Cserháti vártúra

A dimbes-dombos Cserhát vonulatai számos középkori várromot őriznek, a Naszály tömbjétől keletre, a Csővár község feletti meredek falú hegyen magasló ódon romokhoz kényelmes turistaút vezet. A szép kilátást nyújtó falak mellől a sziklás Vas-hegyen keresztül jutunk le Nézsára, majd a Mária-forrás érintésével gyalogolunk vissza a szép fekvésű Csővárra.

A túra hossza: 10,5 km

A túra időtartama: 3,5 óra

Szintkülönbség: 200 m fel, ugyanannyi le

A túra jellege:

 Jól jelzett turistautak, ösvények, szekérutak. A várhoz és a Vas-hegyre rövid, közepes emelkedők, a Vas-hegyről lefelé vezető ösvény kellemetlenül meredeken lejt, de nem hosszú, nedves időben csúszásveszély. Vizet vigyünk magunkkal, a Mária-forrás gyér vizű, kifolyó nélküli kút.

Kiindulópont: Csővár, a falu központjában, a polgármesteri hivatal környékén lehet parkolni, a patak hídjától nem messze, a nagy park közelében. Játszótér.

Megközelítés:

Vác felől, a 2-es főútról Rád irányába lehajtva, a Penc utáni község Csővár, a faluba érve balra kanyarodva érünk a patak partján lévő parkhoz.

Magasságprofil:

csovar-profil.jpg

A túra leírása

Átmegyünk a Sinkár-patak hídján, majd egyből balra fordulunk a Petőfi utcára, ahol már feltűnnek a PL jelzések. Végig megyünk az utcán, a végénél ismét balra fordulunk, újból átmegyünk a patakon, aztán egy jobb kanyarral térünk rá a Mikszáth Kálmán utcára, majd a nyílegyenes, széles Rákóczi utcán bandukolunk tovább toronyiránt a csővári porták közt. Szép rálátást élvezve a Vár-hegyen trónoló romokra lassan elhagyjuk a falu utolsó házait is, majd jelzett utunk élesen jobbra fordulva egy földútra, ismét keresztezi egy szépen rendben tartott erdészház mellett a patakot.

Egy bal kanyarral betérünk a fiatalos erdőbe, és széles, kényelmes utunkon, folyamatosan felfelé tartva rövidesen felérünk a Vár-hegy északi nyergébe. Itt találkozunk a P jelzésekkel, innen balra egy meredek ösvény, PL jelzésű, kaptat fel Csővár maradványaihoz. A 333 m magas Vár-hegy tetejét elfoglaló csekély falmaradványok mellől remek panoráma nyílik a Cserhát vonulataira, a mélyben fekvő Csővár falu térképszerűen rajzolódik ki. Sajnos pihenőhely, pad nincs, de a csodás hangulatú hely kárpótol a kényelmetlenségekért. A falak körül vékony ösvény vezet ki a hegy meredek, szakadékos déli és keleti oldala fölé.

A várat valószínűleg a tatárjárás után emelték, majd a XIV. század elején Csák Máté fegyveresei rombolták le. Az 1400-as évek elején építették újjá, a meglehetősen rossz hírű, helyi nemesi família valóságos rablótanyává tette a sasfészekszerű erődöt, innen fosztogatva a környéket. 1474-ben, a tulajdonos Nézsai família kihalásával került pont a történet végére, a vár királyi fennhatóság alá került. Mátyás király később törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak adományozta, azonban János herceg korai halála után báró Ráskai Balázs szerezte meg a birtokot. A dúsgazdag királyi tárnokmester, a XVI. század elején reneszánsz lakópalotává alakíttatta át a várat. Csővár virágkorának a török csapatok vetettek véget, miután sorra foglalta el a pogány a környező végvárakat, 1551-ben Csővár is sorra került.

Rövid ideig még lakták az épületet, majd szép lassan sorsára hagyták. Az enyészetnek induló vár köveit az 1730-as években a Prónay család nagyrészt elbontatta, hogy Acsán felépíthesse új kastélyukat. Az 1950-es években, az utolsó órában mentették meg a végső pusztulástól a maradványokat lelkes helyiek, megtisztítva a területet, konzerválva a megmaradt falakat.

A vár keleti oldalán tájékoztató tábla áll. A vár egykor belső- és külsővárból állott, ma már csak két nagyobb falmaradvány, a keleti oldalon egy kb. háromemeletnyi torony, és a nyugati részen egy két ablakos csonka fal emlékeztet a régmúlt időkre. A vár udvarán lévő, téglával bélelt ciszterna van, drótkerítéssel kerítették körül.

Visszamegyünk a Vár-hegy nyergébe, a P jelzésű úthoz, melyen egyenesen folytatjuk utunkat az emelkedő ösvényen. Hangulatos, fenyőfákkal tarkított tölgyfaligetben kapaszkodunk fel a meredek sziklafalakkal keretezett Vas-hegy (358 m) tetejére, ahonnan csodás kilátás nyílik a környék dombjaira, hegyeire. Átsétálunk a Vas-hegy másik, kopár kúpjára, ahonnan az elég nehezen megtalálható P jelzésű ösvény igen meredeken szalad le északi irányban.

Az erdőbe betérve leérünk az út aljára, ahol a kereszteződésnél tovább megyünk egyenesen. Itt érünk át Pest megyéből Nógrádba, majd a kissé balra tartó széles, jól követhető kocsiúton 20 perc alatt kiérünk a Nézsa szélén kialakított Ezersziget-horgásztóhoz. Továbbra is a P jelzéseket követve beérünk Nézsára, a Táncsics út aszfaltjára, azonban a második utcánál a jelzések balra fordulnak az Alkotmány útra, mi pedig egyenesen megyünk tovább a Táncsics utcán egészen a pár méterre lévő következő elágazásig, ahol élesen jobbra fordulunk a PO jelzésű földútra. Utunkat egy darabig kíséri a sárga Mária-jelzés és a zöld Z betűre hajazó Palóc út jelzése is.

Tágas legelő szélén haladunk, kissé jobbra magasodik a Vas-hegy, ahonnan lejöttünk, majd egy elágazásnál, balra bemegyünk egy kapun a szántóföldet határoló kerítés túlfelére! A kerítés mellett nyílegyenesen vezet utunk egész a szántóföld sarkáig, ahol betérünk az erdőbe, majd egy nagy tarvágásnál lesétálunk egy kis völgyecskébe. Az erdőben megbújó Mária-forráshoz pár perc alatt leérünk. Sajnos a gyér vizű, kifolyó nélküli forrás vizére ne számítsunk. A forrásnál elbúcsúzunk a balra térő Mária-úttól, mi maradunk a PO jelzésű turistaúton, mely jobbról elhalad a jellegzetes csúcsos formájú Hegyes-domb mellett.

A kis patak völgyében kanyargó kényelmes, széles utunkon 20 perc alatt besétálunk Csővár szélső házai közé. Mindjárt az első utcára érve, Bem út, találunk egy nyomós kutat, a következő elágazásnál a jelzések balra felvezetnek a Dankó utcára. Elmegyünk a temető határolta, szép evangélikus templom mellett, majd jobbra kanyarodó utcánk kivezet kiindulópontunkhoz, a csővári polgármesteri hivatalhoz.