A néma szerzetesek nyomában

A Vértes hegységben megbújó Majkpusztán találjuk a hazánkban páratlan, egykori kamalduli remeteség barokk épületcsoportját. Az idilli környezetben, egy halastótól nem messze, gyönyörű park közepén épült rendház a templommal és a 17 remetelakkal népszerű kirándulóhely.

A remeteség története

A kamalduli szerzetesrend a bencések szigorított rendje volt. Szent Romuald alapította a XI. században az itáliai Camaldoli-ban. A rend puritán szerzetesei három év kolostori élet után visszavonultak a különálló remetelakokba, minden munkát maguk végeztek, némasági fogadalmat tettek, csak jeles ünnepeken szólhattak egymáshoz. Ruhájukról fehér bencéseknek is nevezték őket.

1733-ban a vidék birtokosa, Esterházy József alapította a kamalduli remeteséget, melynek 1200 holdas pusztát, tavakat és malmokat is adományozott. A szabadságharcot lezáró, 1711-es szatmári békét követően a Rákóczihoz hű, dunántúli nemesi családok adományaiból épült a némaságot fogadó kamalduli szerzetesrend majki remetesége a hallgatás szimbólumaként, mely az ellenállás egyik utolsó lehetősége volt a Rákóczi-szabadságharcot követően.

Az épületegyüttes megtervezésével Esterházy József a neves osztrák barokk építészt, Franz Anton Pilgram-ot bízta meg. A remeteség épületei által körülfogott templom alapjait 1753-ban tették le, és az alapkővel együtt a hallgatás jelképeként egy halat is elhelyeztek. Pilgram koncepciója nem valósulhatott meg maradéktalanul: az 1770-ben befejeződött építkezés során az eredetileg tervezett húsz remetelakból csak tizenhét készült el. A házak magyar arisztokrata családok adományaiból épültek, donációjukat a lakok főhomlokzatán elhelyezett címerük jelzi.

Az újonnan felépült épületegyüttesnek nem sokáig örülhettek a szerzetesek, mivel II. József 1782-ben a többi renddel együtt a kamalduli rendet is feloszlatta, az épületek a császári kincstárhoz kerültek. A kolostor egy ideig posztógyár, a remetelakok pedig munkáslakások voltak, de később a magára hagyott épületegyüttes pusztulásnak indult. A villámcsapás következtében leégett templom köveit nagyrészt széthordták, értékes berendezését a környező templomokba vitték.

Az időközben újra az Esterházy család tulajdonába került birtokon álló rendházat vadászkastéllyá alakították át. A II. világháborúban jelentékeny károkat szenvedett épületegyüttesben kórház működött, majd az államosítás után középiskola és kollégium, majd munkásszálló költözött falai közé.

A 90-es években kezdődtek a helyreállítási munkálatok, a konvent épületének felújításával, 2015-ben fejeződik be a renoválás. 2015 szeptember elsején adták át a gyönyörűen felújított kolostorépületet és a díszudvart.

A remeteség épületei

A teljes egészében fallal körülvett remeteség épületei csak szakvezetéssel tekinthetők meg. A térség közepén felkiáltójelként meredező templomtornyot félig benőtte a borostyán, alsó szintjén kis kiállítást találunk, ha szerencsénk van, vezetőnk felenged a szűk lépcsőkön a torony tetejére, ahonnan fantasztikus kilátás nyílik a remeteségre és környékére.

Az egyik remetelakban rendtörténeti kiállítás látható, belepillanthatunk az itt élő egykori kamalduliak szikár mindennapjaiba. Egy rekonstruált kis kertet is találunk gyógynövényekkel és virágokkal. Minden egyes remetelak kápolnából, dolgozószobából, hálóból, kamrából és egy kis udvarból áll.

A 17 cella legnagyobb része vendégházként működik, elsősorban zarándokoknak, de a szélesebb nagyközönségnek is adnak ki házakat. A felújítások folyamatosak, a fürdőszobák már elég modernek, és télen sem kell a vendégeknek fát vágniuk.

A 2015-ben megnyílt, teljesen felújított konvent épületében, a foresteriában (erdei kolostor) látogatóközpontot alakítottak ki. Egy új állandó kiállítás eleveníti fel a remeteség 18. századi történetét, a szerzetesek életmódját, valamint II. Rákóczi Ferenc és a kamalduliak kapcsolatát. Az eredetihez igazodó történeti bútorok kaptak helyet a rendezvényekre használt terekben is, így a refektóriumban, a díszteremben, a káptalanteremben, a könyvtárszobában és a kápolnában.

Az egykori rendház legértékesebb része a stukkókkal borított régi ebédlő (refektórium), amelyet barokk freskók, többek közt Maulbertsch falfestménye díszít.

A majkpusztai park

Gyönyörű, piknikezésre csábító, pihenőpadokkal felszerelt parkerdő veszi körül a műemlékegyüttest. A halastótól nem messze a patakparton egy XVII. század végén épült vízimalom épülete áll, a kis erdős dombon pedig egy barokk kori, még felújításra váró kápolna bújik meg. A templom elkészülte előtt, ide jártak imádkozni a barátok, később a nők használták, akik nem léphettek be a kolostor területére.

Gyakorlati tudnivalók

Cím:2840 Oroszlány-Majkpuszta

Telefon: 06-34-360-971, +36 20 957 6648

Nyitva tartás: ápr. 1 – okt. 31: K-V 10.00 -18.00, nov. 1.-márc. 31. 10.00 - 16.00

Belépő: Felnőtt: 2000 Ft / diák, nyugd.: 1000 Ft, családi jegy: 4000 Ft

A látogatás óránként induló szakvezetéssel történik.

Megközelítés:

A Tatabányáról Oroszlányra tartó műútról Oroszlány előtt Csákvár felé kanyarodjunk, majd 2 km után az út jobb oldalán lévő, a halastó melletti nagy parkolóban hagyhatjuk a kocsit, vagy a vékony töltésen át a tó túloldalán a remeteséghez közelebbi parkolót is használhatjuk. A parkolóból 10 perc séta a kolostor.

http://www.forsterkozpont.hu/helyszinek/a-kamalduli-remeteseg-oroszlany-majkpuszta/635