A Vág völgyének büszke sasfészke

Az erődítmény Trencsén városának, de talán az egész Vág mentének legnagyszerűbb látnivalója. Trencsén várának neve szinte egybeforr a fékevesztett rablóbáró, a vaskézzel uralkodó nagyhatalmú kiskirály Csák Máté nevével.  Az egykor szinte az egész Felvidéken uralkodó gátlástalan főúr sasfészke stratégiai erősségként dacolt az Anjou uralkodóházzal és a pápai kiközösítéssel, falain belül gazdája mindenkoron a környék igazi urának érezhette magát.

A vár története

A legkorábbi időkben limesen túli táborhelyként használta ki jól védhető adottságait a Római Birodalom II. légiója. Ennek emlékét a vársziklába vésett Trencséni felirat őrzi, a germánok feletti győzelmet hírül adva. Trencsén várát egy oklevél 1069-ben említi először, mint magyar királyi várat. Ellenállt a tatár támadásoknak, stratégiai fontosságúvá azonban Csák Máté székhelyeként vált. Ez a féktelen étvágyú nemes innen fosztogatta és kebelezte be csaknem az egész Felvidéket maga alá gyűrve kisnemeseit, elfoglalva várait. Uralkodása alatt, 1302-től haláláig, 1321-ig, a már XI. században megépített erődöt jelentősen kibővítette, hatalma és gazdagsága jelképeként palotát is emeltetett, fényűző udvartartást tartott.

Csák Máté halálát követően olyan történelmi nagyjaink birtokaként került kézről-kézre, mint Cillei Borbála, Hunyadi János, Szapolyai János, a Thurzó család vagy az Illésházy família. A vár gazdag történelmi eljegyzések, esküvők színhelye is volt, itt jegyezte el Luxemburgi Zsigmond Nagy Lajos király leányát, Máriát, Mátyás király a cseh király lányát, Podjebrád Katalint és itt esküdött meg Szapolyai István lánya is Jagelló Zsigmond lengyel királlyal.

További átépítések során a Malom- és Jeremiás-toronnyal valamint a Borbála, Lajos és Szapolyai palotákkal bővül. A XVI. században tüzérségi harcra alkalmas védőművekkel erősítették meg. Nádori központként a reneszánsz ízlésnek megfelelő síktetős arculatot nyer. Erejét jelzi, hogy az 1663-as török invázió során a támadók ostromra nem is vállalkoznak, inkább felgyújtják a várat. Ezután épül meg csillagtornya. Öt esztendőn át kuruc kézen van (1704-1708), majd egy súlyos vereség után labanc helyőrség veszi birtokba egészen 1782-ig. 1790-ben az itt állomásozó katonaság gondatlansága következtében súlyos tűzkárokat szenved. Romjaiból a XX. század folyamatos rekonstrukciói során éled újjá.

A vár látogatása

A vár a belváros fölé magasodó 260 m magas hegyre épült igen, látványos, a hegyre felkúszó falai, bástyái az esti díszkivilágításban a leghatásosabbak. A hatalmas kiterjedésű erődítménybe az előváron keresztül juthatunk be. Itt találjuk a Mátyás-tornyot (vagy Óra torony), nagy létszámú védősereg elszállásolására alkalmas egykori laktanyák romjait, a nagyszerű kilátást nyújtó Ágyú-bástyát (a Vág hidainak védelmére), a várudvar sarkában van a legendák övezte híres közel 80 m mély várkút.

A szerelem kútjának is hívott kút nevét egy régi legenda alapján kapta, a vár ura Szapolyai István az egyik török elleni portyázás során elrabolt egy fiatal lányt, Fatimét, akit a várban tartott fogva. A leány kedvese, Omár bég egy nap megjelent a várban, és ki szerette volna váltani jó pénzért Fatimét, Szapolyait azonban nem érdekelte az arany, azt mondta, akkor engedi szabadon a leányzót, ha Omár ás egy kutat a várudvaron. A legény, katonái segítségével neki is esett a nagy munkának, és 1111 nap elteltével felbuggyant a víz a kút mélyéből.

A felső vár nagy részét a különböző korokban épült palotaépületek alkotják, melyek ma a Trencséni Múzeum kiállításainak szolgálnak otthonul, a gyűjtemény nagy része a középkori nemesség fegyverzetét, ruházatát és mindennapjait örökíti meg. A Lajos-palotában gazdag középkori fegyvergyűjteményt találunk, míg az ún. Nyári-toronyban a Benedek rendi szerzetesekről szóló kiállítás és régészeti gyűjtemény látható. A Szapolyai-palotában az Illésházy család galériáját rendezték be, számos érdekes korabeli festmény segít felidézni a kor szellemét, a környék nagyurait és családjait.

A vár legérdekesebb látnivalója a Máté-torony, mely az erődítmény legmagasabb tornya, tetejéről páratlan kilátás nyílik a vár falaira, bástyáira, a városra és a környező hegyekre. A torony harmadik emeletén lakott a kiskirály, jelenleg egy kisebb kiállítás tiszteleg emlékének. Az alsóbb szinteken fegyverkiállítást láthatunk.

A vár területén májustól szeptemberig középkori várjátékokat, koncerteket szerveznek. Augusztus végén kerül sor a látványos trencséni várünnepre, melyen többek közt lovagi bemutatók szórakoztatják a látogatókat.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Trenčiansky Hrad, Trenčín

Nyitva tartás: máj-szept: 09.00-17.30, ápr, okt: 09.00-16.30, nov-márc: 09.00-15.30

Belépő: a vár épületeiben berendezett kiállítások csak csoportosan, idegenvezetővel látogathatók!

Két különböző hosszúságú túra közül választhatunk, a kistúra (35-40 perc) a Mátyás-torony látogatását és a vártörténeti kiállítást foglalja magában, míg a nagytúra (75 perc) keretében minden látnivalóval megismerkedhetünk.

Kistúra: 3,60 €, kedv: 2,10 €

Nagytúra: 5,10 €, kedv: 3,10 €

6 év alatt ingyenes!

http://www.muzeumtn.sk

Felső fotó: Marián Hubinsky, panoramio.com, CC BY-SA 3.0