Könnyező Mária-kegyszobor, a magyarság legnagyobb búcsújáróhelye

A Csíkszereda melletti Csíksomlyó a Kárpát-medence legismertebb zarándokhelye, a minden évben megrendezett pünkösdi búcsú a legnagyobb katolikus rendezvény egész Erdélyben. A neobarokk stílusú ferences kegytemplomban őrzik a világ egyik legnagyobb méretű kegyszobrát, a csodatévő Mária-szobrot.

A templom története

A kegytemplom és a hozzá tartozó kolostor története a XV. században indul, a korszaknak megfelelően az ide telepedő ferences szerzetesek gótikus stílusban emelték a templomot és a hozzá tartozó kis kolostort Sarlós Boldogasszony tiszteletére. A meg-megújuló török támadások ellen erős kőfallal is elkerítették, ám az ostromokkal csak 1661-ig dacolhatnak védői, az ekkor bejutó oszmán felkoncolja a teljes védősereget, a lakosokat rabláncra fűzve hajtják el. A XVIII. századig több karbantartást végeznek el rajta, a századforduló után (1804) azonban már annyira szűkösnek bizonyul, hogy új, neobarokk templomot terveznek meg helyére. Konstantin Schmidt tervei alapján hosszú építkezés veszi kezdetét, a tornyok 1830-ra készülnek el. Az átadás a hajóépítés és a homlokzati munkák befejezése után történik meg 1876-ban.

A templom látogatása

A kegytemplomot elsősorban a csodatévő szoborral azonosítják, az évszázadok során mélyen tisztelt zarándokhellyé lett – messze földről is ellátogatnak fejet hajtani Mária szobra előtt. A XVI. században hársfából faragott reneszánsz 227 cm-es Mária-szobor valószínűleg a legnagyobb kegyszobor a világon. A misztikus hangulatú szobron Mária hármas koronát visel, fölötte 12 csillagból álló koszorú, jobb kezében királynői jogart, balban pedig a kisded Jézust tartja, míg jobb lábával Nestorius, az eretneknek kikiáltott pátriárka fejét tapossa. Úgy tartják, a szobrot Hunyadi János készíttette törökök feletti győzelmének hálajeléül az égieknek hálát adva. A hársfa szobor a legendák szerint a későbbi időkben több ízben jelezte a közelgő veszedelmet, arca ilyenkor elborult, szemei könnybe lábadtak. Mária központi alakja mellett Szent István és Szent László királyok szobrai állnak. Emberek csodás gyógyulásáról, boldogulásáról tanúskodnak a szobor két oldalán elhelyezett köszönetnyilvánító táblácskák.

A templombelső gazdag díszítését tehetséges mesterek szorgalmának köszönheti az utókor. A berendezés nagy részét a brassói festő-szobrász Papp Miklós készítette. A festés Urbánszky Fülöp kolozsvári festőt dicséri. Figyelemre méltók a szép festett üvegablakok a XX. század elejéről, melyek magyar és más szentek alakjait ábrázolják. Érdemes elidőzni a művészien megfestett Szent Antal oltárkép előtt is. Az oltártól jobbra található két vasajtó domborművei Csíksomlyó és a Ferences rend történetét örökítik meg.

A kegytemplom udvarában található a Szent János kápolna.  Külön említést érdemel az Erdély-szerte híres itt található orgona, mely a legkorszerűbb és legszebb hangú az egész térségben. A templom alatti kripta elsősorban a rendi halottak nyughelye, de világiakat is hantoltak ide.

A templom jobb oldalán áll a XVIII. században épült ferences kolostor épülete, udvarán látható Kájoni János ferences barát, nyomdász és orgonaépítő szobra.

Csíksomlyói búcsú

A templom mögötti Kis-Somlyó-hegyen három kápolna is áll, itt a hegyoldalban gyűlik össze a többszázezernyi zarándok pünkösdkor, a Makovecz Imre által tervezett Hármashalom-oltáron tartják a búcsú napján a szentmisét. A bájos kis Salvator-kápolna az 1456-os nándorfehérvári győzelem emlékére épült. A hívek a körmenetben ehhez a kápolnához vonulnak fel. A mögötte lévő Szenvedő Jézus-kápolna jóval kisebb épület, melyben a térdeplő, oszlophoz kötözött Krisztus szobra látható. A domboldalon lejjebb található Szent Antal-kápolna 1750-73 közt épült.

A Csíksomlyói búcsút, a pünkösdi körmenetet 1567 óta tartják annak emlékére, hogy a katolikus vallású székelyek megverték az unitárius János Zsigmond erdélyi fejedelem hittérítés szándékával érkező csapatait. A csata napja pont pünkösdre esett, és az asszonyok a Mária-kegyszobor előtt imádkoztak a győzelemért. A diadalt természetesen Mária csodatévő erejének tulajdonítva kezdődött a körmenet hagyománya. Mára az összmagyarság legjelentősebb katolikus eseményévé lett csíksomlyói búcsú több százezer magyart vonz a világ minden tájáról.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Miercurea Ciuc, Str. Szék, nr. 148.

Megközelítés:

Csíksomlyó Csíkszereda (Miercurea Ciuc) külső része, a város északkeleti részén fekszik. A Márton Áron Gimnázium hatalmas épülettömbje utáni kereszteződésnél jobbra fordulva pár perc alatt érünk Csíksomlyóra, a templom a somlyói főutca vége felé van.

Nyitva tartás: A kegytemplom minden nap reggeltől estig nyitva van, és szabadon látogatható.

http://www.csiksomlyo.ro/