A Cserhát legszebb kilátóhelye

A Cserhát közepén, a messziről látható, jellegzetes, kettős csúcsú Szanda-hegy keleti kúpján állnak Szanda várának romjai. A Szandaváraljáról könnyű túrával, az Országos Kéktúrán át megközelíthető Vár-hegy vulkanikus szirtjein magasló Szandavár mellől parádés kilátás nyílik szinte egész Palócföldre.

A túra hossza: 9 km

A túra időtartama: 2,5 óra

A túra jellege:

Könnyű gyalogtúra jól jelzett turistautakon, ösvényeken. A Szandavárhoz vezető ösvény, KL, meredek, de nem vészes, a másik oldalról levezető csapás (ZL) meredek lejtő, óvatosan, lassan ereszkedjünk rajta.

Szintkülönbség: 270 m, fel, ugyanannyi le.

Kiindulópont: Szandaváralja, autóbuszforduló. Parkolóhelyek. Megközelíthető Budapestről, a Galga-völgyében futó országútról, Becske után jobbra Szanda felé.

Magasságprofil:

szanda-profil.jpg

A túra leírása

Szandaváralján, az autóbuszmegállónál lévő világháborús emlékműtől indulunk a Szondi utcán, át a patak hídján a Szanda-hegy felé az Országos Kéktúra útvonalán. Az enyhén emelkedő utca végén derékszögben balra kanyarodik jelzett utunk, majd lassan elhagyjuk a falu szélső házait is, és széles földútra váltunk. Terjedelmes legelő szélén haladunk, előttünk úti célunk a kettős csúcsú Szanda-hegy, melynek bal oldali kúpján jól látszanak a vártorony maradványai.

Negyedóra kényelmes sétával beérünk az erdőbe, a Mária-forrás kellemes, padokkal felszerelt tisztásához. A forrás bő vize kitűnő ízű, tankoljunk fel, szükségünk lehet a folyadékra az innen meredekebbé váló kapaszkodáshoz. Keskeny ösvényünk hangulatos erdőben emelkedik a Vár-hegy felé, majd széles földútra váltunk és fiatalos erdőrészen vágunk át. Hamarosan felérünk a két hegy közti nyeregbe, ahonnan a KL jelzésű ösvényen balra fordulva, több helyen sziklás, meredek hegyoldalban küzdjük fel magunkat Szanda várához.

Mielőtt felmennénk a hegy csupasz tetejét elfoglaló romokhoz, jobbra egy kis ösvény vezet egy korláttal védett szakadék szélére, ahonnan kiválóan tudjuk tanulmányozni a Vár-hegy déli oldalának jellegzetes andezitből álló oszlopait, a bazalthoz hasonlatos, függőleges kőorgonákat, ráadásul a kilátás is pazar.

Szanda vára az 527 m magas vulkanikus eredetű andezit csúcson áll, a ma látható romok egy kopár szirten foglalnak helyet. A legmagasabb ponton az öregtorony falmaradványa meredezik 7-8 m magasra. Ezen kívül csak különböző helyiségek alapjai láthatóak. Az andezitkúp keleti letörésén a viharvert magyar zászló mellől elragadó panoráma nyílik a nógrádi vidékre, a Cserhát vonulataira, mögötte a Mátra csúcsaira. A Szanda-hegy szomszédos csúcsán is állt valaha egy kisebb erődítmény, de ennek ma már a nyomait sem láthatjuk, ráadásul a nyugati hegyet kettészelte a felszíni kőfejtő.

A vár a tatárjárás után épült, valószínűleg IV. Béla uralkodása alatt királyi várként. Zsigmond király 1387-ben adományozta a Csetneki famíliának, majd két évre rá a Pásztói család lett a tulajdonos. Birtokosai a későbbi időkben is sűrűn cserélődtek, majd a végvári harcok idején, 1546-ban a török foglalta el. 1551-ben Horváth Bertalan gyarmati várparancsnok meglepetésszerű éjjeli támadással visszafoglalta. A legenda szerint egy magyar rab beleejtette a vödrét a várkútba, és lemászva érte alagútra bukkant, amely a vár borospincéjébe vezetett. Innen sikerült kiszöknie, és a balassagyarmati vitézekkel tért vissza. Mivel a magyarok nem tudták megtartani a várat, lerombolták és visszavonultak. A törökök valamennyire kijavították a falakat, de 1596-ban ők is elhagyták. ezután a vár hadi szerepe megszűnt, állaga lassan leromlott és az enyészetté vált.

A vártól visszamehetünk ugyanazon az úton a Kéktúra vonalához, itt balra kanyarodva folytathatjuk utunkat. Érdemes kissé nagyobb körben visszamenni a Kékre, a hegy meredek keleti kiszögelléséről indul a ZL jelzésű, első látásra lehetetlenül függőlegesen lefelé tartó ösvény. Szerpentinezve ereszkedünk le a hegy ligetes oldalában, visszafelé szép látványt nyújtanak a Vár-hegy andezit sziklái. Kissé lejjebb lassan szintbe kerülünk a szép, szellős erdőben és hamarosan elérjük a keresztben futó Z jelzésű, széles földutat.

Az elágazásnál élesen jobbra kanyarodunk és hosszan, nagyjából szintet tartva haladunk nyugati irányban a Vár-hegy déli oldalában. Közel negyedórás sétával érjük el a nyeregből érkező Országos Kéktúra útvonalát, ha a rövidebb letérőt választottuk a vártól, úgy itt jövünk le. A Kéken, széles úton folytatjuk túránkat, elérjük a felhagyott andezitbányába vezető murvás utat, egy darabig ezen megyünk, de rövidesen a jelzések balra egy keskeny, hangulatos ösvényre kalauzolnak. Délről kerüljük meg a Szanda-hegy nyugati, félbevágott csúcsát.

Egy nagy fenyőfák árnyékában megbújó kis erdészháznál kereszteződéshez érünk, jobbra tartunk, majd pár száz méterre egy újabb, táblával is jelzett elágazásnál (Parlagföld) elbúcsúzunk a Kéktúrától, és jobbra fordulunk a Palóc út jellegzetes, stilizált Z betűre hajazó jelzéseit követve. Széles kocsiúton, le-föl hullámozva félóra alatt érünk a Szandaváralja feletti legelőkre. Jobbra a szemközti domboldalban egy moto-cross pálya kanyarjait láthatjuk, és a patak hídján átkelve kiérünk az országútra, melyen jobbra fordulva pár perc alatt visszaérünk kiindulási pontunkra.