Bizarr sziklaformációk, páratlan kilátás, középkori kolostorromok, vadregényes patakvölgyek

A Nyugati-Mecsek legérdekesebb hegye a varázslatos sziklaképződményeiről, pálos kolostorának romjairól, fantasztikus kilátóhelyeiről ismert Jakab-hegy. Az 592 m-es Jakab-hegyet Pécs egyik legnépszerűbb kirándulóhelyéről az Éger-völgyből hódítjuk meg egy változatos félnapos körtúra keretében.

A túra hossza: 13,5 km

A túra időtartama: 4,5 óra

Útvonal: Magyarürög, Éger-völgy – Éger-tető – Babás szerkövek – Jubileumi kereszt – Zsongor-kő – Jakab-hegy – farkas-forrás – Éger-völgy

A túra jellege:

Jól jelzett, kényelmes turistautak, ösvények, komolyabb kaptató a Babás szerkövektől felfelé a Jakab-hegy fennsíkjára, egyébként nem megerőltető emelkedők és lejtők. Az út elején és a végén a völgyekben több forrás is, a hegyen nincs vízvételi lehetőség, vigyünk magunkkal elegendő folyadékot, felérve a meredek kaptatón a Jakab-hegyen szükségünk lesz rá.

Kiindulópont:

az Éger-völgyi parkerdő bejáratánál lévő parkoló Pécs Magyarürög nevű városrészében. Megközelíthető a Pécsről Orfű felé tartó műútról. Tömegközlekedéssel: a 22 és 24 autóbusszal a városközpontból (Árkád, Autóbuszállomás) 20 perc alatt, Égervölgy megállónál kell leszállni.

 jakab-hegy-tura2.jpg

http://funiq.hu/jakab-hegy-tura-mecsek 

A túra leírása

Amennyiben busszal érkezünk, balra a zöld és a kék + jelzéseket követve Magyarürög házai közt kanyarogva 10 perc alatt az Éger-völgyi parkerdő bejáratához, a parkolóhoz érünk. A kényelmes sétaúton belépünk a parkerdő árnyas fái közé és pár percen belül jobb felől megpillantjuk az Éger-völgyi tó élénkzöld vízinövényekkel borított tükörsima felületét. Elmegyünk az út bal oldalán lévő gyér vizű Delelő-kút mellett és egy kis hídon átkelve szép tisztásra jutunk, ahol pihenőhelyet, padokat, nagy tűzrakóhelyet találunk. Jó időben hétvégenként rengetegen piknikeznek itt. Pár métert teszünk meg a patak mentén felfelé, amikor is az út kettéágazik, a kék + jobbra a patakot követve megy tovább, innen fogunk majd visszajönni, a zöld pedig átkel a patak másik oldalára, és rövid, meredek szakaszon kúszik föl a hegyoldalon, egy nagy bal kanyar után elérünk egy esőbeállót, ami előtt élesen balra fordul a jelzett út, majd szintben sétálunk tovább.

Az út mellett megfigyelhetjük, hogy a talaj és a fák törzse feltűnően mohás, ezért is adták az úttól kissé jobbra a ZO jelzésen megközelíthető kis forrásnak a Mohosi Kis-kút nevet. A másik érdekesség a vörösbe hajló talaj, a Jakab-hegyet vörös homokkő alkotja, ami nemcsak a fent lévő sziklaformációkra jellemző, hanem szinte az egész hegyet vörös talaj borítja. A forrástól utunk felfelé meredeken vezet tovább az Éger-tető felé.

A ZO jelzés hamarosan jobbra leágazik, mi maradunk a Z jelzésen, balról megkerülünk egy kis nádassal sűrűn benőtt tavacskát, majd kibukkanunk az Éger-tető kirándulóközpont nagy tisztásán. A kis kilátóból a felnövekvő fák miatt igazából csak magára a tisztásra ill. a Misina csúcsára nyílik rálátás.

A tisztás kilátóval átellenben lévő oldalán folytatjuk túránkat egy széles, kavicsos kocsiúton, majd egy sorompónál élesen jobbra fordulunk és ösvényünk betér az erdőbe. Zöld jelzésű utunk nagyjából szintben halad, átvágunk a Páprágy-völgyön, és 15-20 perc séta után egy kereszteződéshez érünk. A Z jelzés itt jobbra fordul meredeken a hegytető irányába, mi egyenesen megyünk tovább a P∆ jelzésű széles úton.

Figyelem! A kereszteződéstől 100 méterre jobbra, ahol egy PO jelzést látunk, ott le kell térnünk jobbra a széles útról egy kis ösvényre, be az erdőbe, sajnos tábla nem jelzi a letérőt, de az ösvényen hamarosan meglátjuk a P∆ jelzéseket!

A P ∆ jelzésű ösvény enyhén emelkedve kanyarog tovább a Jakab-hegy déli oldalában, majd lassan északnak fordul, ligetes tölgyerdőben, később gyönyörű fenyvesben túrázunk. A Panoráma útnak is nevezett útvonalról nem zavartalan a kilátás, néhol azonban le lehet látni a hegyről a Mecsekaljára.

