A Zemplén őrszeme

A Zempléni-hegység nyugati szélén egy hatalmas kopár sziklagerincen magasodnak Boldogkő várának romjai. A hihetetlenül meredek, szinte függőleges falú sziklán álló festői vár nemcsak a Zemplén, hanem egész Magyarország egyik legkülönlegesebb vára.

A vár története

A sziklagerincen álló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos várat IV. Béla király idején, a tatárjárás után építtette a Tomaj nemzetség egyik tagja, a kassai út és a Hernád völgyének védelmére, eredetileg egy lakótoronyból állt. A hagyomány szerint a vár egy Bodó nevű aszalómesterről kapta nevét, aki IV. Bélát menekítette meg a tatárok elől.

A vár a középkorban gyakran cserélt gazdát, Balassi Bálint is vendég volt, itt írta Borivóknak c. versét. Egyik utolsó ura, a bujdosó fejedelem, Thököly Imre volt, majd 1701-ben a Habsburgok Boldogkő várát is leromboltatták.

A nagy hadászati jelentőséggel sosem rendelkezett vár ezek után lassú pusztulásnak indult, 1945-ben államosítják, majd a 60-as években átfogó régészeti feltárások kezdődnek falai között, helyreállítják nagy részét, sőt egy turistaszállót is nyitnak benne, ami a 90-es évek elején zárt be. 2003-ban teljesen felújították a várat, jelentős átalakítások történtek, két torony is tetőt kapott, és megépült a népszerű, kitűnő kilátást adó gyilokjáró is.

A vár leírása

Az erődítmény alsó és felső várból áll. Kívülről, közvetlen a falak alatt jól járható gyalogút vezet körbe. Amíg felérünk a várba, jól láthatjuk mennyire meghatározta a falak építését a szikla. Az elkovásodott andezittufa gerinc növényzete is érdekes, a mohák és zuzmók nagy száma és fajtagazdagsága miatt.

A kaputornyon keresztül az alsó vár udvarába jutunk. Az udvarban találjuk a középkori kohót, ahol főleg bronzot állítottak elő. A felső vár bejáratához az udvar délkeleti sarkából sziklába faragott lépcsők vezetnek.

A felső várban találjuk a Palotaszárnyat, ahol helyet kapott egy ezer figurából álló ólomkatona-kiállítás, amely több híres csatát, többek közt a muhi csatát rekonstruál, ez Közép-Európa legnagyobb ilyen jellegű látványossága. Emellett több kisebb gyűjtemény is várja a látogatókat, helytörténeti-, ásvány-, címer- és zászlókiállítás többek közt, de a börtön- és kínzókamra sem maradhat el.

Érdekes még a Malom-bástya is, melyen a látogatók kipróbálhatják, hogyan működött régen egy szárazmalom. A vár alatt vörösesbarnára égetett gabonás vermek voltak, méghozzá öt és fél méter mélyen.

Az ötemeletes öreg torony a vár legrégebbi része, onnan nem messze a palotarész és a várkápolna, valamint egy 26 méter mély ciszterna található. A vizet gyakran innen hordták a faluba, ezért nevezték el az oda vezető utat Szamárútnak. Ehhez közel még egy ciszterna található, ebben viszont rabokat tartottak.

A vár leglátványosabb része az ún. Oroszlánszikla, ez egy penge éles 20 m magas sziklagerinc végén áll, ahová őrbódét építettek, a legutóbbi helyreállítás során ezt helyreállították, most egy fapallón végigjárható a hihetetlenül fotogén sziklagerinc.

 A vár pincéjét és a várborozót a föld alatt összekötötték, így a látványosságok megtekintése után a fáradt és szomjas turista egyenesen a hűvös várborozóba tud eljutni.

Nyaranként várjátékokkal szórakoztatják az idelátogatókat.

Gyakorlati tudnivalók

Nyitva tartás:

IV. 01-30-ig, H-V 10.00-17.00

V. 01- VIII. 31, H-V 08.00-18.00

Belépődíjak: Felnőtt: 800 Ft, diák/nyugd.: 400 Ft

A parkolás 400 Ft, mely beleszámít a vár belépőjébe.

A várban kapott belépőjegy feljogosít a Tájház megtekintésére is.

Telefonszám: (46) 387-720

 

http://var.boldogkovaralja.hu/