A román kori művészet büszkesége Szatmár megyében

Az Ákos nemzetség hajdani birtokközpontjában áll, az erdélyi Szatmár megye egyik legrégebbi temploma, a változatos történetű ákosi református templom. Az impozáns román kori műemlék festett népi motívumaival a térség legértékesebb építészeti épületegyüttese. A hagyomány úgy tartja falait lehetetlen bevakolni - vöröslő téglafalai monumentális hatást kölcsönöznek a monostortemplomnak.

A templom története

Ősi személynevünk, Ákos jelentése fehér sólyom. A Szatmárnémetitől 41 km-re, a Kraszna jobb partján elterülő település egykori monostora révén Ákosmonostorként szerepelt a múltban. Az eredetileg a Szent Benedek rendhez tartozó templom a XII. században épült, alapja a Beszterce közelében található harinai temploméhoz hasonlatos. A kezdetekben az épület és környéke elsősorban az Ákos nemzetség temetkezési helyszíneként szolgált. Magas tornyai a birtokló nemzetség magas rangjáról is tanúskodnak. Bár pontos adat nem áll rendelkezésre, de bizonyos, hogy a helyi közösség elsőként lett reformátussá. Az Ákos nemzetség egészen a XV. századig a Közép-Szolnok vármegyei birtokos, Ákosmonostor ekkor már mezővárosi rangra emelkedett. Az utód nélkül múltba vesző família kezéből kisbirtokosok tulajdonává lett. A templom nehéz idők tanúja az elkövetkező évszázadokban, 1642-es kiégése után hiába újítják fel, a török ismét lángokba borítja. Földrengés és tűzvész sújtja állandóan, hosszú évtizedekig tető híján a szabad ég alatt tartják istentiszteleteit. 1896-1902 között Schulek Frigyes (a budai Mátyás-templom átépítője) vezetésével restaurálják. Ekkor az eredeti román stílusnak nem megfelelő barokkos tetőt kicserélték, a nyugati bejárat timpanonos előcsarnoka is ekkor készült, lombard kapuzati stílusban, így lett az épület egységes stílusú. 1953-ban műemlékké nyilvánítja a román állam.

A templom látogatása

Ákos református temploma a középkori Magyarország familiáris alapítású monostorainak igen korai mintapéldája, csupaszon álló vörös falai és két tornya monumentalitást sugározva uralkodik környezetén. A templom anyaga javarészt tégla, a kapuk bélletei, a pillérek párkányai és az oltárfülkék kerete faragott kő (ornamentális díszítés nélkül). A hagyomány szerint a templom falait lehetetlen bevakolni. Az évszázadok alatt többször is bevakolták, de a vakolat lehullott, a téglafalak visszanyerték eredeti szépségüket.

A templom bazilikális háromhajós teste kereszthajó nélküli.  A templom nyugati részén toronypár magasodik. A templom díszítése a református templomokra jellemzően,  meglehetősen visszafogott, nyugodt méltóságot árasztó. A templom berendezése a XVIII. században készült, festett padjai népies motívumokkal díszítettek. Szép a XX. század eleji orgonája, melyet teljesen felújítottak a közelmúltban, valamint említésre méltó még 1742-ben és 1924-ben öntött két harangja.

Ákos turisztikai látványosságai közé tartozik még közkedvelt termálfürdője is

Gyakorlati tudnivalók

Megközelítés

Ákos (Acâş) Szatmárnémetitől (Satu Mare) 41 kilométerre délre a 19A jelzésű úton érünk Ákosba. A falu központjába érve Mihăileni felé térünk le jobbra, a templom az út jobb oldalán még 100 méterre van.

Nyitva tartás: a templom megtekintését a 235-ös számú házban lakó lelkésztől kérhetjük, magyarul beszél.

Telefon: 0040-261/871-043