Jellegzetes isztriai középkori erődített város

Grožnjan (Grisignana) egy jellegzetes belső-isztriai, dombtetőn épült ódon, középkori városka, mely bájos tereivel, hangulatos utcácskáival, a városfalakról nyíló parádés kilátásával, számtalan képzőművészeti galériájával, stúdióival, zenei fesztiváljával méltán foglal előkelő helyet Isztria legnépszerűbb látványosságai között.

Grožnjan rövid története

A legrégibb írásos feljegyzések a dombtetőn épült városról 1102-ből valók, az Aquileia-i Patriarchátus fennhatósága alá tartozó település a XIV. század közepén került a velenceiek birtokába. A Velencei Köztársaság nyugat-isztriai tartományi központjává fejlődött a város, ebben az időszakban alakult ki ma is látható városképe. Városfallal vették körül, ekkor épültek a templomok, a jelentősebb épületek, kialakult utcarendszere. A Köztársaság bukása után Habsburg uralom alá került, fejlődése megtorpant, az első világháború után Olaszország része lett, majd 1945 után Jugoszlávia szerezte meg. Tito kommunista uralma alatt Grisignana lakosságának szinte teljes egészét kitevő olasz népesség kivándorolt, a városka elnéptelenedett és pusztulásnak indult.

1965-ben egy horvát szobrász, Aleksandar Rukavina és egy kis, művészekből álló csoport felfedezte magának az omladozó, kis középkori városkát, néhány elhagyott házban képzőművészeti stúdiókat alakítottak ki, és kezdték élettel megtölteni Grožnjan-t. A végső lökést 1969-ben kapta a település, mikor a Nemzetközi Fiatal Zenészek szervezete nyári zeneművészeti tábort szervezett a városban, és azóta minden augusztusban felcsendülnek a hangszerek a legeldugottabb kis szegletében is a városnak.

Grožnjan látnivalói

Grožnjan fő látnivalója maga a város, középkori hangulatú, szűk utcáival, bájosan lepukkant, tipikus mediterrán házaival, a számtalan képzőművészeti galériával, stúdióval, melyek nagy részében szívesen látják a turistákat is. A városfalak mellől, a dombtető széléről nyíló bámulatos panoráma, a rengeteg virág, az épületek falára felkúszó növényzet, a lusta cicák, a kellemes, helyi ízeket kínáló vendéglők, kávézók a városka elsőrendű nevezetességei. A pár utcából álló, kör alakú óvárost kényelmesen sétálva, céltalanul bolyongva a sikátorokban, be-beülve egy-két helyre, érdemes felfedezni. Az augusztusi zenei fesztivál ideje alatt telik meg élettel a település, rengeteg koncert, előadás színesíti a kulturális felhozatalt, már júliusban szinte mindegyik házból felcsendül egy melódia, gyakorolnak a nyári tábor résztvevői.

A parkolókból két helyen át tudunk belépni a városba, az egyik út közvetlenül az impozáns Szt. Vitus, Modestus és Crescentia-templom előtti terecskéhez visz. Az egyszerű kialakítású városi plébániatemplom eredetileg az 1300-as években épült, 1770-ben építették át barokk stílusban a ma is látható formájára. Délnyugati sarkában áll 36 m magas harangtornya, a templom belső terének fő nevezetessége a VII. Pius pápa által 1800-ban ajándékozott oltár, különböző relikviákkal, melyet egy a közelben lecsapó vihar előli szerencsés megmenekülése után adományozott a templomnak.

A templom oldalában fekvő téren találjuk az egyik legkellemesebb kávézót, a Kaya Energy Bar-t, mely a városfal melletti épületben, ill. a téren lévő, árnyas teraszon várja a vendégeket, fantasztikus kilátással Belső-Isztriára, még az Adriáig is ellátni a falakról.

A templom főhomlokzatával szemben, az utca túloldalán áll a Kaštel épülete, a középkorban itt volt a város hűbérurainak központja, majd a velencei helytartóság székhelyeként működött, Jelenlegi formája a XIX. században alakult ki, most a Nemzetközi Fiatal Zenészek szervezetének főhadiszállása, koncertek, kiállítások színhelye.

A templom előtti utcán végigsétálva érünk ki a hajdani magtár épületéhez, melynek földszintjén csodaszép, reneszánsz loggia húzódik. Jelenleg az épületben a Fonticus galéria kis kiállításait lehet megnézni. Balra fordulva érjük el a fő városkaput, azon túl egy csinos kis kápolnát találunk. A loggiás épülettől délre hosszúkás térre érkezünk, ahol a város két nevezetes étterme, a Pintur és a Bastia várja a turistákat. Az utóbbi híres remek szarvasgombás fogásairól, a városban Isztria legnevesebb szarvasgombagyűjtője, Zigante is nyitott egy bemutatóboltot, a loggiás épület melletti házban.

Egy jó kávéra, sütire érdemes még a dombtető szélén lévő Café Vero-ba benézni, a teraszról elképesztően szép kilátás nyílik a dimbes-dombos isztriai tájra.

Gyakorlati tudnivalók

Grožnjan megközelítése

Az A 9 isztriai autópályáról Buje felé kell lehajtani, majd Buje után még 8 km Grožnjan, a táblával is jelzett úton. Parkolni a városfalak előtti, több helyen kialakított parkolókban vagy, ha ott nincs hely a bevezető út szélén lehet.

Turista információs iroda: Umberto Gorjana 3, a templom és a loggiás épület közti utcában, nyitva: máj-szept: 9-12.30, 16-19, hétfőn csak délelőtt.

http://www.tz-groznjan.hr