Debrecen jelképe

A református nagytemplom az ország egyik legszebb klasszicista stílusú épülete, Debrecen jelképe, a magyar reformátusok szimbolikus jelentőségű főtemploma. Építészeti jelentősége mellett befolyásos történelmi események színhelye is volt az épület.

A templom története

Egykori elődjét, egy egyhajós templomot feltehetően 1290 és 1311 között építettek a város földesurai, nem sokkal később a Tiszántúl legnagyobb gótikus építményévé, egy háromhajós csarnoktemplommá bővítették. Az évszázadok viharaiban a többször is megrongálódott templom végül 1802-ben porig égett.

Új tervekre volt szükség, mely illeszkedik a már meglévő alapokhoz. Péchy Mihály kéttornyú, kupolás nagytemplomára esett a választás. Az alapkő letételére 1805-ben került sor, a nyugati tornyot 1818-ban, a keleti tornyot 1821-ben építették fel, de az első istentiszteletet már 1819-ben megtartották. Az eredeti elképzelés azonban pénzhiány miatt megdőlt, a terveket Rabl Károly segítségével átalakíttatták, aki a kupolát kihagyta, hiányát pedig a két torony közötti mellvédfallal akarta ellensúlyozni. Ez azonban nem egészen nevezhető sikeresnek, hiszen ha jobban szemügyre vesszük az épületet, igenis hiányérzetünk támadhat.

Az épület történelme miatt vált igazán becsessé a magyarok számára. Itt olvasta fel Kossuth Lajos 1849. április 14-én a Habsburgok trónfosztását kimondó Függetlenségi Nyilatkozatot, s itt választották meg Magyarország kormányzójává is.

A 2010-es évek elején gyönyörűen felújított templom legújabb attrakciója, a két torony közti panorámajárda.

A templom belső tere

Két dolog miatt emlékezetes a templom meglátogatása, egyrészt a hatalmas belső tér, csak ülőhelyből van 3000, másrészt a puritán templombelső, a díszítés nélküli, fehérre festett falak ragadják meg a figyelmet.

A nagy fehér falfelületek szépen kiemelik a gazdagon aranyozott empire stílusú szószéket és az előtte lévő intarziás úrasztalát.

A szószék fölött elhelyezett orgona – mely az ország második legnagyobb mechanikus orgonája – híres darab, Jakob Deutschmann bécsi mester készítette, 1996-os felújításának eredményeként az ország egyik legszebb hangzású orgonája lett.

Kossuth-relikviák

A templom előtéri részének bal oldalán állították ki az 1849-es eseményre emlékezve a Kossuth-relikviákat, ekkor használt széke még ma is a Nagytemplom féltve őrzött ereklyéje. Mellette a vitrinben látható Kossuth pipája, levéltárcája, és egyéb eredeti dokumentumok.

A bal oldali hajóban még egy kisebb gyülekezettörténeti kiállítást is szemügyre vehetünk. A templomba a bal oldali torony alatt nyíló bejáraton tudunk bemenni, a pénztárnál kétféle túra közül választhatunk, a drágábbikba a torony és a panorámajárda meglátogatása is benne van, de ha valaki nem akar felmenni, úgy az A túrát választva tud egy kicsit spórolni.

A torony

A legutóbbi felújítás során a keleti (jobb oldali) toronyba modern liftet építettek be, mellyel egészen a padlástérig suhanhatunk fel. A felvezető lépcsők mellett bibliai maketteket láthatunk és az első „emeleten” (a lift is megáll) pedig egy teremben érdekes bibliatörténeti makettkiállítás segít jobban elképzelni a Szent Könyvben szereplő helyszíneket.

A felvonó legfelső állomásától két irányban is folytathatjuk a látogatást, érdemes először tovább mászni a toronyban felfelé. Egy meglehetősen szűk és meredek „tyúklétra” vezet ki a keleti torony harangja mellett a templom timpanonja feletti bábos korlátos galériára, az acélból épített panorámajárdára, ahonnan csodás kilátás nyílik a városra, különösen a Kossuth térre és a Piac utcára. A templom tetőszerkezetét is kiválóan lehet tanulmányozni a távcsővel is felszerelt fémpallóról. A járdáról ugyanabba a toronyba tudunk visszamenni.

A lifttől egyenesen, egy ajtón keresztül lépünk be a Nagytemplom érdekes, sötét padlásterébe, ahol fából tákolt járdákról tanulmányozhatjuk a kupolák felső szerkezetét, a fejre vigyázzunk! A félhomályos kiállítótér legérdekesebb darabja a Péchy Mihály által eredetileg megálmodott kerek templom makettja.

Átjutva a másik toronyba lépcsőzhetünk fel (itt nincs lift!) először a Rákóczi-haranghoz, majd jó pár fokkal feljebb a nyugati torony legfelső szintjén kialakított kis kilátóterembe. A négy égtáj felé nyíló ablakokon keresztül élvezhetjük az alföldi metropoliszra nyíló szellős panorámát.

Az 1802-es tűzvész után újraöntött híres 50 mázsás Rákóczi-harang elődjét még I. Rákóczi György fejedelem ajándékozta 1640-ben a templomnak.

Vissza ugyanarra, a padlástéren keresztül mehetünk a lifthez, a másik toronyba. Még a nyugati toronyban, egy szinttel a padlástérbe vezető kijárat alatt egy nagy teremben alakították ki a modern, interaktív egyháztörténeti kiállítást, „Jeruzsálemtől Debrecenig” címmel.

 

Gyakorlati tudnivalók

Cím:

4026 Debrecen, Kossuth tér

Nyitvatartás:


Március - május, szept - okt: H - P: 9.00 - 16.00, Szo: 9.00-13.00, V: 12.00-16.00

Június - Augusztus: H - P: 9.00 - 18.00, Szo: 9.00-13.00, V: 12.00-16.00

November - február: H - P: 10.00 - 15.00, Szo: 9.00-13.00, V: 12.00-16.00

 

Belépődíjak(az ár magában foglalja a torony megtekintését is):

A-túra: csak a templom belső tere
Felnőtt belépőjegy: 500 Ft
Diák és nyugdíjas belépőjegy: 400 Ft

B-túra: a templom belső tere, kiállításai és a torony ill. padlástér látogatása

Felnőtt belépőjegy: 600 Ft
Diák és nyugdíjas belépőjegy: 500 Ft

Családi jegy: 2000 Ft (2 felnőtt és max. 4 gyermek)

Közös belépőjegy (a Református Kollégium Múzeumával): 1300 Ft, diák, nyugd.: 800 Ft

http://www.nagytemplom.hu/