Karintia kincsestára

Karintia keleti részében, a festői fekvésű Lavant-völgyben találjuk az ország egyik legrégebbi alapítású bencés kolostorát, melynek fő nevezetessége az Ausztria legfontosabb középkori egyházi épületei közé tartozó román kori bazilika. A kolostor barokk épületében pedig az ország egyik leggazdagabb magán műgyűjteményét alakították ki.

Az apátság története

A magasan, egy dombon álló híres St. Paul-i apátság helyén már a történelem előtti időkben is állt egy kelta eredetű erődítmény, később helyére egy római kastély került, majd a középkor elején a környék legnagyobb vára épült. A környék ura, Siegfried herceg emlékére alapította a templomot és a kolostort, fia Engelbert gróf 1091-ben, miután apja egy szentföldi zarándoklat közben eltűnt.

A komoly gazdasági tényezőként működött monostor védelmére még vár (Rabenstein) is épült, ám az idők folyamán ez teljesen elpusztult. A gazdag hírben álló kolostort először a törökök támadták meg 1476-ban, majd Mátyás király csapatai többször is kifosztották az 1480-as években. A csapások ellenére a román stílusú templom és a műkincsek jelentős része is átvészelte a zivataros időket. A régi kolostorépületnek ma már nyomát sem találjuk, a jelenleg is látható hatalmas épületegyüttes barokk kori, 1618 és 1683 között épült. A kolostor legjelentősebb része a XII. századi román stílusú bazilika. A monostorban épült meg 1889-ben az Apátsági Gimnázium neogótikus stílusban, mely a Monarchia legnagyobb egyházi iskolájaként működött, még ma is Ausztria egyik legpatinásabb gimnáziuma.

A templom látogatása

A Szent Pál apátsági templom 57 m hosszú, hatalmas, háromhajós késő román stílusú bazilika, kéttornyos homlokzattal, három oldalról a kolostor épületeivel körülvéve 1200 körül épülhetett. A tornyok alsó része még eredeti, két felső szintjüket 1367-1375 között alakították át. A csúcsíves, kora gótikus főportál hárombélletű, ívmezejében korabeli domborművel, a déli, román kapu reliefjén a királyok imádása látható a XIII. század második negyedéből.

A templom belső terében érdekesen keverednek a barokk és a gótikus emlékek. A hosszház hálóboltozata 1468-ban készült, míg a szentély keresztboltozata 1367-ben. Figyeljük meg az árkádok változatos faragású féloszlopait is. A hosszház mennyezetét Michael és Friedrich Pacher festette ki 1470 körül szentek alakjaival és virágokkal. A bal oldali kereszthajó falain 1493-ból való freskókat tártak fel, melyek a mennyben üdvözülő alapítók (Engelbert gróf és felesége) alakjait ábrázolják, Szent Benedekkel, Szent Katalinnal, Karintia címerével, és a festőművész önarcképével.

A barokk berendezés legszebb része a látványos, gazdagon díszített, aranyozott rokokó szószék, melynek ellenpontja egy késő gótikus oltár, négy, 1460 körül készült szenteket ábrázoló táblaképpel.

A kolostor látogatása

 A legidősebb aktív bencés kolostor Karintiában, nagy jelentőségű könyvtárral felszerelve. A kolostor gyönyörű XVII. századi famennyezetű, egykori dísztermeiben alakították ki az apátság múzeumát, Karintia kincsesházát. A gyűjtemény a középkori aranyművességtől, textíliáktól a reneszánsz és barokk műkincsekig terjed. Itt láthatjuk a világ egyik legjelentősebb kéziratgyűjteményét is. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár után a második helyre rangsorolják Ausztriában az apátság könyvtárát, ahol az ország legrégebbi könyve, az V. század első feléből származó Ambrosius kódex, sőt az első Gutenberg Biblia is helyet kapott.

A képtárban olyan nagy művészek olajfestményeit és grafikáit láthatjuk, mint Rembrandt, Rubens, Van Dyck, Dürer, Brueghel, Leonardo da Vinci, Tiepolo vagy a híres osztrák barokk festő Kremser Schmidt.

A bencés apátság évközi időszaki kiállításokkal csábítja vissza látogatóit falai közé, 2015-ben az izgalmas „Ember-Isten-Mítosz”, A názáreti férfi c. Krisztusról szóló kiállítást láthatjuk. Számos jelentős eseménynek is színtere a kolostor, ilyen a Szent Pál Kulturális Nyár évadsorozat, valamint a Nemzetközi Nyári Iskolazene fesztivál. Az apátság kertjében egy barokk gyógy- és fűszernövénykertet alakítottak ki.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Benediktinerstift Sankt Paul, Hauptstrasse 1, Sankt Paul im Lavanttal

Megközelítés: az A2 autópálya St. Andrä lehajtójától 8 km St. Paul.

Nyitva tartás: Múzeum: máj. 1 – okt. 26 K-V: 10.00-17.00, a templom egész évben nyitva.

Belépő: 9,50 €, nyugd: 8,50 €, diák: 7,50 €, gyerek (6-16): 5,00 €, a templom szabadon látogatható. Karintia kártyával ingyenes.

http://www.stift-stpaul.at

Felső fotó: Johann Jaritz, commons.wikimedia.org, CC BY-SA 3.0 at