A béke múzeuma egy ódon várkastélyban

Nyugati határvidékünk egyik legnagyobb középkori erődítménye Szalónak vára komoran magaslik a körülötte épült Városszalónak (Stadtdchlaining) ódon házacskái fölé. A Fehér-patak buja völgyéből kiemelkedő meredek szirten álló épületkomplexumban ma a Béke Európai Múzeumának kiállításait láthatjuk.

A vár története

Egy 1271-ből származó oklevél szerint már ezen a helyen állt a Németújvári család birtokában lévő vár. Később a Kanizsaiaké lett, de közben többször is királyi vár volt az épület. Első fénykorát Baumkirchner András német zsoldosvezér idején élte 1446-1471 között. A várkastélyt kora igényeinek megfelelő pompával építtette ki, ekkor alakult ki a vár körüli település, mely köré városfalat építettek. Ezt a középkori utcarendszert őrzi ma is a falu.

Baumkirchner a várat az osztrák császártól kapta, azonban 1468-ban átállt Mátyás király oldalára, s több sikeres hadjáratot is vezetett. III. Frigyes osztrák uralkodó 1471-ben Graz-ba csalta, majd orvul megölette a várkapitányt.

1527-től több mint 300 évig a Batthyány család birtokában volt a vár, idejük alatt fellendült a városka gazdasága, s jórészt ők építették ki a ma is látható kastélyrészt. Gróf Batthyány Lajos volt az utolsó vártulajdonos a családból, 1849-es kivégzése után a magyar kamarára szállt a tulajdonjog. A folyamatosan pusztuló, több tulajdonost is váltó várat végül 1957-ben Udo Illig nyugalmazott miniszter vette meg, elkezdődött a rekonstrukció, mely a vár tartományi tulajdonba kerülése (1980) után folytatódott.

Az 1980-as években ide költözött az osztrák Béke- és Konkliktuskutató Központ, majd később itt rendezték be a nagyszabású Békemúzeumot is. Az épület a kiállítások mellett helyt ad egy szállodának és egy konferenciaközpontnak is.

A vár látogatása

A szalónaki vár a külsőtornyos, szabálytalan alaprajzú várak típusába tartozik. A középkor óta szinte teljes épségben fennmaradt épületet egyik oldalról a Fehér-patak mély, sötét, meredek falú völgye, másik oldalról pedig a mély, buja növényzetű várárok övezi. A vár jellegzetessége két magas tornya, a négyzetes őrtorony, és a régebbi kör alakú Öregtorony. Az utóbbiból parádés kilátás nyílik a városra és környékére, az őrtoronyba nem lehet felmenni az ott élő védett denevérkolónia miatt.

A várhoz, a széles várárkon keresztül, 12 pilléren nyugvó hosszú híd vezet, melynek elejét Szűz Mária és Nepomuki Szent János barokk szobra díszíti. Az 1648-ban épült tornyos kapuépítményen keresztül jutunk be a vár tágas udvarába. Még az udvar előtt balra találjuk a kasszát. A nagyméretű, háromszögletű udvaron a bejárattal szemben lévő védőfolyosóról szép kilátás nyílik a patak völgyére. Jobbra van a magas XV. századi őrtorony és az aljában nyíló ún. Granariumban rendezték be a modern konferenciaközpontot.

A várudvar bal oldalán találjuk a tulajdonképpeni kastélyrészt, mely nagyrészt a Batthyányak ideje alatt épült ki.  Egy újabb hídon áthaladva jutunk a belső, ún. Fekete udvarba, mely nevét jellegzetes stukkódíszítéséről kapta. Itt emelkedik a vár legrégebbi része a XIII. századi Öregtorony. Jobbra a palotaszárny húzódik, melynek 3 szintjén rendezték be a kiállításokat.

A pincében „Háború és erőszak”, az első szinten „Konfliktus”, a második szinten „Béke” címmel láthatjuk német és angol nyelvű leírásokkal a Békemúzeum kiállításait. A harmadik, legfelső szinten Tóth Lajos helyi népművész gyűjteményét mutatják be.

Érdemes még megnézni a keresztboltozatos, jelenleg reprezentatív célokra használt lovagtermet és a várkápolnát, mely alapvetően gótikus, de pompás, stukkós mennyezete, berendezése és díszes főoltára barokk stílusú. Az időszakos kiállításoknak otthont adó Angyal-termekben két, gyönyörű késő reneszánsz stukkódíszítést láthatunk.

Felejthetetlen élmény a vár körüljárása az ún. Tiltott úton (Verbotener weg) keresztül. A várba vezető híd bal oldalától tudunk lemenni egy szerpentinen a buja növényzetű várárokba. Közvetlenül a híd alatt kis szabadtéri színpadot láthatunk, az árokban különböző eszközökön, kötelek, láncok segítségével próbálhatjuk ki sziklamászó tudásunkat. Balról kerüljük meg a táblákkal jelzett ösvényen a vár épületét, balra a meredek szurdok, jobbra pedig a vár magas, masszív, ódon falai közt vezető keskeny, árnyas csapás rendkívül hangulatos.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Stadtschlaining, Rochusplatz 1

Telefon: +43 3355 2498

Nyitva tartás: Húsvéttól október 31.-ig hétfő kivételével 9 és 17 óra között

Belépő: 8 euro, kedv.: 5 euro

Parkolóhelyeket közvetlenül a vár bejáratánál bőven találunk.

http://www.friedensburg.at