Közép-Európa egyik legjobban megőrzött városmagja, a Világörökség része

Graz, Ausztria második legnagyobb városa, Stájerország fővárosa, változatos építészeti stílusokat, korokat felsorakoztató óvárosa az UNESCO Kulturális Világörökségének a része. A Mura-parti város meghatározó látképe a folyó és az óvárosi háztetők felett tornyosuló Schlossberg, az Óratoronnyal. A szépen rendezett, nagyrészt sétálóutcákból álló kompakt Óváros a gótikus emlékektől a reneszánsz és barokk épületeken át a meghökkentően modern építményekig széles változatosságot kínál a turistáknak. Világszínvonalú múzeumok, nyüzsgő belvárosi utcák, terek, belső udvarok, pezsgő szórakozó negyedek egészítik ki a történelmi, építészeti látnivalókat Közép-Európa egyik legjobban megőrzött városmagjában.

Graz rövid története

A város neve a szláv „gradec” (kis vár) szóból ered, a szlovén eredetű népek helyére később németek érkeztek, 1128-ban említették először hivatalosan oklevelekben, 1230-ban emelkedett a település városi rangra, a Várhegyen álló erőd alatti területet is városfallal vették körbe. 1379-től a Habsburg-család Lipót-szárnyának lett rezidenciája a város, egyben Belső-Ausztria fővárosának is kinevezték. III. Lipót stájer herceg unokája, III. Frigyes német-római császár pedig az egész birodalom székhelyének tette meg Grazot, Linz és Bécsújhely mellett 1440-1493 között.

A császárság egyik legfontosabb városának jelentősége még jobban megnőtt az oszmán-török háborúk idején, mint a keresztény Európa egyik védőbástyája. Ekkor, a XVI. században élte fénykorát Graz, Európa szerte özönlöttek ide a művészek, építészek, a török háborúk profitjából meggazdagodó város reneszánsz és barokk stílusú épületei meglehetős jólétről tanúskodnak. Graz protestáns korszakának végül a szigorú katolikus, Ferdinánd főherceg vetett véget a XVI. század végén, végül 1619-ben, mikor császárrá koronázták, az udvart is áttelepítette Bécsbe, mely így fokozatosan átvette Graz kiváltságos helyzetét a birodalmon belül.

A XIX. században, a stájerek által igen kedvelt János főhercegnek köszönhetően a város iparosítása újabb lendületet adott a fejlődésnek. 1945-ben a város lakóépületeinek jelentős része a szövetséges légitámadásoknak esett áldozatul. 1999-ben a grazi óvárost felvette az Unesco a kulturális világörökségek közé, 2003-ban pedig Európa kulturális fővárosa volt, melyre sok modern építmény emlékezteti a városba látogatókat.

Graz főbb látnivalói

Óváros (Altstadt)

Graz óvárosa a Mura bal partján fekszik, északról a város legjellegzetesebb pontja, az Óratoronnyal koronázott Vár-hegy (Schlossberg), nyugatról pedig a folyó határolja. Keletről az egykori városfalak mentén kialakított zöld gyűrű, a Stadtpark szegélyezi a meglehetősen egységes benyomást keltő, nyüzsgő óvárost. Központi tere, a Hauptplatz a Városházával, fő utcája az innen délnek tartó Herrengasse. Az Óváros legnagyobb része sétálóövezet, azért legyünk résen városnézés közben, több villamosjárat is átszeli a belvárost!

Hauptplatz

A mindig forgalmas Hauptplatz háromszög alakú terét elegáns XVII-XVIII. századi polgárházak határolják. A stájer főváros pulzáló szíveként működő tér fontos forgalmi csomópont, szerencsére ma már csak a gyalogosok és a villamosok számára. A tér közepén álló, 1878-ban épült János főherceg emlékmű körül nappal piaci standok, este kolbászsütödék kínálják portékájukat a járókelők kiapadhatatlannak tűnő áradatának.  A stájerek által igen tisztelt, a tartomány fellendítéséért rendkívül sokat tett János főherceg (Erzherzog Johann), Ferenc József császár nagybátyja volt. Az emlékére épített impozáns díszkutat a négy nagy stájer folyót jelképező nimfa szobra díszíti.

