Pártázatos reneszánsz várkastély

A Poprád folyása mellett fekvő Késmárk (Kežmarok), mögötte a Magas-Tátra csipkés csúcsaival a Szepesség legfestőibb fekvésű városa. Központjában áll a ma múzeumnak otthont adó reneszánsz stílusú, pártázatos, bástyákkal tagozott Thököly-vár, mely napjainkban gyönyörűen restaurálva kora barokk kápolnával és a fekete várúrnő sötét legendájával a Tátra alatti város népszerű látványossága.

A vár története

Késmárk alapítása a II. Géza által betelepített szász telepesekhez köthető a XII. században. A kőfallal körülvett város  északi szélén épült az erődítmény, mely később a keresztes lovagok tulajdonába került. 1441-ben a husziták foglalták el, majd Mátyás király a Szapolyai családnak adományozta, akik egy gótikus külsejű várkomplexummá bővítették az erődöt. 1579-ben a Laszkyaktól vásárolta meg a várat a dúsgazdag kereskedő Thököly Sebestyén.

Napjainkig megőrzött túlnyomórészt reneszánsz külsejét a Thököly családnak köszönheti, 1596-1601 között építtették át a gótikus várat reneszánsz stílusú kastéllyá, családi székhelyükké téve azt. Messze földről érkeztek olasz kőfaragók, kőművesek és festők, az udvaron reneszánsz árkádokat kialakítva, gazdagon díszített termeit falfestményekkel látták el. Híres fejedelmünk, Thököly Imre is a városban született. A kuruc felkelés bukása után a bécsi udvar lefoglalta a várat, fényűző berendezését Bécsbe szállíttatta.

A vár a város birtokába került, volt benne kaszárnya, raktár, de még műhímző gyár is az idők során. A XVIII. században többször is tűz pusztított falai közt. 1931-ben múzeumot nyitottak benne, majd teljes körű renováláson ment át (1962-1985), ennek következtében tárlatainak sora jelentősen kibővült.

A vár látogatása

A legenda szerint Laszky Albert várúr a vártoronyba záratta hat hosszú esztendőre hitvesét, Beátát, aki urának beleegyezése nélkül lovagolt ki nemesek társaságában a közeli Tátrába. Börtönéből két ablak nyílt, az egyiken kapta az ételt, a másik pedig szeretett tátrai hegyeire nyílt. A „fekete úrnő” szelleme azóta is kísért a falak között, ahogy a szóbeszéd tartja.

Az ovális alaprajzú kastély legszebb fennmaradt reneszánsz részlete pártázatos, sgrafitto díszes bástyája a városra néző déli falon található. Az udvarból nyíló várkápolna alapja gótikus, kapuzata barokk. Csavart oszlopokkal díszített barokk főoltárán magyar királyok szobrai állnak.

A vár termeiben a helytörténeti múzeum meglehetősen eklektikus gyűjteményét láthatjuk. Különleges látnivalója az első Magyarországon működtetett röntgenkészülék 1897-ből. A berendezést egy helyi orvos két évvel a röntgengép feltalálása után szerezte be. Láthatunk ezenkívül még XVIII-XIX. századi festményeket, megvizsgálhatjuk a városháza egykori berendezési tárgyait, illetve számos magyar nyelvű emléket a Trianon előtti időkből.

A kulturális feltöltődésre is kiváló színhelyként szolgál az épület: színházi előadások és titokzatos éjszakai várlátogatások várják a kirándulókat a nyár folyamán.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Kežmarok, Hradná námestie, a hosszan elnyúló Fő tér északi végében

Belépő: 3 €, diák: 1,50 €

Nyitva tartás: Máj-szept minden nap 09.00 – 16.00, okt-ápr: H-P 08.00 – 15.00, hétvégén zárva.

A vár udvarára belépőjegy nélkül is be lehet menni.

http://www.kezmarok.com