A Kárpát-medence nyugati kapuja

A Duna és a Morva összefolyása feletti szirten emelt vár a Kárpát-medence nyugati kapujának számított, így a magyar történelem folyamán fontos szerepet játszott, de a szlovák nemzeti öntudat egyik fő szimbólumaként is számon tartják. Néveredete a szláv devina (leány, hajadon, szűz) szón alapul, a mítosz egy lovag által megszöktetett apácát jegyez. Tragikus szerelmük a napjainkban Apácatoronynak nevezett épületrészből  való mélybe zuhanással végződik.

A vár története

A település már a kőkorszak óta lakott volt. Dévény várának múltja egészen a római korig nyúlik vissza, az alsó vár dombján álltak Kr. u. a II.-IV. században a Limes Romanus őrhelyei. Már a korai időkben is komoly védelmi szerepet töltött be az itt futó Borostyánkő-út és szentföldi zarándokutak miatt, a térség bástyájaként a zivataros történelmi időkben birtokosának lenni komoly fegyvertényként számított. A vár tulajdonosa, s ezzel együtt külseje is gyakran változott, II. Ottokár, I. Károly, III. Frigyes, őket Mátyás király követi, akinek ajándékaként (1460) a tekintélyes Bazini és Szentgyörgyi famíliák tulajdona, ekkor épül ki a nagy kiterjedésű alsóvár. A XVI. század jórészében az ecsedi Báthoryak magánvára, ügyes politikájuknak köszönhetően a Bécsnek vonuló törökök és Bocskai hajdúi is elkerülik. Az ezt követő korszak szintúgy kedvez a büszke sasfészeknek, a dúsgazdag Pálffy grófok mintegy 300 esztendőnyi birtoklása és császárhűsége érintetlenül kíméli meg falait. A kuruc háborúk után vesztett jelentőségéből, és lassan tönkrement. A lassú enyészetnek Napóleon katonái vetnek véget, 1809-ben megszállják és indokolatlanul felrobbantják a várat. Azóta rom, a magas sziklaszirten mégis lenyűgöző látvány nyújt, uralja környezetét. Már a háború előtt is folytattak itt régészeti ásatásokat és napjainkig folynak rekonstrukciós munkálatok.

 

A vár látogatása

Dévény várát csak a Duna zöld és a Morva folyó barna hullámai választják el Ausztriától. A felső-, középső- és alsóvárból álló dévényi vár szabálytalan alaprajza a várhegy alakjához igazodik. A vár területét három kapuval lezárt kőből épült várfal veszi körül. Az egyetlen ma is használatos bejáraton, a nyugati oldalba vágott Morva-kapun keresztül jutunk be a vár területére.

A leletek és a római kori erőd maradványai a vár helyreállított részében már láthatóak. A két, patkó alakú torony szegélyezte alsó várkapun (Morva kapu) át kanyargó betonút vezet a felső várba. Emlékezetes panoráma tárul fent elénk: a hömpölygő Duna, a beleömlő Morva és a túloldalán Dévénnyel farkasszemet néző Hainburg vára. A középső vár két építménye a gótikus eredetű Garai-palota és a XVI. században épült reneszánsz palota. A jobb állapotban fennmaradt utóbbi alsó szintjén találjuk a vár történetét bemutató kiállítást, külön kiemelve természetesen a nagymorva időket.

A felsővár, a citadella 2014-ben falrepedés miatt lezárásra került, valószínűleg elhúzódik felújítása.

A középső várudvar közepén van az 55 m mély várkút. Az udvar nyugati oldaláról, a Duna felől nyílik a legszebb kilátás a vár emblematikus pontjára, a jellegzetes Apácatoronyra.

A Dévényi vár alsó várudvara hagyományőrző történelmi játékok állandó színtere a főszezonban. A várjátékokon vívóbemutatókat élvezhet a múltat idézni vágyó turista, kipróbálhatja a gerelyvetést és baltahajítást.  Érdemes a vár és a Duna közti sétaúton alulról is megcsodálni a meredek sziklára épült falakat, bástyákat. A vár alatti kikötőből Pozsonyba és Hainburgba is indulnak sétahajó-járatok.

 

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Hrad Devín, Bratislava-Devín, Muránska ul. 10.

Telefon: +421-2-657 30 1 05

Nyitva tartás: április, október: K – V 10 – 17, Máj. – szept.: K-P 10-18, Sz-V: 10-19,

nov.-márc.: H-V: 10-16, de a kiállítások zárva vannak, csak a vár területére lehet bemenni.

Belépő: 4 €, kedv: 2 €

Megközelítés: Tömegközlekedéssel: a Novy Most (Új Híd) alatti buszpályaudvarról induló 29-es busz (0,90 €), a busz óránként indul.