A tér déli oldalát az impozáns, neoreneszánsz stílusú, 1893-ban átadott Rathaus (Városháza) épülete foglalja el. A főtér körüli pompás homlokzatú polgárházakból a Sporgasse sarkán álló Luegghaus a legfigyelemreméltóbb, a rendkívül gazdag díszítőelemekkel, a növény, virág ornamentikájú stukkókkal dekorált épületben a Swarowski elegáns kristályüzlete helyezkedik el.

Herrengasse

Graz hagyományos főutcája, a Herrengasse a Hauptplatz-ot köti össze a délre fekvő Jakominiplatz-cal. Széles, nyüzsgő sétálóutca jelentős villamosforgalommal, elegáns üzletek, kávézók, cukrászdák foglalják el a tekintélyes, főleg reneszánsz és barokk kori polgárházak földszintjét. Érdemes a több épületben is megtalálható, a grazi óvárosra oly jellemző belső udvarokba is bekukkantani. Az egyik legszebb a Generali-Hof, a 9. sz. ház udvara.

Az utca legfeltűnőbb épülete az ún. Festett Ház (Gemaltes Haus), melynek egész homlokzata színes, görög és római mitológiájú freskókkal van tele. Az 1742-ben festett falfestményekkel telepingált ház a város egyik kedvenc fotótémája, kora délután süt rá a nap egyébként. A belső udvarra is vethetünk egy pillantást, ez a Herzogshof, itt volt egykor, még a Burg elkészülte előtt a stájer hercegek rezidenciája.

A Festett Házzal szemben találjuk Graz egyik legnagyszerűbb látnivalóját, a reneszánsz stílusú Landhaus-t és a déli oldalához hozzáépített világhírű, középkori fegyvergyűjteményt a Zeughaus-t, melyről külön cikkben írunk. Az épületben találjuk a jól felszerelt városi turista információs irodát is.

Kissé lejjebb, a Herrengasse bal oldalán tornyosul a városi plébániatemplom (Stadtpfarrkirche) súlyos, barokk tornya. A hosszú, mozgalmas történetű, eredetileg gótikus templom nevezetességei az egyik oldalkápolnát díszítő Tintoretto  festmény, ill. a kórus felőli oldalon lévő modern üvegablak, melyen a figyelmes szemlélő Hitler és Mussolini képmását fedezheti fel.

A Főtértől északra induló szűk kis Sackstrasse vezet a Vár-hegyre induló lift előtti szép Schlossbergplatz-ra, és tovább a Schlossbergbahn alsó állomásához. A Schlossberg látnivalóival külön cikkben foglalkozunk.

A Hauptplatz-ról kelet felé tartó kissé emelkedő Sporgasse az egyik leghangulatosabb óvárosi utcácska. A második utca jobbról, a Hofgasse, ezen át juthatunk a Dóm és a Burg épületéhez. A Sporgasse és a Hofgasse sarkán, a 22. sz. házból közelíthető meg a város egyik legrégibb belső udvara, a Német Lovagrend gót árkádos udvara. A Hofgasse egyik gyöngyszeme az Edegger-Tax udvari pékség lenyűgöző, aranyozott kétfejű sassal koronázott, fából faragott portálja. A Freiheitsplatz-on lévő Városi Színház épülete után érünk ki a jobb oldalon magasló Dómhoz.

Dóm-negyed

A graz-i Dómot III. Frigyes császár építtette 1438 és 1464 között, későgótikus stílusban, udvari templomként. Rá emlékeztet a nyugati oldalon lévő főkapu feletti címer, az épület déli falán, egy kis előtető alatt található az országos vészt ábrázoló kép, amely azt a három csapást mutatja be (pestis, törökök, sáskák), mely 1480-ban sújtotta Stájerországot. A katedrális belső tere a barokk kori átalakítás képét őrzi, bár néhány késő gótikus relikviát felfedezhetünk a főoltár közelében. A Dóm legértékesebb műalkotása a Frigyes-kápolnában látható (Friedrichskapelle), Conrad Laib  1457-es táblaképe az egyik legjelentősebb mű német nyelvterületen. Az impozáns, 2,7 x 2,7 méteres, tökéletesen restaurált festmény megtekintéséhez külön belépőjegyet kell váltani. A templom északi részéről közelíthető meg a freskókkal gazdagon díszített kápolna.

