Debrecen jelképe

A református nagytemplom az ország egyik legszebb klasszicista stílusú épülete, Debrecen jelképe, a magyar reformátusok szimbolikus jelentőségű főtemploma. Építészeti jelentősége mellett befolyásos történelmi események színhelye is volt az épület.

A templom története

Egykori elődjét, egy egyhajós templomot feltehetően 1290 és 1311 között építettek a város földesurai, nem sokkal később a Tiszántúl legnagyobb gótikus építményévé, egy háromhajós csarnoktemplommá bővítették. Az évszázadok viharaiban a többször is megrongálódott templom végül 1802-ben porig égett.

Új tervekre volt szükség, mely illeszkedik a már meglévő alapokhoz. Péchy Mihály kéttornyú, kupolás nagytemplomára esett a választás. Az alapkő letételére 1805-ben került sor, a nyugati tornyot 1818-ban, a keleti tornyot 1821-ben építették fel, de az első istentiszteletet már 1819-ben megtartották. Az eredeti elképzelés azonban pénzhiány miatt megdőlt, a terveket Rabl Károly segítségével átalakíttatták, aki a kupolát kihagyta, hiányát pedig a két torony közötti mellvédfallal akarta ellensúlyozni. Ez azonban nem egészen nevezhető sikeresnek, hiszen ha jobban szemügyre vesszük az épületet, igenis hiányérzetünk támadhat.

Az épület történelme miatt vált igazán becsessé a magyarok számára. Itt olvasta fel Kossuth Lajos 1849. április 14-én a Habsburgok trónfosztását kimondó Függetlenségi Nyilatkozatot, s itt választották meg Magyarország kormányzójává is.

A templom belső tere

Két dolog miatt emlékezetes a templom meglátogatása, egyrészt a hatalmas belső tér, csak ülőhelyből van 3000, másrészt a puritán templombelső, a díszítés nélküli, fehérre festett falak ragadják meg a figyelmet.

A nagy fehér falfelületek szépen kiemelik a gazdagon aranyozott empire stílusú szószéket és az előtte lévő intarziás úrasztalát.

A szószék fölött elhelyezett orgona – mely az ország második legnagyobb mechanikus orgonája – híres darab, Jakob Deutschmann bécsi mester készítette, 1996-os felújításának eredményeként az ország egyik legszebb hangzású orgonája lett.

Kossuth-relikviák

A templom bal oldali kereszthajójában állították ki az 1849-es eseményre emlékezve a Kossuth-relikviákat, ekkor használt széke még ma is a Nagytemplom féltve őrzött ereklyéje. Mellette a vitrinben látható Kossuth pipája, levéltárcája, és egyéb eredeti dokumentumok.

A torony

A bal oldali toronyba fel is mehetünk, több mint 200 lépcső leküzdése után érünk ki a kilátóplatformra, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a városra.

Ugyanebben a toronyban van az 1802-es tűzvész után újraöntött híres Rákóczi-harang. Az 50 mázsás harang elődjét még I. Rákóczi György fejedelem ajándékozta 1640-ben a templomnak.

Kiállítások

Pár éve nyílt meg egy érdekes makett-kiállítás,a 25 nagyméretű makettet tartalmazó gyűjtemény a Biblia különböző helyszíneit eleveníti meg.

Gyakorlati tudnivalók

Cím:

4026 Debrecen, Kossuth tér

Nyitva tartás:

IX. 1-X. 30 H-P: 9.00-16.00, Szo: 9.00-14.00 (esküvőktől függően), vasárnap a 10 órás istentiszteletet, keresztelést követően 16.00 óráig.

XI. 1- III 31: H-P: 10.00-13.00

Belépődíjak(az ár magában foglalja a torony megtekintését is):

Felnőtt: 400 Ft, kedv.: 300 Ft

http://www.nagytemplom.hu/

Fotók: Csiffáry Gabriella