Hadi élmények a Duna partján

A "Duna Gibraltárjának" is nevezett építmény Közép-Európa legnagyobb újkori erődje. A komáromi erődrendszer, a magyarországi oldalon három erődből áll, ezek közül a Monostori Erőd az, amelyik leginkább tarthat a turisták érdeklődésére.

Az erődrendszer története

Komáromban már a X. század óta állt valamilyen vár, a régi földvár helyén a tatárjárás után építettek erős kővárat, melynek legfontosabb szerepe a török elleni küzdelemben volt. A komáromi vár a magyar végvárrendszer egyik igen fontos eleme volt, a törökök nem is tudták elfoglalni. A XVIII. században Komárom hadászati jelentősége csökkent, a vár fejlesztésével nem igazán törődtek. Jelentősége akkor nőtt meg igazán, mikor a napóleoni háborúk idején I. Ferenc császár Bécsből Komáromba menekült, ő adta ki az utasítást a komáromi erődrendszer nagyszabású kiépítésére.

Komárom vára leginkább az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről ismert. A magyarok 1849 tavaszán hősiesen megvédték a várat a túlerőben lévő osztrák csapatoktól, majd Klapka György parancsnoksága idején komoly fejlesztések kezdődtek immár a Duna jobb partján is. A világosi fegyverletétel után egyedül Komárom vára tartotta még magát Klapka parancsnoksága alatt.

Az eddig történtek a most már Szlovákiában lévő bal parti várhoz kapcsolódtak, a Duna és a Vág összefolyásánál lévő Öregvárat, ill. a mellette lévő Újvárat jelenleg nem lehet látogatni, a régi szovjet laktanyákba a szlovák hadsereg költözött be.

1850-től kezdődtek meg a Monostori erőd kiépítésének munkálatai. Korának igen komoly haditechnikai elvei alapján, 1871-ig épült Közép-Európa legnagyobb újkori erődje, a Bécset védő komáromi erődrendszer egyik utolsó elemeként.  Mire elkészült a hatalmas erődrendszer, a kor haditechnikája már olyan gyorsan fejlődött, hogy a komáromi komplexum teljesen elavulttá vált. A precíz munka 14 épületrészből és 640 helyiségből áll, építészetileg egy remekmű, mely a ma emberét is lenyűgözi. Gondosan faragott kövekből épült, földsáncokkal védett, földalatti kazamatákkal átszőtt az erőd.

100 éven át szolgálta a Magyar Honvédséget, a valódi harci események viszont elkerülték. Később szovjet csapatok állomásoztak itt, többnyire lőszerraktárként hasznosítva az épületet, távozásukkor végleg megszűnt a Komáromi erőd katonai szerepe. Ezzel az épület műemlékké minősült, látogatóbaráttá alakították.

Az erőd látogatása, kiállításai

Az erődöt egyénileg lehet látogatni. Igazi élményt nyújt a bonyolult várrendszert felfedezni, olvasgatni a falra festett oktatótáblákat és feliratokat, ellátogatni a huszárlovak egykori istállóihoz.

A Hadtörténeti kiállításon a komáromi vár, ill. erődrendszer történetét ismerhetjük meg.

Az erődrendszer egykori legénységi körleteinek sötét, nyomasztó, belső folyosói két termében rendeztek be ún. élőképeket, az egyik az Osztrák-Magyar Monarchia korát, míg a másik a szovjet időket eleveníti fel, bepillanthatunk a szovjet laktanyák zárt kapui mögé, mely felvillantja a vörös korszakhoz kapcsolódó emlékképeket is.

A Haditechnikai park az udvaron tart bemutatót, a hidegháborús fegyverkezésből adnak ízelítőt.

A főbejárattól közvetlenül balra, a hadászati kiállításon, a Napóleon korabeli ágyúkat hasonlíthatjuk össze az 1848-49-es szabadságharcban használt ágyúkkal. Az országban egyedülállóan itt őrizik Gábor Áron ágyújának pontos mását. Számos korabeli egyenruhát, egyéb tárgyi emlékeket vizsgálhatunk meg, felelevenítve a komplex komáromi erődrendszer történetét.

A Dunai Bástya a Monostori erőd legvastagabb falú, és hadászatilag legerősebb része. Fel lehet lépcsőzni a tetejére, ahonnan a Dunát láthatjuk a túlparti Révkomárom házaival, és az erőd egy jó részét is fel tudjuk térképezni.

Különlegességnek számít a Lőoktató terem, amit az első világháború után alakítottak ki.  Falakra festett katonai ábrák segítségével oktattak itt a tisztek lőni. Az Európában is egyedülállónak számító tárlat csak vezetéssel látogatható.

Kissé kilóg a kiállítások sorából a hazánkban egyedülálló Kenyérmúzeum, mely a régi gabonaraktárakban kapott helyet, a kenyér és a magyar sütőipar története elevenedik meg a kiállításokon, sütőipari eszközök, dokumentumok segítségével.

Meglátogathatjuk a Hőserdő emlékligetet is, ahol kopjafák állnak emlékül a 22-es és 23-as Gyalogezred II. világháborúban elesett katonáinak, illetve a 12. gyalogezred emléktábláját is.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: 

2900 Komárom, Duna-part 1.


Nyitva tartás: 


Március 4-től november 17-ig, minden nap 9.00-18.00 óráig.

November 18-tól március 3-ig, minden nap 8.00-17.00 óráig.

A Kenyérmúzeum, a Szovjet és a Monarchia kiállítás csak márciustól novemberig látogatható!

Belépődíjak:

Felnőtt: 1200 Ft

Diák/Nyugdíjas: 850 Ft

Családi jegy: 2000 Ft

6 éven aluliaknak ingyenes!

Az erőd udvara is csak érvényes belépőjeggyel látogatható.

Telefon:(34) 540 582

 

http://www.erod.hu/