A magyar szecesszió gyöngyszeme

Marosvásárhely jelképe a főtéren álló két csodaszép szecessziós remekmű, a Városháza és a Kultúrpalota épülete. Mindkettő a XX. század elején épült Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervei alapján. A kettő közül a Kultúrpalota áll nyitva a turisták előtt, a hajdani Városháza tornyába viszont fel lehet menni.

A Kultúrpalota története és látogatása

A XX. század elején Bernády György marosvásárhelyi polgármester nagyszabású városépítési programjának részeként épült egymás mellett a főtéren a Városháza és a Kultúrpalota épülete, Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervei alapján magyaros-szecessziós stílusban. A Kultúrpalota megépítésével a polgármester célja a város kulturális felemelése és a magyar nemzeti azonosságtudat erősítése volt.

Az épület külső és belső díszítésében a századforduló környékének legismertebb magyar művészei, a gödöllői művésztelep alkotói vettek részt, legfőbb céljuk az volt, hogy az akkor divatos szecessziós stílust a magyar népművészet hagyományaival sikeresen ötvözzék. A palota külső homlokzatát Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) tervei alapján készült mozaikok, szobrok díszítik. Az egyik legismertebb mű a Hódolat Hungáriának címet viseli, közepén a Magyarországot jelképező nőalak ül, fején a koronával, mellette pedig a magyar történelem kiemelkedő alakjait láthatjuk. Az épület tetejét a pécsi Zsolnay-gyár színes zománccserepei fedik.

Az épületbe belépve először a gazdagon díszített előcsarnokba jutunk, melynek bejárattal szembeni falán Körösfői-Kriesch Aladár két freskója látható. A jobb oldali festményen, a Táltosok címűn, egy fehér lovat mutatnak be áldozatként a táltos előtt. A másikon, Székely mesemondás, a kék ruhás mesemondó asszony a polgármester, Bernády György második feleségéről, a mesét hallgató kislány örökbe fogadott lányáról, az álló férfi pedig Csokonai Vitéz Mihályról lett mintázva.

Az előcsarnokból nyíló nagy hangversenyteremnek különleges orgonája van, mely Európában az egyik legnagyobb. Az előtérből kétoldalt, az épület két különálló emeleti részére carrarai márványból készült lépcsők vezetnek. Mindkét lépcsőházat Nagy Sándor és Toroczkai Wigand Ede festőművészek által tervezett és Róth Miksa üvegműhelyében készült színes, festett üvegablakok díszítik, melyek híres magyar politikusokat és művészeket ábrázolnak, köztük Jókait, Kossuthot, Petőfit, Liszt Ferencet.

Az első emeleti Tükörterem a Kultúrpalota legszebb, legimpozánsabb része. Jellegzetessége tizenkét festett üvegablaka, melyek egy részét Toroczkai Wigand Ede tervezte, ezek a hun-székely közös eredet hagyományaiból kiindulva székely falusi környezetben és a népi építészet formavilágát felhasználva mutatják be a hun őstörténet jeleneteit. A középen található, Nagy Sándor által tervezett ablakok székely népballadákból vett jeleneteket ábrázolnak. Az üvegablakok szintén Róth Miksa műhelyében készültek. A terem két végét egy-egy hatalmas velencei tükör zárja le.

A jobb oldali lépcsőház második emeletén van a kis hangversenyterem, melynek festett üvegablaka Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet ábrázolja tudósai körében. A bal oldali lépcsőház harmadik emeletén található a Képtár, magyar és román művészek alkotásaival, köztük Munkácsy Mihály, Barabás Miklós, Lotz Károly, Feszty Árpád festményeivel.

Az épületben még könyvtár és zeneiskola is van, a második emeleten pedig egy régészeti kiállítást is megnézhetünk.

A szomszédos épület, a Városháza jelenleg a megyei prefektúra otthona, nem látogatható, de a toronyba általában fel lehet menni, elég rapszodikusan van nyitva, de ha lehetőségünk van, ne szalasszuk el a csodás kilátást a torony galériájáról.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Târgu Mureş, Str. George Enescu nr. 2, a főtéren, a Rózsák terén

Nyitva tartás: máj-szept: K-V 9.00-18.00, okt-ápr: K-V 9.00-16.00

http://www.palatulculturiimures.ro

http://www.muzeumures.ro