Karintia legrégibb egyházi központja

A régidőktől fogva népszerű zarándok- és búcsújáróhely Maria Saal már messziről látható kéttornyú gótikus temploma Karintia legrégibb egyházi központja. Szépsége messze vidékre viszi hírét, mint ahogy a román kori csontház és a közeli kis skanzen is vonzóvá teszi a helyet a Karintiában kirándulók számára.

A templom története és látogatása

A védfalakkal és lakóházakkal körülvett magaslatra épített háromhajós templom története egészen 767-ig nyúlik vissza, akkor emeltetett Maria Saalban templomot Modestus salzburgi püspök, innen kezdték terjeszteni Karintia-szerte a kereszténységet. 1072-ig püspöki templom volt, majd jelentős búcsújáró hely. A mai kéttornyos, háromhajós, késő gótikus templomot a XV. században védfalakkal erődítették a magyar és a török ellen, Mátyás király Fekete Seregével azonban nem tudott dacolni.

A templom több korszak lenyomatával büszkélkedhet. Értékes emlékek a déli falba és a homlokzatba beépített római domborművek Virunumból, a római kori tartományi székhelyből. Különösen érdekes egy római postakocsit és az Achilles szekerétől vonszolt, halott Hektort ábrázoló mű. Ugyancsak nevezetes látványosság a Mária megkoronázását megjelenítő Keutschach-epitáfium, melyet Valkenauer készített vörös márványból a XVI. század elején.

A templom belső hangulatát a pazar csillag- és hálóboltozatok  teszik méltóságteljessé. A barokk berendezési tárgyak ellenére egységesen gótikusnak a belső, különösen a mellékhajókban, melyek szentélyeiben késő gótikus szárnyas oltárok állnak 1520-ból. A legrégibb a Sachs-kápolna oltára, mely ugyan 1461-ból származik, de oltárasztala Karoling-kori, valószínűleg még az első templomból való, áldozati asztal vagy esetleg szarkofág lehetett, alatta őrzik az alapító, Szent Modestus csontjait.

 A főhajó XV. századi mennyezeti freskói figurális és ornamentális díszítésselkészültek – Jézus családfáját és profán arcképeket ábrázolnak. Gazdagon aranyozott barokk főoltárának (1714) középpontjában áll a szép, festett kő Mária-kegyszobor (1425). Számos gótikus freskó látható még a templomban, a diadalív falán, a szentélyben és a keresztház boltozatán. Értékes műemlék még az 1520-ban készült Arndorfer-oltár (1520), a főoltártól balra és a jobbra lévő Szent György-oltár (1526) is.

Említésre méltó kincs az eredetileg a XIII. században kápolnának épült, kerek csontkamra. A román kori oktogonépület, a Csontház a háborús időkben a védelem funkcióját töltötte be. A földszint és az emelete is árkádos, körbe nyitott folyosókkal. A helyi temetőben nyugvó halottakat védte a helyi legenda szerint a csontkamra előtt magasodó gótikus halotti lámpa, melyben folyamatosan őrzött láng fénylett.

A közelben szabadtéri tájmúzeum mutatja be a karintiai parasztság mindennapjait, építkezési kultúráját. Nem túl messze innen található egy másik nevezetesség a hajdani időkből, az ún. hercegi trón (Herzogstuhl). A karintiai hercegek ebben a hatalmas, római időkből származó kődarabból kifaragott széken tették le esküjüket, itt hirdették ki törvényeiket a hercegek, s itt várták alattvalóik panaszát és hódolatát.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Wallfahrtskirche, Maria Saal, Domplatz 1.

Megközelítés: Maria Saal Klagenfurttól 10 km-re északr a S37 autóút mellett található.

Nyitva tartás: minden nap reggeltől sötétedésig

Belépő: a templom szabadon látogatható

Felső fotó: Johann Jaritz, commons.wikimedia.org, CC BY-SA 3.0 at