Erdély legnagyobb barokk temploma

A nagy múltú Nagyvárad legendákkal övezett impozáns egyházi műemléke a római katolikus püspöki székesegyház, Erdély legszebb és legnagyobb barokk temploma. Az egységes stílusú épületegyüttes másik két eleme az impozáns püspöki palota és a rendkívül hangulatos, árkádos Kanonok-sor.

A székesegyház története

A Nagyboldogasszonynak szentelt székesegyház elődjét még Szent László alapította, a legendák szerint 1116-ban ide temették uralkodónkat. A török háborúk során teljesen elpusztult a régi templom, az újjáépítés elkezdése Forgách Pál püspök nevéhez fűződik, aki a tehetséges bécsi építészt, Franz Anton Hillebrandt-ot kéri fel az építés vezetésére, aki az olasz Giovanni Battista Ricca tervei alapján végül 1780-ban fejezi be a templom építését.

Az alapgondolat, hogy a székesegyház, püspöki palota és a kanonoki lakások közös egységben jelenjen meg, már ekkor (1750) jelen volt. A bécsi Hillebrandt tervezte a püspöki palotát is, a gyönyörű késő barokk alkotást 1761-77 között emelték. A palotával szemben az árkádos kanonok-soron az egykori káptalan magasabb rangú papjai laktak. 1991-ben II. János Pál pápának köszönhetően basilica minor rangra emelkedik.

A székesegyház látogatása

A pompás, monumentális méretű, 3 hajóra tagolt székesegyház gazdag díszítése lenyűgözi a látogatót. A főbejárat mellett Szent László-dombormű látható, valamint az a királyi csatabárd, mellyel a história szerint László vizet fakasztott egy sziklából.  A templom legféltettebben őrzött kincse kétségkívül Szent László hermája és a benne tartott, a királynak tulajdonított koponyacsont darab, melyet a híres győri Szt. László-hermában lévő koponyacsontból pattintottak le. A XIX. század végén készült mellszobor alakú ereklyetartót a templom galériájában berendezett egyházművészeti kiállításon láthatjuk. Az ezüst mellszobor hűen követi uralkodónk arcvonásait. A Varadinum idején tartott körmenetben ezt a hermát viszik körbe.

A Krisztus Urunk mennyei diadalátábrázoló kupolafreskó a legjelentősebb művészeti alkotás, ezt az 1770-es években Johann Nepomuk von Schöpf festette. A bazilika impozáns főoltára Mária mennybemenetelét foglalja magába oltárképén – ez Vinzenz Fischer munkája.  A mellékhajókban még 4-4 mellékoltár látható. A templom oldalsó bejáratának előterében két nagy hatású reneszánsz váradi püspök, Thurzó Zsigmond és a firenzei Andrea Scolari reneszánsz sírkövét láthatjuk.

A főbejárat előtt álló bronzszobor (1893) szintén szentté avatott királyunk előtt tiszteleg, eredetileg a város főterén állt, csak Trianon után helyeztette ide a román állam. A mellette látható kisebb barokk kőszobor 2000-ben lett restaurálva és talapzatra állítva. Itt gyülekeznek a hívek búcsúra Húsvét után az ötödik vasárnapon Szent László ünnepén, ahol végighordozzák a téren a királyi hermát és koponyacsont-ereklyét.

A püspöki palotában a 2000-es évek elejéig a Körösvidéki Múzeum néprajzi, történeti és természettudományi részlege működött, azonban miután visszakapta az egyház a palotát, a gyűjteményeket elköltöztették, és még 2015-ben sem sikerült az új helyen megnyitni a múzeumnak. A palota dísztermei restaurálás alatt vannak.

A püspöki palotával szemben lévő Kanonok-sor a váradi káptalan egykori lakásainak adott helyet, 57 pillérű árkádsorával rendkívül hangulatos.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Oradea, Str. Şirul Canonicilor 7

Megközelítés: A székesegyház a város belvárosának északi részén, a Petőfi park mögöt, a főpályaudvartól 5 percre nyugatra található.

Nyitva tartás: a templom reggeltől estik szabadon látogatható, kiállítás: K-Szo: 10.00-15.00

http://tourinfo.varad.org/hu