Hóvirágmezők és Szentjánosbogártánc

A Vértes környékének egyik legismertebb nevezetessége az alcsútdobozi volt Habsburg-kastély romja és az épületet övező egykori kastélypark, az arborétum. Hazánk egyik legértékesebb élőfa gyűjteménye található az 1825-től kezdve telepített Alcsúti Arborétum természetvédelmi területén, 40 hektáron 540 fajban gyönyörködhetünk. Az itt található növények közt nem csak hazai fajokat, de számos érdekességet és ritkaságot is megcsodálhatunk.

A kastély és a park története

A Vértes  lábánál fekvő területet hajdanán családi birodalomnak szánta József nádor (1796-1847), és kastélyt építtetett itt. Az egyemeletes klasszicista épületet 1820-27 között Pollack Mihály tervei alapján emelték, Magyarország egyik legszebb klasszicista kastélya volt.

A nádor utódait nevezzük a Habsburgok magyar ágának, ő volt közülük az első, aki Magyarországon letelepedve birtokhoz jutott.

József nádor halála után idősebb fiára, István főhercegre szállt az uradalom, aki egy rövid ideig Magyarország nádora is volt. A főherceg 1867-ben bekövetkezett halálát követően József Károly főhercegé lett, aki a kastélyt 1871-ben hátranyúló szárnyakkal bővíttette és az udvari homlokzatot eklektikus stílusúra alakíttatta. A pálmaháznak sajnos csak a nyomai láthatóak, azt hazánk egyik legnagyobb építészének, Ybl Miklósnak a tervei alapján 1871-72-ben készítették el. A ma is látható kápolna (1880) Storno Ferenc munkáját dicséri, neoromán stílusban. Az 1880-as években még állatkertet is létesítettek a parkban. A főherceg 1905-ben meghalt, a birtokot fia, József Ágost főherceg örökölte. A főherceg az utolsó magyar király, IV. Károly bizalmasának számított, Magyarország kormányzója is volt rövid ideig 1919-20-ban, majd visszavonult Alcsútra és 1944-ben hagyta el az országot.

1945-ben a kastélyt államosították, majd az 1950-es években a kastély leégett és szinte teljesen megsemmisült. A tragédiát követően az épület köveinek nagy részét elhordták, a legtöbb melléképületet pedig egyszerűen lebontották.

A kastélyromot övező 70 holdas parkot 1952-ben védetté nyilvánították, majd kitisztították a tavat és rendezték a parkot. 1959-ben mintegy 80 féle növényt telepítettek, a 60-as években felújították a romos épületeket. A rendszerváltás óta folyamatosan szépítik, csinosítgatják a kertet, jelenleg is nagyszabású tervek várnak megvalósításra.

Az Arborétum látogatása

A kastélyegyüttesből napjainkra csak a timpanonos főhomlokzat egy része és a kápolna maradt meg. A hangulatos, romantikus kastélykert a kanyargós sétautakkal, a tóval, kis kőhídjaival, műromjaival, pihenőivel, a kastélyrommal az ország egyik legrégebbi és legszebb angolparkja.

Figyelmet érdemelnek még a fenyvesek, hazánk egyik legnagyobb feketefenyőjével, a mocsári ciprusok, Magyarország legidősebb akácfája és egy hatalmas, érdekes lombú, öreg platán.

Az arborétum minden évszakban más-más arculatát mutatja, a kora tavasszal nyíló hatalmas hóvirágmező egyedülálló az országban. A több mint két hektár alapterületű hóvirágmező teljes pompájában hóolvadás után, általában február közepétől március közepéig csodálható meg. Az első hóvirágokat az 1800-as évek végén telepítették az akkori nádori birtok kertészei, majs folyamatosan újabb és újabb fajtákkal gyarapították a kertet. A páratlan gyűjteményt hét faj, összességében 24 különböző fajta, illetve változat alkotja.

A másik, nagy tömegeket megmozgató időszak júniusban van, Szentivánéj idején különleges természeti jelenségnek lehetünk szemtanúi, a Szentjánosbogártáncnak.

A legszebb tavaszi hónap itt a május, ilyenkor virágzik a japánakác, a tulipánok, a hárs-, juhar-, tölgy-, gesztenye-fajok. Júliusban az arborétumban fekvő tó veszi át a főszerepet, láthatunk hattyú és vadkacsa fiókákat, a meleg nyári napokon hűsítő a hatalmas fák által beárnyékolt víztükör mellett sétálni. Augusztusban ugyanitt tavirózsák virágzanak, a parton felzendül a békák éneke. Az utolsó nyári hónapban még számos gyönyörű virág nyílik.

Ahogy beköszönt az ősz, elképesztő színekben tündököl a park, a fák meghozzák érdekes terméseiket, egy új arcát mutatja meg a táj. November körül a lombhullató fák helyett a csodás örökzöldek – és a műemlékek – dominálnak, a természet ilyenkor is káprázatos. Télen pedig hóesésben érdemes igazán meglátogatni, hiszen a főhercegi kertben ilyenkor igazán idilli a hangulat. A friss levegő és a ropogós hó mellett az erdő kis madarait is megcsodálhatjuk.

 

Gyakorlati tudnivalók

Nyitva tartás:

Téli nyitva tartás szerdától-vasárnapig 10.00-16.00 óráig, a tavaszi nyitva tartás, 10.00-18.00 óráig tart. Hóvirágzás ideje alatt minden nap 10 és 17 óra között nyitva.

Belépődíjak:

Felnőtt: 950 Ft

Kedvezményes: 600 Ft

Telefonszám:

(22) 353 219

Megközelítés: Az M1 autópálya bicskei lehajtójánál Székesfehérvár felé a 811-es úton 10 km-re az út jobb oldalán találjuk az arborétumot és a parkolót.

http://www.alcsuti-arboretum.hu/