Közép-Európa legfontosabb Mária-kegyhelye

Magas hegyek között bújuk meg Ausztria legfontosabb zarándokhelye, Mariazell. Az impozáns, jellegzetes háromtornyú búcsújárótemplom, a gótikus és a barokk stílus érdekes ötvözete. A templom köré nőtt, bájos kis városka a zarándokturizmus fellegvára, egymást érik a kegyszer- és ajándékboltok, a vallási turisztikai szolgáltatók.

Mariazell Nagy Lajos kora óta a magyarok legnagyobb búcsújáróhelye, a magyarok Nagyasszonyának temploma (Magna Hungarorum Domina). Egyszersmind az osztrákok és a szláv népek fontos kegyhelye is.

A templom története

A legenda szerint a térítő útra induló Magnus szerzetes egy Mária szoborral érkezett meg 1157-ben ide, útját hatalmas szikla kőtömbje zárta el. A megpihenő bencés barát a szobrot a sziklára helyezte, mely kettéhasadt. Remetekunyhót épített ide, ún. kis cellát-kápolnácskát, innen ered a későbbi település neve, Máriacell.

Az első román stílusú kőtemplomot, 1200 körül, I. Henrik morva őrgróf építtette hálából. A történet szerint súlyos köszvényben szenvedett, egy éjjel az ágyhoz kötött Henrik álmában Szent Vencel jelent meg, és azt mondta, ha visszanyeri egészségét, Mariazellbe zarándokoljon el, és építsen a Szűzanya tiszteletére templomot. A Henrik által épített román kori templom a XIV. század folyamán gótikus stílusban többször átépült.

A templom gótikus stílusban történő nagyszabású átalakítása és a kegykápolna megépíttetése Nagy Lajos királyunknak köszönhető, kinek álmában, egy, a török elleni csata előtti éjjel, megjelent a Szűzanya, és felébredvén egy Mária-kép volt a mellén. Miután legyőzte a török túlerőt, hálából építtette meg Mariazellben a kegykápolnát.

A templom újabb, nagyszabású átalakítása és kibővítése 1644-1683 között barokk stílusban történik, Domenico Sciassia tervei alapján. A gótikus szentélyt lebontották, de megmaradt a 90 m magas torony és a hosszház. Érdekes módon a meglévő torony mellé két oldalról egy-egy hagymakupolás tornyot is emeltek. 1908-ban bazilika rangra emelkedik, negyven évvel később Mariazellt is városi rangra emelik. 1983-ban II. János Pál pápa látogat el a kegyhelyre, ennek apropóján széles körű felújítási munkákat végeznek. Fennállásának 850. évfordulóján XVI. Benedek pápa is tiszteletét teszi itt. A csodatévő Szűzanya segítségében bízva évente sok ezren zarándokolnak el a fenséges kegyhelyre Mariazellbe.

A templom látogatása

A háromtornyú templom különleges módon vegyíti a gótika és barokk stílusjegyeit. A bazilika 85 méter hosszú, 35 méter széles, középső tornya 90 méter magas. A két hagymakupolás torony és a hosszház fehér falait vörösre festett pilaszterek és párkányok tagolják, a középső, csipkés, gótikus torony fehérben pompázik. A gazdagon díszített, bélletes, gótikus főkapu két oldalán Henrik őrgróf és Nagy Lajos király életnagyságú ólomszobrai állnak.

A templomba a pompás orgonakarzat (1740) alatt lépünk be, a hatalmas, díszes belső tér két részre osztható, a háromhajós, karzatos oldalkápolnákkal bővített hosszház főhajójának közepén van a kegykápolna. A mögötte lévő csarnokteret szintén oldalkápolnák veszik körül és az egyenes záródású szentélyben végződik.

Az egész belsőt káprázatos stukkódíszítés borítja a barokk korból, szintén barokk stílusúak a mennyezet-és a falfestmények. Figyelemre méltó a grandiózus vörös és fekete márvány szószék is 1691-ből.

A templom legfőbb látnivalója, a kegykápolna (Gnadenkapelle) mint templom a templomban, a gótikus és a barokk épületrész között áll, ezüstráccsal lezárva, erős fénnyel megvilágítva. A szintén ezüstből készült kegyoltár baldachinját a 12 apostolt szimbolizáló 12 oszlop tartja, alatta látható a híres kegyszobor, a Mariazelli Madonna. Az oltár közepén álló, késő román stílusú, 47 cm magas, hársfából faragott Madonna-szobrot mindig díszesen felöltöztetik, hímzett ruhába, csipkébe. A Szűz Mária és a kis Jézus fején látható aranykoronákat Rudnay Sándor hercegprímás adományozta.

A J. B. Fischer von Erlach mesteráltal tervezett (1692-1704), a szentély egész hátsó falát elfoglaló, pazar főoltáron egy földgömbből emelkedik a magasba a megváltó Krisztus ébenfa keresztje. A Lorenzo Mattielli által készített eredetileg színezüst szobrokat a napóleoni háborúk során beolvasztották, a ma látható másolatok ezüstözött, fából faragott alkotások.

 Figyelemre méltó még a kupola alatt egy oszlopon álló, késő gótikus festett Madonna-szobor a XVI. század elejéről. A bazilikának rengeteg magyar vonatkozása van, tán a legismertebb, hogy egészen 1991-es esztergomi újratemetéséig itt nyugodott Mindszenty József hercegprímás a Szent László-kápolnában. Ebben a kápolnában találjuk Szelepcsényi György esztergomi érsek síremlékét is a XVII. század végéről.

A kupolatérből megközelíthető kincstár (Schatzkammer) legértékesebb kincse, egy fára festett ikonszerű Mária-kép, melynek keretét magyar és lengyel királyi címerek díszítik, ezt a képet ajándékozta 1370 körül a templomnak Nagy Lajos király.

Mariazell két legnagyobb ünnepe Nagyboldogasszony napja augusztus 15-én és Mária születésnapja szeptember 8-án.

A város felett tornyosúló Bürgeralpe (1270 m) népszerű kirándulóhely, az egész éven át múködő felvonóval juthatunk a hegy tetejére.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Mariazell, Benedictusplatz 1.

Megközelítés

Mariazell az S6 autóút Mürzzuschlagi lehatójától 50 km-re fekszik a 23-as, majd a 21-es úton közelíthető meg. Északról, a 20-as úton érjük el St Pöltentől 70 km-re. A bazilika a városka közepén található lejtős főterén emelkedik.

Nyitva tartás: Bazilika: máj-okt 06.00-20.00, nov-ápr: 07.30-19.15, kincstár: máj-okt: K-Szo 10.00-15.00, V 11.00-15.00.

Belépő: a bazilika szabadon látogatható. Kincstár: 3,00 €

http://www.basilika-mariazell.at