Mauzóleum

A Dóm mellett álló Mauzóleum kupolás épületéhez lépcsősor vezet az utca szintjéről. Nem véletlen a meglehetősen itáliai hatás, a híres Habsburg udvari építész Giovanni Pietro de Pomis tervei alapján 1614-ben kezdték el építeni az akkor még fiatal II. Ferdinánd császár síremlékének szánt mauzóleumot. A manierista és barokk stílusú épület belső kialakítását Fischer von Erlach készítette. A sírkápolnában a császár síremléke mellett édesanyja, Bajor Mária sírja is helyet kapott. Az épület a Szt. Katalinnak szentelt templomnak is helyet ad, a hátul lévő toronyba fel is lehet lépcsőzni. Nyitva: naponta 10.30-12.30, 13.30-16.00, belépő: 4 €.

Burg

A katedrálistól északra, a Hofgasse túloldalán található az egykori stájer hercegi székhely, melyet a XV. század közepétől kezdtek kiépíteni. Jelenleg a stájer tartományi kormány székhelyeként funkcionáló épület kívülről meglehetősen jellegtelen, egyetlen igazi, látogatható nevezetessége miatt érdemes felkeresni. A híres kettős csigalépcső (Doppelwendeltreppe) valódi kuriózum, az 1499-ben épült, kőből faragott, késő gótikus lépcsősor két ága külön csavarodik fel, minden szinten pár lépcsőfok erejéig egyesül, aztán megint különválik. A lépcsőház szabadon látogatható, a Hofgasséről még a Várkapu előtt kell bemenni a nagy udvarra, szemben találjuk a lépcsőházat.

A Hofgasse végén, a Burgtor (Várkapu) mögött balra a Burggarten, jobbra pedig a Stadtpark szépen gondozott parkjaiban pihenhetünk meg.

A graz-i Bermuda-háromszög

Graz legfontosabb szórakozónegyede a Herrengassétől keletre futó kis utcácskák, terek halmaza. A főutcából a Stempfergassén át jutunk a negyed szívét adó három egymásba fonódó térre, az első, a Glockenspielplatz, mely az egyik épülete homlokzatán lévő harangjátékról kapta nevét. Naponta háromszor, (11, 15, 18 órakor) kinyílik két ablakszárny, és egy fából faragott, népviseletbe öltözött párocska keringőzik körbe a harangjáték dallamára. A város éjszakai életének központja pulzál itt, rengeteg étterem, bár, söröző, klub éri egymást a Mehl- és a Färberplatz környékén, nyári estéken egymásba folynak a kiülős teraszok.

Egyéb látnivalók

Joanneumsviertel

A modern Joanneum-negyed Ausztria második legnagyobb múzeumának központja, a régi múzeumi épületek közti udvaron, a szint alá süllyesztett, nagy kerek üvegből épített lejárókon mehetünk be a múzeumi komplexumba. Itt kapott helyet a Természettudományi Múzeum (Naturkundemuseum), az Új Galéria (Neue Galerie), a Tartományi Könyvtár és különböző multimédiás gyűjtemények. A legérdekesebb, a 2013-ban újra nyitott, teljesen átalakított Természettudományi Múzeum, melynek két szintjén 400 millió év földtörténetén keresztült tehetünk izgalmas időutazást. A Neue Galerie szerves része a Bruseum, mely az akcionizmus egyik legnagyobb alakja, a stájer születésű Günter Brus meghökkentő, sokszor gyomorforgató „alkotásait”, performanszait mutatja be. Nyitva: K-V: 10-17.

A Museum Joanneum gyűjteményei számos helyen megtalálhatók nemcsak a városban, hanem a környező településeken is, pl. az Eggenberg-kastély is ide tartozik. Különböző napijegyeket tudunk kedvezményes áron vásárolni, mellyel egy adott időintervallumon belül több gyűjteményt is meglátogathatunk. Info: www.museum-joanneum.at A múzeumi negyedet a Herrengasse Rathaus és Landhaus közti mellékutcájából, a Landhausgasséből érjük el legegyszerűbben.

