Titkos kommunista kényszermunkatábor a Mátra lábánál

A Mátra hegység területén található kis község neve akaratlanul is egybefonódott a történelemmel. Magyarország leghírhedtebb kommunista kényszermunkatáborának helyén 1996-ban nyílt meg a megrázó emlékpark.

A munkatábor története

A kis, csendes mátrai falutól délre a kőbánya mellett 1950 nyarán az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) kényszermunkatábort létesített szovjet mintára. A magyar gulág 3 éven át működött a legnagyobb titokban. A tábort teljesen elzárták a külvilágtól, a közeli andezit bányában naponta 12-14 órát kellett dolgozni minimális fejadag mellett, orvos nem volt.

Az itt tartózkodó 1500 munkás vegyes társadalmi rétegekből került ki, ami hasonló volt bennük, hogy politikai okokból voltak itt, bíróság elé nem álltak, el nem ítélték őket. A szögesdrótkerítéseken belül fa őrtornyok őrizték őket, primitív barakkokban éltek.

Az éhezés és az embertelen körülmények miatt sokan meghaltak, rengeteg embert agyonlőttek; holttesteiket nem tudni, hogy hol temették el. Akik mégis túlélték mindezt, azok ’53 nyarán szabadultak, Nagy Imre miniszterelnöki kinevezése után. Nyilatkozatot írattak alá velük, melyben megígérték, hogy itteni megpróbáltatásaikról nem beszélnek, sokéves börtön fenyegette a tilalom megszegőit, a családjuknak sem említhették a tábort, sokan rendőri felügyelet alá, vagy börtönbe kerültek, ők ’56-ban szabadultak. A barakkokat lerombolták, helyüket fával ültették be, a kommunista rendszer alatt mindvégig az volt a hivatalos álláspont, hogy a recski tábor nem létezett.

A rendszerváltás után 1991-ben avatták fel az emlékművet, majd 1996-ban nyílt meg a Nemzeti Emlékpark egy rekonstruált barakképülettel és egy kis, megrázó erejű kiállítással.

A Nemzeti Emlékpark látogatása

Aki járt már bármelyik munkatáborban az tudja, hogy a jelenben egy közös tulajdonságuk van: átjárja őket a síri, mégis magasztos hangulat. A rabok visszaemlékezései szolgáltak alapul a tábor kialakításában. A benne található valósághű barakkban kiállítást tekinthetünk meg a fennmaradt emlékekből.

Az emlékpark, mely a falu központjától mintegy 6 km-re délre található, autóval jól megközelíthető, az útirányt végig táblák jelzik, már az útról jól látszik a felhagyott kőbánya. A park bejáratánál az egykori őrtorony mása fogadja a látogatót, majd a tér közepén az emlékmű, a két rácsos fehér kőrom közé illesztett márványgolyóval, melynél mindig van koszorú, virág. A bejáratnál egy domborműves térképen láthatjuk a tábor eredeti képét, majd beljebb egy nagy információs tábla tájékoztat minket az emlékpark látnivalóiról.

A visszaemlékezések alapján rekonstruált lakóbarakkban közel kétszáz ember aludt a fából ácsolt, durva priccseken. Láthatjuk a primitív „mosdót”, és az ajtó nélküli négylyukú árnyékszéket. A barakkhoz kapcsolódó épületben rendezték be a múzeumot, egykori ávós egyenruhákkal, rabruhákkal, eredeti munkaeszközökkel, a rabok által készített tárgyakkal. Számos korabeli fénykép dokumentálja a tablókon a tábor bizarr életét.

Gyakorlati tudnivalók

A Recski Nemzeti Emlékpark szabadon, egész évben látogatható. A tájékozódást táblák segítik.

Előre bejelentett csoportoknak előadást tartanak, illetve igény szerint idegenvezetést is vállalnak a tábor területén. A belépés jelképes, 300 Forintos belépődíjért lehetséges, mellyel a Recski Szövetséget támogatják a látogatók.

Telefon:  (20) 9359 043

Nyitva tartás:

Május 1-től szeptember 30-ig, minden nap: 9.00-17.00 óráig.

Október 1-től április 30-ig, szombat-vasárnap: 9.00-15.00 óráig.

Téli időszakban, hétköznapokon a gondnokot lehet keresni az alábbi telefonszámon:

(20)435 0581

http://www.recsk.hu