Vadromantikus szurdok és egy sziklafal tetejére épült ősi kolostor

Az Inn völgyéhez közeli Wolfsklamm rövid, de csodaszép, jól kiépített szurdokán keresztül mászunk fel az impozáns sziklafalak tetejére épült, ezeréves múltra visszatekintő St. Georgenberg Benedek-rendi apátság épületéhez egy több száz éves, látványos fedett fahídon át. Az izgalmas szurdokban fából ácsolt hidakon, lépcsősorokon, drótkötéllel biztosított szakaszokon kapaszkodunk a zúgó hegyi patak medre, zuhatagai felett.

A túra hossza: 5,5 km

A túra időtartama: 2,5 óra

Szintkülönbség: 320 m fel, ugyanannyi le

Kiindulópont:

Stans, Wolfsklamm parkoló. Díjköteles parkoló közvetlenül a szurdok bejáratánál, automata: 3 €/nap. Megközelíthető a falu főútjáról, a híd melletti nagy kanyarnál a Raiffeisenbank épületénél térjünk le, a jól kitáblázott parkoló a Hotel Brandstetterhof után van. Aki meg szeretné spórolni a díjat, ingyen parkolhat a távolabbi uszodánál vagy a még messzebb lévő teniszközpontnál.

Stans az A12 autópályáról, Innsbruck felől érhető el legkönnyebben, Schwaz lehajtójánál térjünk le, majd kövessük a Stans útjelzőtáblákat.

Nyitvatartás:

Májustól októberig, minden nap: 9.00 – 16.00. Du. 4-kor bezár a lenti kassza, gyakorlatilag utána is fel lehet menni, nincs lezárva az útvonal. Télen életveszélyes a szurdok, a havat nem takarítják, kőomlás- és lavinaveszély!

Belépő: Felnőtt: 4,50 €, gyerek (6-14): 1,00 €, a szurdok honlapján további hasznos infók!

A túra jellege:

Rövid, közepesen nehéz gyalogtúra, gyerekekkel is bátran végigjárható. A szurdokban óvatosan menjünk, jól biztosított, a kényesebb helyeken, korláttal védett lépcsősorok, hidak, pallók váltogatják egymást. Biztos lépés szükséges, nedves időben csúszós lehet az útvonal. A visszaút faluba vezető ösvénye néhol meredek, de nem vészes.

 

A túra leírása

A parkolóból a patak mentén vezető úton hamarosan elérjük a kassza épületét, majd pár perc múlva, a széles, parti útról jobbra felfelé térünk le, az irányt jelzi egy barna jelzőtábla is és egy üdvözlő fakapun át kapaszkodunk a fák között a meredek hegyoldalban. Gyökerekkel szabdalt ösvényünk rövidesen hatalmas sziklafalak alatt visz el, a korláttal biztosított út magasan a patak völgye felett halad. Egy lépcsős szakasz után újabb függőleges falak következnek, egyre szebb kilátás nyílik a lent zúgó patakra.

Összeszűkül a szurdok, bevadul a táj, a gigászi, áthajló sziklafalakhoz erősített fából ácsolt, korláttal védett járda egyre mélyebben hatol be a vadromantikus szurdokba. A magasban szinte összeérnek a két part sziklafalai, félhomályos, a patak zúgóitól párás, hangos szorosban, hosszú lépcsősorokon kapaszkodunk egyre feljebb, hidakon váltogatjuk a partokat. A zuhatagok is egyre nagyobbak, haragosabbak, elérjük a kanyon legmagasabb, fenséges vízesését, felette egy kilátóteraszról nézhetünk le a szűk völgyre.

Újabb lépcsők, hidak, zúgók következnek, majd egy mesterséges falnál, melynek „szemeiből” könnytengerként ömlik ki a patak, érünk fel a szurdok felső végéhez. Utunk kiszélesedik, kényelmesebbé válik, egy helyen több mint 200 „kőember” őrzi az utat, majd pár perc múlva egy önkiszolgáló büfékocsihoz érünk, itt WC-t is találunk. Innen már látjuk is a megnyílt völgy feletti hatalmas sziklán trónoló apátság épületét. Az útelágazásnál jobbra tartunk, a kis Georgenbach völgyében közepesen meredek, széles kocsiúton baktatunk, mely később nagy kanyarokkal jut fel egy elágazáshoz.

Balra fordulunk és pár perc sétával elérjük a középkori eredetű Hohe Brücke egyedülálló fakonstrukcióját. Az első híd 1500 körül épült a kolostor jobb megközelítése céljából, azóta természetesen a fából épült hídszerkezet többször is leégett, lavinák sodorták el, a jelenleg is látható építmény az 1708-as újjáépítés alakját viseli. Keleti bejáratánál impozáns kőtornyon keresztül léphetünk a széles, fazsindellyel fedett 53 m hosszú, enyhén kanyarodó hídra, mely 40 m magasan íveli át a lent robogó patakot. A túlpartra érve pár perc alatt felérünk a kolostor előtti térségre, a szabadtéri oltár elé.

Balra fordulva tudunk felmenni a St. Georgenberg Benedek-rendi kolostor épületéhez, mely renoválási munkák miatt 2018-ban zárva volt, de a tervek szerint 2019 húsvétjától ismét megnyitják a látogatók és a zarándokok előtt. Első írásbeli említése 950-ből való, így Tirol legrégebbi zarándokhelyének számít. A barokk stílusú búcsújáró templom mai formáját 1660-ban kapta, belső berendezése is barokk. A kolostorépületben vendéglő és fogadó várja a turistákat és a zarándokokat. Szép időben hatalmas gesztenyefák alatt ismerkedhetünk a tiroli finomságokkal a kertben. A hegy felőli részen találjuk a tekintélyes hársfák által ölelt Lindenkirche épületét.

Visszamegyünk a fedett fahídhoz, majd átérve, az elágazásnál, a bal oldali, felső ágra térünk, az aszfaltossá váló kocsiútról azonban pár méter után, egy sárga útjelzőtáblánál jobbra térünk le egy keskeny kis ösvényre, Maria Tax felé, a Kreuzweg (Kereszt-út) útvonalán. Visszatekintve pazar kilátás nyílik a sziklán álló kolostorra, erdőben haladva, szintet tartó csapásunk kb. 600 m után kibukkan egy szélesebb földút éles kanyarjánál, ahol rátérve a jobb oldali, lefelé vezető ágra megyünk tovább Stans irányába. Jó 400 m után, ismét jobbra térünk le egy újabb keskeny ösvényre, mely levezet az eldugottan álló, fehérre festett, fazsindelyes, apró hagymakupolás Maria Tax kápolnához.

Az épülettől keskeny ösvényünk egy árok jobb oldalán ereszkedik le, időnként szép kilátást nyújtva a falura, Stans irányába. Beérünk a házak közé, az első kereszteződésnél jobbra fordulva érünk vissza kiindulási pontunkra, a szurdok parkolójához.