Felkavaró történelem és elbűvölő természet

A Soča völgyében fekvő békés, idilli kisváros Kobarid felettébb viharos, vérzivataros múltra tekinthet vissza. Az I. világháborúban az Isonzo (Soča) völgyének leghevesebb csatáit a környéken vívták a szemben álló olasz és osztrák-magyar csapatok. Az őskortól lakott környék történelmi és természeti látnivalóit az ún. Kobaridi Történelmi Tanösvény (Kobariška zgodovinska pot) fűzi össze egy könnyen bejárható élménydús séta formájában.

Utunk a városközpontból kiindulva az olasz világháborús emlékművön, a vaskori erődítményen keresztül vezet át a Soča völgyén keresztül a lélegzetelállító Kozjak vízesésig, majd vissza a Napóleon-hídon keresztül a híres múzeumig.

Táv: 5 km

Időtartam: 4 óra

A túra jellege: Könnyű séta jól jelzett útvonalakon, a Tonocov grad-hoz vezető út kissé meredek, lefelé meredek lépcsősoron kell jönni.

 

A túra leírása

Kobarid (Caporetto) városa gyönyörű természeti környezete mellett elsősorban híres első világháborús múzeumáról ismert.

A helyi idegenforgalmi hivatalban, a múzeummal szembeni épületben kitűnő ingyenes térképes tájékoztató füzetet kapunk a tanösvényről, érdemes beszerezni egyet, főleg a térkép miatt.

A múzeumtól a Fő tér felé haladjunk, majd a Fő tértől jobbra vezet fel a hegynek egy aszfaltos út a Sv. Anton templomhoz. A meredek úton a templomig olasz nyelvű stációkat találunk. Hamarosan felérünk a domb tetejére, a XVII. sz.-ban épült Sv. Anton plébániatemplomhoz, amely köré építtette Mussolini az 1930-as években a korra jellemző nagyzoló stílusban a több mint 7000 környéken elesett olasz katona csontjait tartalmazó impozáns, háromszintes, nyolcszög alakú koncentrikus épületegyüttest. A mellvédről csodálatos a kilátás a városra és a völgyre.

Innen betérünk az erdőbe a Tonocov grad felé jelzett úton, hamarosan ketté ágazik az út, amennyiben  nem szeretnénk felkapaszkodni a meredek dombon álló várromhoz, térjünk el jobbra a Soča felé jelzett úton. Maradva a tanösvényen 20 perc gyaloglás után utunk egy nagy jobb kanyart ír le egy kiszáradt patakmederben, majd megkezdjük a kapaszkodást a vaskori erődítményhez. A Tonocov grad laikusok számára túl nagy élményt nem tartogat a kilátáson kívül, az ásatások még folynak, elég rendezetlen és kaotikus a környék. Nem vesztünk sokat, ha kihagyjuk meglátogatását.

A vártól lefelé az út viszont kifejezetten érdekes, egy mély sziklaszurdokban lépcsőkön érjük el a forgalmas műútat, körültekintően keresztezzük az utat, majd a túloldalon megkezdjük leereszkedésünket egykori I. világháborús olasz katonai fedezékek mellett a Soča mély völgyébe.

A valószerűtlenül türkizkék folyón egy 52 m hosszú fahídon kelünk át, majd balra fordulunk a Kozjak felé mutató táblát követve. Meleg, nyári napon érdemes lemenni a folyó vizéhez, egyedülálló élmény megmártózni, felfrissülni a mindig jéghideg, csodálatosan tiszta vízben. A vízeséstől érkező kis Kozjak patak itt ömlik bele az Isonzo-ba.

A „Slap Kozjak” feliratú útjelzőt követve az ösvény egyre romantikusabbá válik, hatalmas, moha lepte sziklák közt lépkedve  érjük el a Kozjak vízesést. A sziklafalban láncok teszik biztonságosabbá az élményt. A 15 m magasról lezúduló víztömeg egészen az utolsó pillanatig rejtve marad előttünk, egy mély sziklakatlanban a szemben lévő sziklapárkányról tudjuk megcsodálni a környék egyik legszebb vízesését. A lezúduló víz egy hihetetlenül smaragdzöld tóba hullik alá, csúcsidőben szinte mindig találunk itt ugrásra kész, vakmerő vagy remegő térdű canyoning túrázókat.  

A vízeséstől visszatérünk a nagy hídig, majd a folyó innenső oldalán maradva folytatjuk tovább utunkat jobb oldalon végig csodálatos kilátással a Sočára és a környező hegyekre. Majd egy nagy virágos rétet keresztezve kiérünk egy műútra, ahol jobbra tartunk, hamarosan elérve a híres Napóleon-hidat, amely a Soča szurdokának legkeskenyebb részén ível át méltóságteljesen. A hídon Napóleon katonái masíroztak egykoron, innen a név, de a mai híd az eredeti, 1915-ben lerombolt hű másolata.

A folyó túlsó oldalán a széles, forgalmas úton hamarosan visszaérünk a városba.