Nagy múltú katedrális, Hunyadi János végső nyughelye

A gyulafehérvári római katolikus érseki székesegyház Erdély legjelentősebb román kori épülete, a román kori magyar művészet egyik legnagyszerűbb példája. A magyar történelemben komoly szerepet játszó templomban nyugszik Hunyadi János, és rajta kívül számos más jelentős történelmi személyiség.

A székesegyház története

Az erdélyi püspökséget Szent István király alapította 1009 táján, s központja a gyulafehérvári várban volt. A háromhajós katedrálist egy XI. századi templom helyén emelték a XIII. század elején, román stílusban. A tatárjárás során megrongálódott templomot később gótikus stílusban fejezték be, ekkor épült sokszögzáródású szentélye. Az évszázadok során a templomot többször elpusztították, de mindig újjáépítették az erdélyi építészeti stílusokat sikeresen ötvözve.

A XV. században Hunyadi János magasíttatta meg a délnyugati tornyot, felújíttatta a templom gótikus szentélyét és megépíttette a nyugati díszes főkaput. A reneszánsz kort a székesegyház északi oldalához 1512-ben épített gyönyörű Lászai-kápolna képviseli. A kéttornyú templom egyik tornya 1603-ban egy ostrom során felrobbant, azóta sem épült újjá. A XVII. század elején pedig Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is bővített az épületen.

A katedrális 1565-től a protestánsoké lett, 1716-tól ismét az erdélyi római katolikus püspökök, jelenleg pedig a gyulafehérvári érsekek székesegyháza.

A székesegyház látogatása

A Szent Mihály-székesegyház a XVIII. században kiépített citadellaszerű gyulafehérvári vár területén található, annak nyugati bejáratánál. A kereszt alaprajzú székesegyház három hajóját hat pár pillér választja el egymástól.  A templom jellegzetes román kori elemei a torony és a déli kapu díszítései.

A reneszánsz Lászai-kápolnába a bal oldali oldalhajóból nyíló faragott fakapun keresztül juthatunk be, melynek egyik legszebb része gyönyörűen faragott, díszes kőkapuja. A csúcsíves gótikus szentély Hunyadi János kora óta nem sokat változott.

A székesegyház legfontosabb látnivalói a síremlékek, Hunyadi János gazdagon faragott szarkofágja a templom jobb oldali falánál látható sírhelyek közül a középső, kétoldalt fia, a kivégzett Hunyadi László és testvére, János nyugszik. A Lászai-kápolnától jobbra eső kőkoporsó János Zsigmond, az első erdélyi fejedelem maradványait őrzi, mögötte anyja, Izabella királyné fekszik.

A falban egy emléktábla őrzi Martinuzzi (Fráter) György emlékét, a legrégebbi, az 1356-ban meghalt Széchy András erdélyi püspök síremlékét a Várdai-kápolnában találjuk. A zűrzavaros évszázadok során a sírokat többször is feldúlták és kirabolták, sokuk ma már üres. Sokak szerint Bocskai István és Bethlen Gábor erdélyi fejedelmeket is ide temették, ma emléktábla őrzi emléküket.

A templom kriptájában, melybe kívülről lehet bemenni, nyugszik a XX. századi Erdély egyik legnagyobb hatású személyisége, Márton Áron püspök (1896-1980).

A templom főbejárata előtti tér bal oldalát a hatalmas, bizánci stílusú ortodox székesegyház 1922-ben épült tömbje foglalja el. A katolikus székesegyház mögötti téren pedig Vitéz Mihály havasalföldi vajda monumentális lovas szobra áll. A tér déli oldalán pedig a többször is átépített érseki palota szerény épülete látható.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Alba Iulia, Str. Mihai Viteazul nr. 21.

Nyitva tartás: nyáron H-V: 8.00-20.00, télen H-V: 8.00-16.00

Belépő: a templom szabadon látogatható

Felső fotó: Daniel JURCA, commons.wikimedia.org, CC BY-SA 4.0