Olasz barokk alpesi környezetben

A Salzburg barokk óvárosát uraló impozáns Dóm, a világ egyik legnagyobb méretű temploma, az első olasz stílusú barokk alkotás az Alpoktól északra. A kéttornyú, kupolás székesegyház a Világörökség részét képező salzburgi óváros egyik jelképe.

A dóm története

A Szent Rupertnek és Szent Péternek szentelt első katedrálist 774-ben szentelték fel, építtetője Virgil püspök volt. 1167-ben Barbarossa Frigyes hívei porig égetik, újjáépítésére egy évtizeddel később kerül sor. A jelentős bővítés és átépítés következtében korának egyik legnagyobb román stílusú székesegyházává válik. A hatalmas öthajós templom 109 m hosszú és 48 m széles volt. 1598 decemberében újabb tűzvész okoz igen komoly károkat benne. Wolf Dietrich hercegérsek olasz építészek terveit elfogadva 1606-ban kezdte újjáépíttetni a dómot, a ma is látható, immár a harmadik székesegyházat végül az olasz Santino Solari fejezte be 1628-ban, de a tornyok csak 1652-55-ben épültek meg.

A harmincéves háború borzalmai alól ügyes diplomáciával kibújó Salzburg fényes ünnepség keretei között adta vissza városának hőn szeretett dómját. A Habsburg fennhatóság is kíméletesen bánik az épülettel, a II. világháború során azonban a hatalmas kupola és az oltár is súlyos bombakárokat szenved. Teljes fényében csak 1959-ben pompázhat ismét, az újraszentelések évszámai (774 – 1628 – 1959) is e jelentős dátumokat őrzik.

A dóm látogatása

A monumentális Dóm az első olasz stílusú barokk alkotás, mely az Alpoktól északra épült. Pompás árkádok, hatalmas kupola, lenyűgöző méretek jellemzik. A barokk templom 99 méter hosszú, kereszthajója 68 méter széles, kupolája 71, tornya 81 méter magas. A Santino Solari tervezte monumentális épületben 10 000 embernek elég férőhely van, így a világ egyik legnagyobb keresztény temploma.

A rózsásfehér márvánnyal borított főhomlokzat a teljesen zárt Domplatz nyugati oldalát foglalja el. A templomot északról és délről határoló terekre, a Residenzplatzra és a Kapitelplatzra a sarkokon a teret lezáró árkádok alatt juthatunk. A Domplatzról három, a hitet, a reménységet és a jótékonyságot jelképező bronzkapun keresztül jutunk a templomba. A főbejárat homlokzata előtt négy óriási márványszobor áll, középen Szent Péter és Pál apostol, mellettük Szent Rupert és Szent Virgil, a tartomány és a város védőszentjei.

A Dóm belső tere mind méreteiben, mind gazdag díszítésében lenyűgöző. A barokk templomokra jellemző túldíszítettséggel ellentétben a Dóm berendezése egyszerűnek mondható, letisztult, harmonikus, mégis impozáns. Különösen szépek az olasz mesterek freskói a mennyezeten, a kápolnák falain, a karzaton, valamint a pompás stukkódíszítések. A legtöbb fény a hatalmas kupoladob ablakain árad be, mégis világosnak érezzük az indirekt világítású tereket is.

A templom különleges kincsei közé tartozik az a román kori keresztelőmedence is, ahol 1756-ban Mozartot is keresztelték. A főoltáron lévő oltárképet (Krisztus feltámadása) Mascagni festette. Érdemes a négy-négy oldalkápolnát és a szentély két oldalán lévő oratóriumokat is végiglátogatni. A kriptát csak 1945 után alakították ki a hercegérsekek nyughelyéül, itt láthatjuk a két előző középkori templom alapfalait is, az oltár például Karoling kori maradványra épült.

A Dóm 1703-ban épült hatalmas orgonája Ausztria második legnagyobb orgonája, természetesen Mozart is játszott rajta. Napjainkban is számos alkalommal csendül fel a muzsika a falak közt.

A Dommuseum több kiállítótermében 1300 év egyházi kincseit és más értékes alkotásokat mutatnak be. A gyűjtemény ötvösmunkák, festmények és szobrok impozáns tárlata. Egyik leghíresebb kincse a Limoges-ból származó, 1200-as évek elején készített aranyozott, drágakövekkel díszített galamb szobrocska.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Dom, Salzburg, Domplatz

Nyitva tartás: jan-feb, nov: H-Szo 08.00-17.00, V 13.00-17.00, márc-ápr, okt: H-Szo 08.00-18.00, V 13.00-18.00, máj-szept: H-Szo 08.00-19.00, V 13.00-19.00

Belépő: a Dóm szabadon látogatható.

2014 májusától a Dommuseum az új Domquartier belépővel látogatható!

http://www.salzburger-dom.at

Felső fotó: LepoRello, commons.wikimedia.org, CC BY-SA 3.0