kanyar után, fiatal bükkösben érünk ki a Piros sáv jelzésű, erdészeti szállítóút hajtűkanyarjához, melyen pár lépést teszünk balra, és leválunk róla szintén balra, továbbra is a Kék sáv jelzéseket követve. Hamarosan elérjük az utunk bal oldalán kanyargó Tűzköves-árkot, melynek peremén, fenséges bükkerdőben fut hangulatos gyalogutunk.

Elmegyünk a meglehetősen bizarr látványt nyújtó, összenőtt bükkfák mellett, majd folytatjuk lassú emelkedésünket a varázslatos Tűzköves-völgyben. Ezüstszürke bükkszálfák, tavaszi, méregzöld medvehagyma mezők, elbűvölő az erdő. Kiérünk a Királyszállásról érkező erdészeti murvás útra, melyen jobbra fordulunk, kb. 250 méter múlva a Kék sáv jelzések balra kalauzolnak egy hangulatos, tavasszal a medvehagymatengeren áthágó ösvényre, melyen levágjuk az erdészeti út széles kanyarját. Kisvártatva ki is bukkanunk a Hamuház romantikus, tornácos téglaépülete előtt. A hajdan vadászháznak épült, egy hatalmas hársfa és egy fenyő közt megbújó, csinos kis épület később kulcsosházként üzemelt, ma már életnek nem sok nyoma van, mindenesetre előtte pihenőhelyen nyújtóztathatjuk ki végtagjainkat, és még tűzrakóhely is van. Amennyiben valakit érdekelnek a bronzkori földvárak, tehet egy kitérőt a kb. 7-800 méterre lévő Csikling-várhoz, melyből csupán néhány sáncárok maradvány látható. A sáncokat a hamuházat balról megkerülő Piros sáv és Kék L jelzéseken érjük el, a Kék rom jelek útközben balra ágaznak le a Piros jelű útról. Mindenesetre a környezet, a bükkszálerdő nagyon szép.

A Hamuháztól folytassuk kirándulásunkat az Országos Kéktúra vonalán, melyhez a Piros sáv is csatlakozik, pár méter után, balra térünk le a Kéktúráról, követjük a Piros sáv jelzéseket, melyekhez a Kék O és a Kék jelek is társulnak. Elképesztően fenséges bükkerdőn át kanyarog a romantikus ösvény, tavasszal talán ez a legjobb medvehagymalelő hely, mindent beborít a sötétzöld tenger, melyből büszkén magasodnak az ezüstszürke törzsű, méretes bükkök. A Kék O hamarosan balra tér le a közelben fakadó Úttörő-forráshoz, azonban gyér, időszakos vizére ne számítsunk. Tovább folytatódik a varázslatos szakasz, a szintben kanyargó ösvényről később balra leválik a Kék jelű út, mely mintegy 300 méter után ér el a Bakony legmélyebb barlangjának, az Alba Regia-barlangnak a bejáratáig. A barlang a felszínen, főleg laikusoknak nem túl látványos, a földben egy lyuk, melyet ráccsal zártak el, szóval kevésbé éri meg a kitérőt.

A Piros sáv jelű út pedig pár perc alatt rávisz a már ismert Királyszállás – Hamuház közti erdészeti murvás útra, melyen jobbra tartunk, immár a Kék kereszt jeleket követve. A Hárs-hegy oldalában járunk, balra már a Tési-fennsík szántóföldjei határolják nyílegyenes utunk. Beérünk Hétházpusztára, mely nevét az 1900 körül épült hét házáról kapta, mára a kicsi, erdei munkások által lakott telep vadászati központtá alakult, szépen rendbe hozott, immár jóval több, mint hét házzal. Az aszfaltúton maradva ismét hosszú, nem túl izgalmas, egyenes szakasz következik, mielőtt beérnénk Királyszállásra. Az utóbbi években az egész telepet a Nagy-Magyarország eszmény szolgálatába állították, érdekes élmény végigsétálni főutcáján, találunk itt Trianon múzeumot, az ún. irredenta szobrok másolatait, minden épület valamelyik elszakított országrészről van elnevezve. Az éttermet Kárpátiának hívják, előtte a Millenniumi szoborpark egy Nagy-Magyarország alakú kertben van, különböző emlékművek kicsinyített másolataival. A bejárati kapu mögötti kávézó pedig a Nemfelejtünk büfé. A történelmi címerekkel díszített székelykapu után érünk vissza kiindulási pontunkra, a parkolóba.