Franziskanerviertel

A Főtér és a Mura közti negyed volt egykor a mészárosok és hentesek városrésze, ma a város egyik legnépszerűbb szórakozó negyede, temérdek kocsmával, jó időben igazi mediterrán légkörrel. Központjának, a Franziskanerplatznak egész déli oldalát elfoglalja a negyed névadója, a gótikus Ferences-templom és a kolostor. A gótikus csarnoktemplom messziről látható, magas, robusztus, hagymakupolával koronázott tornyát a XVII. században emelték, mely akkoriban a város stratégiai védelmét szolgálta. Érdemes besétálni a kolostor udvarába is, a Jakab-kápolnához vezető gótikus kerengő a nyugalom és a béke szigete a nyüzsgő városnegyedben.

A Mura túloldalán

A folyó túlodalán a legfeltűnőbb látványosság a barátságos űrlénynek becézett ultramodern Kunsthaus épülete, melyet külön cikkben mutatunk be.

A másik meghökkentő építmény közvetlenül a folyó vizén lebeg, a 2003-as Európai Kulturális Főváros tiszteletére létrehozott mesterséges sziget, a Murinsel. Egy amerikai művész tervei alapján egy úszó kagylóra hajazó, ideiglenesnek szánt építményt hoztak itt létre, mely egy-egy híddal kapcsolódik a folyó két partjához. Egy kávézót és egy amfiteátrumszerű teret alakítottak ki a szokatlan létesítményben. A Murinsel olyannyira népszerűnek bizonyult, hogy később sem bontották el, így most már állandó eleme a grazi városképnek.

A Mura-szigettel szemben találjuk a túlpart legszebb terét, az impozáns, kettős tornyú, barokk Mariahilferkirchével keretezett Mariahilferplatz-ot. Délre, a hangulatos Mariahilferstrasse vezet ki a Kunsthaus mögött a nyüzsgő Südtirolerplatz-ra, ahonnan az üzletekkel szegélyezett Annenstrasse vezet a vasúti főpályaudvarhoz. Északi irányban pedig a piacként funkcionáló Lendplatzra jutunk.

Gyakorlati tudnivalók

Turista információs iroda

Herrengasse 16., a Landhaus épületében, nyitva: jan – márc, nov: naponta 10 – 17, ápr-okt, dec.: naponta 10 – 18. www.graztourismus.at

Közlekedés

Parkolás: a belváros nagy része sétáló övezet, az ún. kék zónában (Blaue Zone) max. 3 órán keresztül parkolhatunk igen sok pénzért, de még így is szinte lehetetlen helyet találni. Hétköznap este 8-ig kell fizetni, szombat 13 órától hétfő reggelig ingyenes. Távolabb a zöld zóna szintén díjköteles, itt viszont már korlátlanul parkolhatunk, általában 60 cent egy félóra, napijegy 7 €. A zöld zóna a belvárostól gyalog távol van, hétvégén nem kell fizetni. Városszerte több tucat parkolóház, mélygarázs várja az autósokat, a központi helyeken lévőkben átlagban 4 euró egy óra parkolás, a Kunsthaus garázsa (P7) az egyik legkedvezőbb, 2,60 €/h.

P+R: a parkolás legkényelmesebb módja a város szélén több helyen is megtalálható nagy parkolókban letenni a kocsit. Talán az egyik legkényelmesebb hely a Murpark bevásárlóközpont melletti nagy nyilvános, őrzött P+R. A napijegy (7,50 €) tartalmaz egy 24 órás helyi közlekedésre szóló jegyet is. Villamossal egyszerűen közelíthetjük meg a belvárost. A Murpark P+R az A2 autópálya Graz-Ost csomópontjától a városközpont felé érhető el.

A 6 villamos- és 24 helyi autóbuszjáratot 2,20 eurós vonaljeggyel használhatjuk, de érdemesebb a 24 órás napijegyet megvenni 5 euróért.