Nyugat-Magyarország ékszerdoboza

Kőszeg Magyarország egyik legszebb kisvárosa, melynek nemzeti örökséggé nyilvánított belvárosában érintetlenül fennmaradt, középkori hangulatú házak sorakoznak. Első számú látnivalója, a híres Jurisics-vár mellett régi templomokkal, műemlék házakkal és különleges kiállításokkal büszkélkedhető hangulatos belvárosa is megér egy kirándulást.

A város rövid története

Kőszeg a középkori Magyarország egyik legjelentősebb települése volt, Károly Róbert király már 1328-ban királyi városi címet adományozott. A magyar történelembe az 1532-es török ostrommal írta be a nevét, amikor Jurisics Miklós várkapitány vezetésével a vár védői feltartóztatták a Bécs elfoglalására indult hatalmas oszmán sereget. A következő mintegy két évszázad a város legvirágzóbb időszaka volt, a távolsági kereskedelem egyik fontos állomása lett, és 1648-ban szabad királyi városi címet is kapott, Vas megyében egyetlenként és követeket is küldhetett az országgyűlésbe is.

A város fejlődése lelassult, mikor a fő vasúti csomópontot Szombathelyen alakították ki, aztán a trianoni határok meghúzásánál határváros lett, és a II. világháborút követő határzár évtizedekre elzárta a várost Csipkerózsika álmába merülve. A pozitív hozadéka a dolgoknak az volt, hogy  szinte érintetlenül maradt fenn a belváros, a kommunizmus sem ütött a városképre túl mély sebeket.

Kőszeg látnivalói

A kis, kompakt belváros két központtal rendelkezik, a Jurisics téren találjuk a történelmi épületek zömét, templomokat, múzeumokat, míg a Fő tér a város legmozgalmasabb pontja, a társasági élet központja. A felújított, sétálóövezetté alakított Fő tér jó időben nyüzsgő kávéházi, éttermi teraszai kitűnő hangulatot biztosítanak egy kis lazulásra. A belvárost körülölelő egykori városfal menti vizesárok helyén fut a Várkör, ennek északnyugati sarkában találjuk a Jurisics tértől pár lépésre lévő kőszegi élményvárat. A belvárosban érdemes még a középkori és barokk házakkal szegélyezett Chernel és Rajnis utcákon is végig sétálni.

A várost körülölelő Kőszegi-hegység rengeteg természeti látnivalójával, túralehetőségeivel, kilátóival, jól jelzett turistaútjaival pedig méltán népszerű kirándulóhely.

Jurisics-vár

Itt olvasható részletes leírás a várról.

Jurisics tér

A belváros középpontjában lévő téren építészeti emlékek egész tárháza fogad minket. A legismertebb épület nem is olyan régi, a Hősök Kapuja, melyen keresztül lépünk be a térre a Fő tér felől. Az 1932-ben, a török ostrom 400. évfordulójára eklektikus stílusban épült torony ma a balra mellette lévő Tábornokházzal (Jurisics tér 6.) együtt múzeum, kézműves- és céhtörténeti kiállítást rendeztek be falai között. A torony legfelső szintjén lévő panorámafolyosóról szép kilátás nyílik a teret övező ódon házakra, a város háztetőire.

A tér nyugati oldalán lévő Városháza (Jurisics tér 8.) Magyarországon az egyetlen olyan középület, amely létrejöttétől, a XIV. századtól egészen a mai napig megőrizte eredeti rendeltetését. Homlokzatát három címer és két kép (1712) díszíti. Balról a legszélső a Jurisics család címere, a középső a történelmi Magyarország kiscímere, a harmadik Kőszeg városcímere. A két falikép Máriát, mint Magyarország Nagyasszonyát, ill. Szent István királyt ábrázolja.

A tér túlsó oldalán a legszebb oromzatú épület az ún. Sgrafittós ház (Jurisics tér 7.) 1560-ból. Az Itáliából származó díszítési eljárás lényege, hogy több rétegben hordják fel a vakolatot a falra, majd a felső, világosabb rétegbe kaparják be a mintákat.

A Jurisics tér 11. szám alatti épületben 1777-ben nyitottak a jezsuita szerzetesek egy gyógyszertárat, Apotéka az Arany Egyszarvúhoz néven. Ma európai hírű patikabútort őrző múzeum működik itt, melynek legszebb része az eredeti patika fogadóterme, pompás barokk berendezése.

A tér északi oldalát két egymás mögé épült templom zárja le, az eredetileg protestáns templomnak épült Szent Imre-templom, és a jóval régebbi, mögötte lévő gótikus Szent Jakab-templom.

Szent Imre-templom

AZ 1618-ban eredetileg reformátusnak épült templomot később a katolikusok kapták meg, és egészen a XIX. század végéig a város plébániatemploma volt. A templom főkapuja felett Szent Imre szobra látható, a barokk főoltáron Szent Imre fogadalmát ábrázoló képet Dorfmeister István festette.

Szent Jakab-templom

Az Öregtemplomnak is hívott épület 1403-1407 között épült, majd építészetileg és berendezését nézve is többször átalakított templomot alapvetően a gótikus és a barokk stíluselemek határozzák meg. A hajó szép gótikus hálóboltozata a mai napig fennmaradt, de a barokk oltárok és padok is figyelemre méltóak. A déli hajó zárófalán pedig XV. századi freskókat láthatunk.

Fő tér

A felújított Fő teret szegélyező épületek késő barokk és klasszicista jegyeket mutatnak, de szemünket elsősorban az impozáns neogótikus stílusban (1894) épült Jézus Szíve plébániatemplom vonzza. A kőszegi városképet meghatározó 57 m magas tornyú templomot osztrák mesterek építették. Különösen szépek a szentély, ill. a fő- és mellékhajók színes üvegablakai.

 

Gyakorlati tudnivalók

Kőszegi Városi Múzeum (Tábornokház – Hősök Tornya)

Nyitva tartás: K – V: 09.00-17.00

Belépő: 600 Ft, kedv.: 300 Ft (a belépőt az Arany Egyszarvú patikamúzeumban lehet megváltani,) 6 év alatt, 70 év felett díjtalan

Arany Egyszarvú patikamúzeum

Nyitva tartás: K – V: 09.00-17.00

Belépő: 600 Ft, kedv.: 300 Ft, 6 év alatt, 70 év felett díjtalan.

Jurisics-vár

Információ itt.