A legmagasabb templom Erdélyben

Az erdélyi gótika egyik legszebb alkotása, Erdély második legnagyobb gótikus temploma a „kincses Kolozsvár” főterét uralja, mellette áll a város jelképe, Fadrusz János nagyszerű alkotása, Mátyás király lovas szobra. A templom lenyűgöző mérete, nevéhez fűződő jelentős történelmi pillanatok, a múlt- és jelenkori egyháztörténetben betöltött fontos szerepe egyaránt kiemelkedővé teszik az erdélyi templomok sorában.

A templom története

Kolozsvár központjában, a főtéren a XIV. század közepén kezdték el építeni a templomot, közel másfél évszázadon át építik, az anyagi forrás elsősorban a búcsúk bevételének, valamint a bőkezű céhes polgárok adakozásának köszönhető. A plébániatemplom homlokzatának és tornyának építése még az 1500-as években is tartott. 1545-től 1716-ig a protestáns, majd az unitárius felekezet használja, ezután lett ismét katolikus templom. Újbóli berendezése barokk szellemben épül meg ekkor.  Története során többször is éri tűzkár, legpusztítóbb ezek közül az 1697-es, ebben a torony teljesen elpusztul, barokk stílusú újjáépítése is csak időleges. Jelenlegi neogótikus formáját 1859-ben kapja meg. A 4 méteres kereszttel együtt 80 méteres magasságával Erdély legmagasabb templomtornya.

Öt harangjából négyet veszít az első világháborúban, Honig Frigyes harangöntő mesternek köszönhetően ezeket pótolják 1924-ben. Nevezetes események sora zajlott falai között. 50 országgyűlést tartottak itt, Báthory Zsigmond beiktatásának, Rákóczi Zsigmond, Báthory Gábor és Bethlen Gábor fejedelemmé választásának színhelye.  A közvélemény nyomásának köszönhetően maradt beépítetlen templomkertje XIX. századi végén, korzóját kovácsoltvas kerítéssel szegélyezték. Átfogó restaurálására 1956-57-ben került sor.

A templom látogatása

A háromhajós épületegyüttest eredetileg kéttornyosra tervezték. Hajói fölött magas csúcsíves csillagboltozat, szerkezetileg a teljes felépítés a diadalívvel, a bécsi Stephanskirchével rokon. Talán leglátványosabb részei mérműves ablakai, valamint gazdagon faragott bélletes kapuzatai. A főbejárat felett Zsigmond király címerei és egy Szent Mihály arkangyalt ábrázoló dombormű látható.

A templom belső terének legszebb részei a gazdagon díszített barokk szószék 1750-ből, és az oltártól balra látható, életszerű domborművekkel díszített, páratlan reneszánsz sekrestyeajtó (1528).

Korai, XIV. századi falképei a déli mellékszentélyben Szent Erazmust és a töredékesen megmaradt Háromkirályok imádása jelenetet ábrázolják. Művészi szempontból remekbe szabottak a főszentély gótikus faragvány-jelenetei is. Déli pillérsora előtt kapott helyet a Johannes Hahn nagyszebeni mester által készített XVIII. századi orgona.

Mátyás-szobor

A Mátyás-szoborcsoport hírneves uralkodónk, Hunyadi Mátyásnak, Kolozsvár szülöttének 1902-ben állított szobra.  Fadrusz János impozáns szobra nemcsak a nagy formátumú királyunknak állít emléket, de nemzetünk fontos szimbólumává is vált az idők folyamán. A szoborcsoport művészeti értékét jelzi, hogy az 1900-as párizsi világkiállításon a zsűri a rendezvény fődíját ítélte oda neki.

A szobor története

Hunyadi Mátyás Kolozsváron született, Magyarország uralkodója 1458 és 1490 között volt. Hódításai, gazdasági rendelkezései, valamint a kultúráért tett fáradozásainak köszönhetően csodált és tisztelt nemzet és ország lettünk. Amikor 1851-ben azonosították a városban a király szülőházát, azonnal felmerült a szobor felállításának ötlete is. 1893-ban írtak ki pályázatot, hogy a centenáriumi ünnepségekre méltó szobrot avathasson Kolozsvár város vezetése. Hét szobrászművész közül nagyszabású tervei alapján a pozsonyi Fadrusz János nyerte el a munkát. Az 5000 forintos szoboralapon felül közadakozásból mintegy szászhúszezer korona gyűlik össze, lehetőséget teremtve a grandiózus elképzelések megvalósítására.  A szobor helyét a Fő tér déli oldalán a plébániatemplom déli homlokzatának középtengelyében jelölték ki. Alapzatát süttői kőből faragták ki, az ötalakos szoborcsoport felavatásra 1902. október 12-én került sor. Tekintélyes politikusok és egyházi főméltóságok mellett a rendezvény vendégei között volt Benedek Elek és Jókai Mór is. A politika sajnos árnyékot vet a háborúkat követő évtizedekben a fenséges szobor életére, lecserélt feliratok és folyamatos viták kereszttüzében áll. A talapzatot eredetileg díszítő magyar címer helyén most a MATTHIAS REX felirat látható.

A szoborról

A háromszög alakzatot mutató szobor a győztes seregén végigtekintő büszke Mátyást formázza, kétoldalról a híres fekete sereg hadvezérei tisztelegnek uralkodójuk előtt: baloldalt Magyar Balázs és Kinizsi Pál, jobb felől Báthory István erdélyi vajda és Szapolyai János nádor. Alkotója Magyarország fénykorát igyekszik ebben a pillanatban megjeleníteni. A kor lovasszobraitól eltérően harci díszbe öltözött királyunk szemből megjelenített, fején babérkoszorú, alakja diadalittas és erőtől duzzadó. A négy hadvezér kezében győztes csatákban szerzett lobogók; német, cseh, török és moldvai zászlók. A Kárpát-medencében található köztéri műalkotások közül nemzetünk számára a Mátyás szoborcsoport sorsa kiemelkedően fontos, 2011-ben a felújítás költségeire a magyar állam a románnal karöltve költött, remélhetőleg a jövőt tekintve megnyugtatóan rendezve sorsát.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Cluj-Napoca, Piaţa Unirii 16

Nyitva tartás: H-V: 10.00-19.00, szabadon látogatható