Ízelítő a Szlovák Paradicsom legvadabb szurdokából

Látványos szurdoktúra Podlesokból a sokáig lezárt, hihetetlenül vad Kysel’ szurdokba a Vöröskolostor fennsíkján át, majd fel a Vel’ky Kysel’ közepesen hosszú, sok kihívást, mászást, létrázást nyújtó völgyében.

A túra hossza: 16 km

A túra időtartama: 5,5 óra

Útvonal: Podlesok – Kláštorisko – Kysel – Velky Kysel – Glac – Podlesok

Jelzések: K – Z – PK – K – S – Z – S – K – S – P

Kiindulási pont: Podlesok, nagy fizetős parkoló (2 euro). Hrabušicétől 2 km-re.

A túra jellege:

Nehéz, fárasztó körtúra, az első részében hosszú, meredek emelkedő a kolostorig, a Kysel szurdokában több veszélyes szakasz, létrák, hidak, láncokkal biztosított tálcás rész. A Nagy-Kysel szurdok viszonylag hosszú, folyamatosan emelkedik, és sok helyen lánccal biztosított technikai segédeszközökkel tudjuk csak legyűrni a sziklákat.

kysel-terkep.jpg

 

A túra leírása

A Vel’ky Kysel’ szurdoka a közepesen hosszú és mérsékelten technikás szurdokvölgyek közé tartozik, önmagában nem mondhatjuk túl fárasztónak, a túra nehézségéhez azonban még hozzá adódik az 1976-ban tűzvészben megsemmisült és azóta lezárt Kysel szurdok pár éve újra megnyitott felső szakaszának bejárása. Ráadásul a Kysel szurdok kezdetéhez vezető út is elég hosszú és meredek.

A Szlovák Paradicsom legnagyobb turistaközpontjából, Podlesok-ról indulunk. Itt belépőt is kell váltanunk a Nemzeti parkba (2 euro). Az útjelző táblánál a kék jelzéseket kövessük, amely egy széles aszfaltos úton, az erdő szélén halad. Elmegyünk a Ranč panzió, majd egy lepukkant faházas üdülőtelep mellett, és a ketté váló úton jobbra tartunk a zöld jelzésen, fel a hegynek.

A széles, egyre emelkedő, nagy kanyarokat leíró úton félóra alatt elágazáshoz érünk (Pod Klastoriskom), majd tovább a zöld jelzésen, immár kevéssé emelkedve kiérünk Kláštorisko nagy, széles, füves fennsíkjára. Balról látjuk a hajdani karthauzi kolostor romjait, jobbról egy faházakból álló üdülőtelep mellett érünk el a platón fekvő népszerű étteremhez. Érdemes egy kicsit szusszanni a teraszon, mert a túra java csak most következik.

A kereszteződésnél a piros és a kék jelzéseket kövessük nyugati irányban a Kysel felé. Pár perc után a kék jelzés balra tér el, ezen haladva, néhány nagy kanyart ír le a lejtős út, majd a táblánál balra fordulunk a sárga jelzésű ösvényre. Ez az ún. pótútvonal egy nagy hurkot írva le, tér vissza a kék jelzésbe. Ez is csak egy irányban járható. Betekintést nyerhetünk a Szlovák Paradicsom legvadabb szurdokába, mely az 1976-os tűzvész óta zárva tart, a tűz teljesen megsemmisítette a technikai segédeszközöket, létrákat, hidakat. Azóta szigorúan tilos és veszélyes bemerészkedni a szurdokba, azonban ezen a sárga útvonalon le tudunk ereszkedni, hogy ízelítőt kapjunk a Kysel vad kanyonjáról.

Láncok, hágcsók, tálcák, hidak segítségével érjük el a szurdok szinte áthatolhatatlanul szűkületén keresztül az Óriás-vízesés (Obrovsky vodopád ) fölötti hidacskát. Innen tovább lefelé már nem lehet menni, az eredeti szakaszt a tűz után zárták el. A hihetetlenül szűk kanyonba való leereszkedést tán a nedves pokolra való alászállással lehetne legjobban jellemezni. A híd után a patak másik oldalán megyünk vissza, meglehetősen meredek, kellemetlenül csúszós, láncokkal biztosított csapáson. A visszafelé vezető út nagyjából felénél, amikor leérünk a patak partjára, érdemesebb átlépdelni a patak kövein a túlpartra, és visszamenni a már ismert úton, mivel a bal oldalon vezető ösvény igen nehezen járható, és a jelzések sem egyértelműek.

Miután épségben visszaértünk a kék jelzésű útra, balra fordulunk, és pár perc alatt a Kysel-rázcestie (688 m) táblánál az út ketté ágazik, jobbra a kék a Maly Kysel, balra a zöld pedig a Velky Kysel völgyében vezet tovább. Válasszuk a bal oldali zöld jelzésű utat a fapallón át a vízmosásba. Felfelé kapaszkodunk és falétrákat is igénybe véve jutunk el a szurdok első nagyobb sziklájához, melyről a Pawlas-vízesés zuhog alá. Ezt falétrákkal küzdjük le, majd mintegy 100 méternyire újabb sziklafokhoz jutunk, amin a magas Természetvédők vízesése bukik át. Hosszú vaslétrák, láncok és fémtálcák segítségével tudunk felmászni.

A szurdok szűkülő befejező szakaszában egy érdekes szikla fantasztikus látványa fogad, amelyről balról, és előttünk is ömlik le a patak. Egy végtelennek tűnő vaslétra, majd doronglétrahidak igénybe vételével tudunk óvatosan felmenni. Elsőre sokkal ijesztőbbnek tűnik a látvány, lényeg, hogy biztos kézzel kapaszkodjunk, és lassan, figyelve lépegessünk, ne álljunk meg nézelődni vagy imádkozni közben.

Lassan, ahogy egyre feljebb érünk a völgyben, szelídül a kanyon, kiérünk a sziklák közül, egy rövid szerpentinen felérünk egy köves útra a Biskupské chyzky (1004 m) útelágazásához. Több mint 300 méter szintkülönbséget győztünk le, jól esik a szintben haladó szilárd burkolatú, kényelmes út. Jobbra kanyarodunk a sárga jelzéseket követve, és 15 perc múlva újabb, ezúttal egy aszfaltos úthoz érünk egy széles, gyönyörű, ligetes fennsík, a Malá polana mellé. Az esőbeállóval is felszerelt kereszteződésben jobbra fordulunk a kék jelzésű útra, majd 15 perc séta után elérjük a Suchá Belá , a Piecky és a Maly Kysel szurdokból feljövő utak kereszteződését a Suchá Belá vrchol táblánál.

A sárga jelzésű köves úton megyünk tovább, ami 20 perc múlva pirosra vált. A hatalmas, folyamatosan lejtő, széles köves úton 40 perc múlva érünk el a Nad Podleskom útjelző tábláig, ahonnan a piroson maradva az ösvény letér a kacskaringózó köves útról és levágva annak kanyarulatait, térdrepesztő meredekséggel ereszkedik le a hegyoldalban egészen Podlesok-ig, a büfékhez és a parkolóhoz.