Az Őrség román kori ékköve

A kis őrségi falu, Velemér büszkélkedhet Magyarország egyik legjelentősebb középkori román stílusú műemlékével, a Szentháromság-templommal. A kora gótikus templom belső falait díszítő freskók hazánk legteljesebb épségben fennmaradt középkori falfestményei.

A templom története

A veleméri Szentháromság templom építésének pontos ideje nem ismert, de feltételezhető, hogy építését – vagy elődjének építését – Szent István rendelte el, hiszen Velemér akkoriban 10 falunak volt központja. Stílusa alapján feltételezhető, hogy az 1200-as évek második felében épült. Oklevélben először 1360-ban említik, freskóit – a világhírű – Aquila János készítette 1377–78-ban, aki a templom északi falán önmagát is megörökítette. A katolikus templom a XVII. században református tulajdonba került, ekkor meszelték le díszítéseit is, majd később újra a katolikusoké lett.

A templom kivételes művészi értékeire az 1800-as évek második felében a híres műemlékvédő Rómer Flóris és a helyi tanító Gózon Imre hívták fel a figyelmet. Ezt követően többször is restaurálták, az átfogó rekonstrukcióra csak 1968-ban került sor, a legutolsó munkálatok 2003-ban zajlottak.

A templom leírása és híres freskói

Az egyhajós, egy tornyú épület kőből és téglából épült. Az eredeti fazsindelyt a restauráció során cserépre cserélték. A templom keskeny ablakai tervezetten, meghatározott időpontokban engedik be a napfényt az épület belsejébe.

A templom külső falán, a hajó sarkainál három faragott emberfejet láthatunk. Az egyik fejre a nyári napfordulókor süt a nap, télen árnyékban van, míg a másikra a téli napfordulókor süt a nap, a harmadikat pedig a téli napforduló végén világítják meg a napsugarak.

A templombelső falfestményei közül ma már sok homályosan látható és töredékes, de nagy részük jó állapotban kápráztatja el a látogatót. Az eredetinek megfelelően a templom őrzi régi képét és hangulatát.

A szentélyben az ablak két oldalán az Angyali üdvözlet jelenetét láthatjuk, fölötte pedig Veronika kendőjén Krisztus arca rajzolódik ki. A boltozaton a négy evangélista szimbolikus ábrázolását festette meg a művész, bika, sas, szárnyas oroszlán és szárnyas ifjú képében. Balra a szakállas arc Aquila János önarcképe, mellette a Szent Bölcsesség nőalakja.

Az épségben maradt bibliai jelenetek közt figyelemreméltó még az utolsó ítélet ábrázolása az üdvözült és a kárhozott lelkekkel, ill. a hajó bal oldali falán található Szent Miklós legenda ábrázolása.

Minden bizonnyal ősi hagyomány a naptiszteletre lehetőséget adó alaprajz. Megfigyelték, hogy a téli napforduló hajnalán besütő nap a Madonna ölében látható gyermek Jézust világítja meg. Ennek nyomán két csoport különböztethető meg; az "égi" jellegűek, illetve az alsó képek a teremtett világ rendjét közvetítik. Ez a zodiákust, és a négy elem rendszerét jelenti. Egyes képek azonosíthatók a Tejút csillagképeinek főbb csoportjaival, másrészt utalás látható a magyar történelem folyamatára, folytonosságára is.

A nyári napforduló idején az első fény a Madonna köpenye alatt bújó bűnösöket világítja meg — jelezve, hogy ekkor számukra is van kegyelem. A mozgó fénysugár később a küszöbön áll meg, kijelöli a templom hosszát, az utolsó pedig a szentély és a diadalív sarkában fogy el. Napéjegyenlőség idején az utolsó sugarak egyszerre világítják meg Szent Lászlót és a megfeszített Krisztust. A téli napforduló idején a fény végig az északi falra esik. A legkeletibb ablakon bejutó sugarak délben a hajó és a szentély határán érik a padlót, és végül a szentségházban halnak el.

Gyakorlati tudnivalók

Cím:

Velemér, Paprét

Nyitva tartás:

IV.1.-XI.1: 9.00-17.00 XI.1. – III.31.: 11.00-13.00

Más időpontban előzetes egyeztetés alapján látogatható.
A kulcs Szabó Eleknénél (06-30/448-9276) található

Belépődíjak:

Felnőtt: 300 Ft

Diák: 150 Ft

Telefonszám:

(94) 444 247

Légi felvétel: Civertan Stúdió, www.legifoto.com