Évszázadok bús tükre, az erdélyi költészet szimbóluma

A kolozsvári Házsongárd Európa egyik legrégebbi temetőjeként nemcsak a sokévszázados magyar írásbeliség nagyjainak végső nyughelye, de az egykori békés együttélés mintapéldája az utókor számára. Sok évszázad síremlékeinek stílusa, valamint az erdélyi temetkezési szokások hűen tükröződnek a hajdani Kolozsvár déli városfalaitól emelkedő dombocskán elterülő romantikus temetőkertben.

A temetőről

A temetőt lombos-lugasos-dinnyeföldes domboldalon 1585. május 11-én alapította Kolozsvár városa a pestisjárvány kezdetén. A fekete halál oly mértékben szedte azonban áldozatait, hogy az akkor kijelölt terület kicsinek bizonyult (a mai halottaskápolna környéke), így déli irányban terjeszkedett tovább. Felekezetre, nemzetiségre és vagyonosságra való tekintet nélkül temethetett ide bárki. Köztemetői funkciókat ellátva kiterjedésének határát 1830 körül érte el, ösvényei, útjai spontán módon alakultak ki. Első rendezésre a XIX. század végén szorul, a gazdátlan sírköveket ekkor kiemelték, átfaragták. Területi egységei a frissen hozzá kapcsolt területeken a szász (nyugaton), és a zsidó (keleten) temetőrész. A temetőkert minden valószínűség szerint ma több százezer elhunyt „lakhelye”.

A temető romantikus hangzású neve valószínűleg a német Hasen Garten (nyulak kertje) kifejezésből származik. Alaphangulatát a terméskő és márványfaragványok határozzák meg, a temetkezési szokások sírjeleket, szimbólumokat, gyönyörű búcsúverseket, címereket hagytak az utókorra felekezeti és korstílusok kavalkádjában. A panteon Kolozsvár sokszínű lakosságának hű tükre, gazdagságát és utókorra hagyott díszes kriptáit az 1790-ben ideköltöző erdélyi Főkormányszéknek köszönhette. Tisztviselői és főnemesei, majd a tudományegyetem nyitásával tudós nagyságai itt emelik gazdagon díszített családi sírboltjaikat, melyek aztán a XIX. század messze földön híres temetőjévé emelik Házsongárdot.

Magyar vonatkozásában a művelődéstörténet nagyjainak nyughelyeként páratlan értékű: Kós Károly, Reményik Sándor, Szenczi Molnár Albert, Apáczai Csere János, Dsida Jenő – csak néhány „óriás” kiragadva a hosszú sorból. Napjainkra, az erdélyi magyar írók és költők szimbólumává lett, állagmegóvása komoly erőfeszítésébe kerül a nevét viselő alapítványoknak és közcélú egyesületeknek.

Gyakorlati tudnivalók

Megközelítés: a Fő tértől az Egyetem utcán (Str. Universităţii) érjük el a Str. Avram Iancu-t, innen tovább egyenesen érünk a temető főbejáratához.

Nyitva tartás: márc-okt: 6.30-19.30, nov-febr: 8.00-17.00