A szászok hagyatéka Királyföld szélén

Segesvártól 20 km-re keletre fekszik Szászkézd apró falucskája, ahol az UNESCO Világörökség részeként számon tartott gótikus erődtemplom jelenti a legfőbb vonzerőt. A csarnoktemlom mellett egy hatalmas bástyaszerű torony áll, melynek sisakja feltűnően hasonlít a segesvári óratoronyéra. Nem véletlenül, hiszen a középkorban Szászkézd, Segesvár egyik fontos vetélytársa volt a környék vezető városának címéért.

Az erődtemplom története

A település neve a magyar Keszi törzsnévből származik, ami talán a kéz szóra utalhat vissza. Az eredetileg itt élő székelyek a XII. század második felében települtek át a mai Székelyföldre, létrehozva a Kézdiszéket, Kézdre pedig szászok jöttek. A templom egykori alapjait egy háromhajós románkori bazilika adta a XIII. századból. Az 1309-es okiratokban már találunk feljegyzéseket a templomról. A Piactér déli oldalán a régi templom helyén 1493-ban épül az erődtemplom 4 esztendőn keresztül. A későgótikus stílusban átépített csarnoktemplomról a szentély külső falán latin betűs felirat is tanúskodik.

Az XVI. század első felének zűrös politikai tényezői a templom megerősítését kívánják, ekkor várfallal veszik körül, ez egészen a XIX. századig áll. Erőddé való átalakítása ekkortól (1520) folyamatos, jelentős esemény 1677-ben óratornyának kétemeletessé növelése, ekkor ezt lőrésekkel is ellátják. A bástyának is nevezett toronytetőn csúcsíves sisak állt – tanújaként az évszázados Segesvárral való versengésnek. Falain belül védelmi körfolyosót alakítanak ki. Az oldalhajók ekkor már nem állnak a csarnokszentély fölött kívülről támpillérrel erősített védőemelet áll.  Pusztító tűzvészek (1714-1791) és földrengés (1986) rongálja az erődtemplomot, de erőtől sugárzó benyomásából mit sem veszít.

Az erődtemplom látogatása

A Szászkézdi erődtemplom Szent István királyunknak lett ajánlva, jelentős történelmi eseményeknek is színhelyéül szolgált: ilyen az I. Apafi Mihály által vezényelt országgyűlés 1663-ban. A templom kapui csúcsívesek. Főhajója a későgótika stílusában 22 tartóoszloppal erősített. Gyönyörűen csipkézett kövekkel és tornyocskákkal díszített szentségtartó fülkéje szintén a későgótika jegyében fogant.

Barokk oltára, szószéke és szenteltvíztartója a XVIII. századból való. A kutatók megállapítása szerint karzata ill. szószékének festését Umling Lőrincz végezhette, aki a kalotaszegi templombelsők művészi kialakításának meghatározó alakja. A templom szerepel az UNESCO világörökségi listáján is. A templom melletti temetőben több száz éves sírkövek sorakoznak.

A szászföldi községek jellegzetes településszerkezete Szászkézden is megfigyelhető, az erődtemplom körüli nagy térhez kapcsolódó széles, egyenes utcák, egymás mellé épült házak és kőkapuk. Nyugati irányban nagyjából 1 km-re találhatóak a környék lakossága által feltehetőleg a XIV. század derekán emelt hatbástyás parasztvár romjai.

Gyakorlati tudnivalók

Megközelítés: Szászkézd (Saschiz) Segesvártól 20 km-re, a Brassó felé vezető 13-as főút mentén fekszik.

Nyitva tartás: a templom kulcsát a 181. számú házban kérhetjük el.