A romániai „Terror Háza”

Románia leghírhedtebb kommunista börtöne működött Máramarosszigeten, a miniszterek börtönének is hívott intézményben raboskodtak a rendszer által nemkívánatosnak tartott politikusok, papok, tudósok, művészek, egyéb értelmiségiek. Az 1990-es évektől a kommunizmus és az ellenállás áldozatainak emlékmúzeumát hozták létre a hajdani börtön épületében.

A börtönmúzeum bemutatása

A roppant nagy épület a városközpontban épült meg a századfordulón (1896-99), a II. világháborúig csak köztörvényes rabok töltötték itt a kirótt szabadságvesztésüket. 1948-tól vált a kommunista rezsim hírhedt politikai börtönévé. Kezdetben a környék „renitens” egyetemi hallgatóit és földműveseit, 1950-től a két világháború közti politikai elit tagjait hurcolták ide. Falai között akadémikusok, miniszterek, katonatisztek, az egyházi élet fő méltóságai sínylődtek embertelen körülmények között.  Itt tartották fogva többek közt Márton Áron római katolikus püspököt, és a két világháború közti időszak két legfontosabb politikai vezetőjét, Iuliu Maniut, a Nemzeti Parasztpárt elnökét és Constantin Brătianut, a Nemzeti Liberális Párt vezetőjét.

A börtön gyakorlatilag egy megsemmisítő tábor volt, rabjai zsúfolt cellákban a minimális higiénia hiányában reménytelenül várták sorsuk jobbra fordulását. A későbbi tényfeltáró kutatások megállapították, hogy a mintegy 200 rab egynegyede nem élte túl a megpróbáltatásokat öt év alatt. A hírhedt fekete cellákban 3-4 évig is raboskodtak étlen-szomjan magánzárkások teljes némaságban. 1955-től Románia az ENSZ tagjaként köztörvényessé minősítette vissza, a politikai rabok egy részét elengedte, másokat áthelyeztek, kényszerlakhelyekre utasítottak. 1977-ben kiürítik, majd két évtizedes enyészet uralja a komor falakat.  A Ceaucescu-éra alatt hallgatásra ítélt Ana Blandiana és férje Romulus Rusan kezdeményezésére a bukaresti Társadalmi Akadémia Alapítvány megkezdi múzeummá alakítását, mely 1993-ban nyitotta meg kapuit.

A felújítás után megnyitott kiállítótér összesen 45 szobából és teremből áll. Az egyik udvaron Aurel Vlad hatásos, sokalakos bronz szoborcsoportját, az Áldozatok menetét állították fel az egyik őrtorony tövében. A másik udvaron, amelyik korábban a rabok sétáltatására szolgált, bunkerre emlékeztető, vasbetonból kialakított meditációs és imaterem áll. A kápolnába szűk, nemes kővel burkolt, lépcsőkkel tagolt, földbe mélyített folyosón juthatunk le, a falba a sok ezernyi áldozat bevésett nevét olvashatjuk.

Az egyes cellákat végigjárva a kommunista diktatúra egy-egy időszakáról láthatunk érdekes fényképeket, dokumentumokat, tárgyakat. Sajnos a kiírások csak román nyelvűek. Még a Ceauşescu házaspár bronzszobrát is láthatjuk.

A szervezet 1993 óta a kommunizmust tanulmányozza, több ezer dokumentum, 3000 órányi hangfelvétel van a birtokában, ebből tallózva az emlékmúzeum celláiban is van berendezve tematikus gyűjtemény.  Bár az eredeti berendezést megtartották, a többszöri átfestésnek köszönhetően az egykori fekete színű falaknak már nincsen nyoma.  A cellák mellett a börtönkápolna és a kínzóterem is látogatható, nagy márványtáblába vésett névsor emlékezik az itt tartottakról. A mai épület 2000-ig teljesen felújult, rendezett állapotban várja-invitálja történelmi alámerülésre látogatóit. Még ebben az évben konferenciaterem is épült mellé, itt további kiállítások, nyári kurzusok kapnak helyet. A látnivalókon túl a Máramarosszigeti börtönmúzeum kegyeleti helye a kommunizmus csaknem 600000 romániai meghurcolt áldozatának, intő példaként áll az utókor okulására.  

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Muzeul Sighet, Str. Corneliu Coposu, Nr. 4, Sighet Marmatiei

Megközelítés

A máramarosszigeti főutcából, a központban nyílik dél felé a kis utca, ahol a börtönmúzeumot találjuk. A múzeum mögött, a G. Sincai utcából nyílik egy ingyenes parkoló a múzeum látogatóinak.

Nyitva tartás: ápr. 15-okt.15: H-V 9.30-18.30, okt.16-ápr.14: K-V 9.30-16.30

Belépő: 6 lei, diák: 3 lei, fotójegy: 3 lei

http://www.memorialsighet.ro/