A szerzetesi élet romos tanúja

Az Imre király alapította Kerc cisztercita apátsága még romjaiban is rendkívül impozáns. Az évszázadokon át szigorú rendfegyelemmel igazgatott műemlék-együttes a XVI. századra már romossá vált, de torzóként napjainkban is fenséges, lenyűgöző látvány nyújt, romantikus kirándulási célpont.

Az apátság története és látogatása

A Fogarasi-medencében az Olt bal partján terül el Kerc (Cârţa), szász neve Kierz. Az első fent maradt írásos emlék 1223-ból származik, de napjainkban már tudott tény, hogy a ciszterci monostort 1202-ben alapította Árpád-házi Imre királyunk. A kezdetben fa, majd kőtemplomot 1230 környékén kerítőfallal vették körül a Franciahonból idekerült szerzetesek. A barátok a kereszténység terjesztése és a gazdálkodás mellett folyamatosan gondot fordítottak az apátság bővítésére, melynek a tatárjárás után még nagyobb jelentősége lett, a jelentős pusztítást követően újult erővel láttak munkának.

Az eredetileg román stílusú épületet a tatárjárás után a román és a gótikus közötti átmeneti stílusban építették újjá. A Gyertyaszentelő Boldogasszonyról elnevezett kolostornak a XV. században is dacolnia kellett a betörő török és havasalföldi támadásokkal. A rend ereje azonban megtörik, így Mátyás király a szebeni prépostsághoz csatolja 1477-ben. Az egykori épületegyüttes templomának romosodó főszentélyét átalakítják, mely a falu evangélikus templomává lesz ezután mind a mai napig.

A kolostor épületeinek nagy része a XVI. századtól kezdődően szép lassan rommá változik. Több száz évet él túl azonban a kétemeletnyi magas nyugati fal gyönyörű rozettájával, valamint az 1495-ben épített torony. A szerzetesi hangulat lengi át Kerc falait napjainkban is, némi fantáziával ideképzelhető az egykori szorgalmas egyházi élet: az imádkozáson és oktatáson kívül az írás-másolás mindennapos tevékenység lehetett itt egykoron, mert a Kerci apátságban kódexmásoló műhely is működött.

Jól látható a hajdani háromhajós, kereszthajós, bazilikás elrendezésű templom  oromzatán a nagy rózsaablak, szentélyének kettős csúcsíves ablakai, zárókövei pedig a híres ciszterci építőmesterekre jellemzően az Égi Királynő domborművével díszítettek. A magyarul és németül is beszélő helyi lelkésztől lehet a bejutáshoz elkérni a kulcsot, érdemes tornyába felmenni, mert szép időben gyönyörűen látszanak a Fogarasi-havasok.

Gyakorlati tudnivalók

Megközelítés: Kerc (Cârţa), Nagyszebentől (Sibiu) 45 km-re keltre az 1-es út mentén található

Nyitva tartás: a kulcsot a templom mögött található evangélikus lelkészi hivatalban lehet elkérni, magyarul is beszélnek.

Felső fotó: Neighbor's Goat, commons.wikimedia.org, CC BY-SA 3.0 ro