Egyedülálló reneszánsz élményközpont

Az egervári várkastély Magyarország egyik legépebben megmaradt, tiszta formájú, szabályos négyszög alakú, négy olaszbástyás késő reneszánsz stílusú várkastélya. Az épületet egy nagyszabású projekt során igényesen felújították, és egy, hazánkban egyedülálló reneszánsz látogatóközpontot alakítottak ki falai közt.

A várkastély története

Elődje egy mocsárvár volt, amelyet először egy 1288-as oklevélben említenek. A Nádasdy Tamás – későbbi országbíró, majd nádor – birtokába került várat, apja, Nádasdy Ferenc építtette újjá. A vár 1539-1569 között kapta mai reneszánsz formáját, ezzel az építkezéssel alakult ki a kastély ma ismert, jellegzetes reneszánsz tömbje. A négyszárnyú, belső udvart körülzáró, sarkain négy ó-olaszbástyás erődítmény 1569-ben készült el.

A várat a XVI. század hatvanas éveiben a módosított hadászati elveknek megfelelően átépítették. Az előretörő törökök ugyanis rendszeresen küldtek (többnyire szerbekből álló) rabló csapatokat a várak mögé, a még el nem pusztított jobbágygazdaságok kifosztására és felégetésére. A rabló portyákat csak azok a várak tudták megfékezni, ahol külső huszárvárat építettek, amelyben a portyázók elfogására alkalmas lovasság állomásozott. Nádasdy Kristóf építkezései következtében lett Egervár négy sarokbástyás, négy oldalról zárt, olasz rendszerű vár. Később, 1664-ben a Bécs ellen vonuló török sereg elfoglalta, és felgyújtotta. A Wesselényi-összeesküvésben részt vevő Nádasdy Ferenctől a kincstár elkobozta, magát Nádasdy Ferencet pedig 1671-ben kivégezték.

1676-ban a várat a hozzá tartozó birtokokkal együtt Széchényi György kalocsai érsek vásárolta meg, ettől kezdődően 1873-ig a Széchényi család tagjai birtokolják.

A Rákóczi-szabadságharc után várak sorát robbantották fel, és pusztulás várt az egervári várra is. A vár erődítmény jellegét meg kellett szüntetni, végül csak a külső várat és a belső vár északi szárnyát bontották le, így a továbbiakban, mint egy U alakú várkastély fönnmaradhatott. Széchényi Zsigmond elkezdte a vár újjáépítését, és kastéllyá alakíttatta az épületet. A déli és nyugati szárny elé árkádos folyosót építtetett, a keleti szárnyban pedig kápolnát alakíttatott ki.

A XVIII. század végétől nem lakott senki a gondozás nélküli kastélyban. 1873-ban vásárolta meg a várkastélyt a Solymossy család. A XIX. században lecsapolták a mocsarat. Ez a facölöpök kiszáradását és a vár falainak megsüllyedését, megrepedezését eredményezte.

A második világháború után az államosított, romos épület egyes részeiben lakások voltak, más részeit magtárnak használták. Az épület teljes pusztulását az 1960-as évek renoválási munkálatai mentették meg.

2012-től Európai Uniós támogatással nagyszabású felújítási munkálatok zajlanak, a várkastélyt egy modern reneszánsz látogatóközponttá alakítják ki, élményturisztikai, oktatási, színházi és kulturális látogatóközpontot varázsolnak az épületegyüttesből. Tervek szerint szálloda is nyílik az egyik szárnyban.

A reneszánsz látogatóközpont

A várkastélyban Magyarország egyik első okostelefonos látogató - vezetési rendszerét alakították ki. A látogatók a pénztárnál igényelhetik az okostelefont, amely segítségével egyénileg fedezhetik fel az épületet. A vezetés 20 állomáson keresztül mutatja be az egykori reneszánsz várkastélyok falai között zajló életet. Azok a látogatók, akik több információt szeretnének megtudni egy-egy kiállítás tematikájáról, a kiállításokon elhelyezett interaktív érintőképernyős terminálokra feltöltött anyagokból tudnak tájékozódni.

A kiállítások anyagai folyamatosan bővülnek, a fő elem, a „Reneszánsz várkastélyok a történelmi Magyarországon” című kiállítás, ahol nemcsak az egervári várkastély történetével, hanem a hasonló felépítésű, négy sarokbástyás magyar várkastélyokkal is megismerkedhetünk. A kiállításon külön hangsúlyt fektetnek a várat birtokló főúri családok történetére.

A termeket reneszánsz és kora barokk bútorok másolataival rendezték be, melyeket a látogató is kipróbálhat, beleülhet a trónszékbe, vagy megnézheti mit rejtenek a komód fiókjai. A kiállítás egyik legérdekesebb része az ún. tapintható tárlat, ahol kézbe is vehetjük a régi tárgyakat.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Egervár, Vár út 15.

Telefon: 06/30/937-3647

Nyitva tartás:
K - V: 09.00 – 17.00


Belépőjegyek:
Felnőtt: 990 Ft, kedv.: 590 Ft
Családi belépőjegy: 1 990 Ft

Megközelítés

Egervár a 74-es főút mentén Zalaegerszegtől 12 km-re északra található.