Büszke vár a trianoni határon

Somoskő látványos, vulkáni csúcsra épült középkori vára pár méterre került a trianoni határ mögé. Évtizedekig csak a falu széléről lehetett csodálni, ma már szerencsére a határok átjárhatóságával, gond nélkül meglátogathatjuk az impozáns várromot és a hegy oldalában, szintén Szlovákiához tartozó geológiai érdekességet, a bazaltorgonákat és a kőtengert.

Érdekes adalék a történethez, hogy a trianoni szerződésben a falut is Csehszlovákiának ítélték, viszont Dr. Krepuska Géza gégészprofesszor elérte (egy francia antanttiszt életmentő műtétéért), hogy a Nagykövetek Tanácsa mégis Magyarországnak ítélje Somoskőújfalut, Somoskőt, a bazaltbányát (de a várat nem) és a Medves-fennsík egy részét. A terület 1924. február 15-én lett ismét Magyarország része.

A vár története

Somoskő első várát a Kacsics nemzetség építette a 13. század második felében. Az építéshez a környék jellegzetes anyagát, a bazaltoszlopokat is felhasználták. Az Árpád-ház kihalása utáni belháborúk során a Csák birodalomhoz tartozott, majd 1320-ban foglalta vissza Károly Róbert serege. Az uralkodó a Szécsényi családnak adományozta a várat, akik a 15. század közepéig lakták. A birtokot később a Losonczyak kapták meg, majd az erődítményt a török háborúk idején a végvárrendszerhez kapcsolták, megerősítésére ágyútornyokat és körbástyát építettek.

A török 1554-ben sorra elfoglalta a környező várakat, Füleket, Salgó várát, Somoskő azonban közel 20 évig dacolva a túlerővel, sikeresen kitartott a két ellenséges vár között. Ekkoriban élt falai között Losonczy István özvegye két leányával, itt ismerkedett meg velük az ifjú Balassi Bálint, aki Anna iránt érzett viszonzatlan szerelem ihletében írta a Júlia-verseket, a korai magyar nyelvű szerelmi líra gyöngyszemeit.

1576 tavaszán végül Somoskő is elesett, miután Ali füleki bég seregei elől a várvédők elszöktek. 1593-ban került vissza az erősen megrongálódott vár a keresztényekhez. A várat a Rákóczi-szabadságharc végén, királyi parancsra tovább rongálták, ezzel végleg elveszítette fontosságát. A sorsára hagyott vár pusztulásnak indult, 1970-ben kezdték el felújítani. ekkor kapott tetőt az épület leglátványosabb része, az ágyútorony.

A vár és környéke

A vár alatt lévő parkolóból egy meredek ösvény vezet fel a vár lépcsős bejáratához. Itt már Szlovákiában vagyunk, a belépődíjat is euro-ban kérik, bár rendszerint forinttal is lehet fizetni. A várban a kilátáson kívül túl sok látnivaló nincsen, kedvünkre barangolhatunk a vulkáni kúpon álló romok között, keresve a legszebb kilátóhelyeket.

Petőfi-kunyhó

A vár alatt álló, kis házikó a Petőfi Emlékkunyhó, annak emlékére épült, hogy Petőfi Sándor 1845. június 12-án látogatást tett Somoskőn. Élményéről a következőt írja az Útirajzokban: „Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.”

Bazaltorgonák

A vár bejáratánál álló kis kuckó (ahol a belépőket árusítják) melletti lejtős úton tovább haladva pár perc alatt érjük el a híres geológiai képződményt. A környékbeli bazalthegyek közül Somoskő oszlopos elválású bazaltjai az egyik a legismertebbek. A sziklafalból kihajló, 16 méter hosszú oszlopos bazaltömlés az orgonasípokhoz hasonló. Az oszlopos elválás jellemző a bazaltra, azonban az itt látható, sajátosan hajlott forma európai ritkaságnak számít. A bazaltot többek közt utak burkolására használják. A macskakő, amennyiben hatszögletű, akkor az úgynevezett bazaltorgonából bontják. Egykor Bécs utcakövei készültek somoskői bazaltorgonából.

Ha még van energiánk egy kicsit tovább menni a tanösvényen egy hatalmas kőtengert láthatunk nem messze az orgonáktól.

Gyakorlati tudnivalók

Nyitva tartás:

A vár hétfőn kívül mindennap látogatható, 7.00 és 19.00 óra között.

Belépődíjak (forintban is lehetséges fizetni):

Felnőtt: 1,15 Euró

Gyermek: 0,50 Euró

Megközelítés: Salgótarján felől, a 21-es úton Somoskőújfalunál jobbra kanyarodunk Somoskő felé, majd a falun áthaladva, táblák jelzik a várhoz vezető utat. Parkolni ingyen lehet a vár alatti parkolóban.