Találkozunk a Cserkút felől felkapaszkodó K∆ jelzéssel, ami pár lépéssel odébb jobbra megy fel meredeken a hegyre, mi maradunk a P∆-ön, és pár perc alatt kiérünk a Babás szerkövek keleti nagy csoportjához.

A Babás szerkövek bizarr, vörös homokkő sziklái túránk egyik legszebb pontja, egyesek szerint nevének eredete a pogány magyarság korából maradt ránk, a szerkő jelenthetett szent követ vagy áldozati helyet. A monda szerint pedig két dölyfös, egymással versengő család lakodalmas menete vált itt kővé, mert nem voltak hajlandóak egymás útjából kitérni. Mindenesetre a kilátás parádés a mecsekaljai kis falvakra, Cserkútra, Kővágószőlősre.

Tegyünk egy kis kitérőt továbbhaladva a P ∆ jelzésen a 200 m-re található Jubileumi keresztig, melyet a millennium évében állítottak a pazar kilátást nyújtó sziklakiszögellésre. Térjünk vissza a sziklákkal szegélyezett úton a K+ jelzésig, az első nagyobb szerkövekig, itt balra fordulunk fel a meredeken a hegynek tartó ösvényen. Túránk legmegerőltetőbb része következik, a sziklás, gyökerekkel sűrűn átszőtt ösvényen kapaszkodunk fel, hamarosan jobbról becsatlakozik hozzánk a K∆ jel, ezen folytatjuk tovább az egyre vadabbá váló tájon a kapaszkodást, hatalmas sziklák közé érünk, a sziklákon kezünket is használva tudunk csak felmászni. Egy kisebb felhagyott kőbánya impozáns falai mellett, a Sasfészek nevű helyet elhagyva rövidesen felérünk a Jakab-hegy (592 m) hullámos fennsíkjára.

Találkozunk a Kék jelzéssel, jobbra kanyarodunk és pár méter után a tanösvényt jelző jelölésnél jobbra megyünk, egy percen belül kiérünk az erdőből, és megpillantjuk a Zsongor-kő vörös sziklakilátóját. A rendkívül meredeken a mélybe szakadó kiszögellést korlát védi. A panoráma leírhatatlan, jó időben a horvát hegyeket is láthatjuk, lábunk alatt Kővágószőlős és Cserkút. A védett vörös homokkő alakzat nevét a legenda szerint egy Zsongor nevű fiatalemberről kapta, aki kedvesével együtt inkább a mélybe vetette magát az őket üldöző török csapatok elől, mintsem a fogságot válassza.

Visszamegyünk a Dél-dunántúli Kék túra útvonalára, jobbra fordulva 5 perc alatt egy elágazáshoz érünk, innen balra már látszik a Jakab-hegy (592 m) tetején lévő hatalmas tisztás. A platón találunk egy felújított épületet, mely esőbeállóként is funkcionál, de a tornyába is fel lehet menni egy szűk nyíláson, hosszú vaslétrán át. A magas fák miatt a kilátás nem zavartalan, de jól láthatjuk a hajdani pálos kolostor romjait. Érdekes, hogy ez az épület a második vh. után épült, mikor is a pálos rend szerette volna újra alapítani a kolostort, de pár év múlva az építkezés, a szerzetesrendek feloszlatása után abbamaradt, a tervezett templom tornya ma a kilátó.

A magyar alapítású pálos rend kolostorának romjai jó 2 m magasságban maradtak fent, köszönhetően a folyamatos állagmegóvási munkálatoknak. Az eredetileg gótikus kolostor több ízben is elpusztult, a jelenleg látható falak nagy része a XVIII. századi újjáépítés eredménye.

A hegyen a kék jelzés egy kis lefolyástalan tó mellett visz el, elérünk egy széles szekérutat, majd keresztezzük a kora vaskori földvár sáncát, és szép szálbükkösben kezdjük meg ereszkedésünket a hegyről. A következő jelzett útkereszteződésnél elhagyjuk a Kék Túra vonalát, jobbra kanyarodunk a P jelzésű ösvényre, mely eleinte enyhén, később egyre jobban lejtve ereszkedik le félelmetes nevű Szörnye-völgybe. Balra mellőzünk egy nagyon gyér vizű forrást, a Négy Barát-forrást, majd egy nagy kanyar után a bővizűbb Farkas-forrásnál pihenhetünk meg.

Magasan a patak jobb partján haladó turistaúton maradva bandukolunk az egyre inkább szűkülő Éger-völgy felső részén. Egy éles kanyarnál végül lemegyünk a patak partjára, ahol találkozunk a K+ jelzéssel. Itt jobbra kanyarodunk, és a patak partján lefelé haladva, azt kétszer is kis fahidakon keresztezve érünk ki a már ismert Éger-völgyi-tóhoz. A tó bal partján is vissza tudunk jutni a buszmegállóhoz, a parkolót a jobb parton át közelíthetjük meg.