A magyar Versailles

A „magyar Versailles”, hazánk legnagyobb és legimpozánsabb főúri kastélya, a magyarországi barokk építészet legjelentősebb alkotása.

 

A kastély rövid története

A kastélyegyüttes kiépítése és fénykora az egyik legbefolyásosabb korabeli arisztokrata család fejének, Esterházy „Fényes” Miklós hercegnek köszönhető,aki 1762-től egészen haláláig 1790-ig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mért rezidenciáját.

„Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem”, Esterházy Miklós herceg e nem éppen szerénységről valló mondata jól jellemzi Eszterháza fénykorát, a 126 szobából álló, francia mintára barokk-rokokó stílusban épült patkóalakú kastély mellé építettek még egy bábszínházat, orangerie-t, operaházat, lovardát és számos egyéb épületet. A 300 hektáros francia parkról nem is beszélve, ahol, Versailles mintájára, szökőkutak, gondozott sétányok, vízesés, mulatóházak nyújtottak gondtalan szórakozást a hercegi családnak és vendégeiknek.

A pompakedvelő Miklós herceg a művészeteket is pártolta, elsősorban a zenéért és operáért rajongott, külön udvari zenekart alapított, a faluban külön épületet emeltetett a zenészeinek, és pártfogoltját Joseph Haydn-t nevezte ki udvari karnagyává.

Fényes Miklós herceg vendégei sorában a kor szinte összes A-listás híressége megfordult a kastélyban, Mária Terézia császárnőn keresztül Goethe személyéig.

A páratlan fényűzés Miklós herceg halálával 1790-ben váratlanul véget is ért, fia Antal herceg a felhalmozott adósságok miatt szélnek eresztette a zenekart, elbocsátotta a személyzet nagy részét, és visszaköltözött a szerényebb udvartartású kismartoni kastélyba.

Egy évszázadon keresztül üresen, elhagyatottan állt a kastély, a kert elgazosodott, a nagy fogadóhelyiségben birkákat tartottak. A XX. sz. elején az Esterházyak ugyan tatarozták a főépületet, rendbe tették a kertet és vissza is költöztek pár évre, de nem tudták teljesen megállítani a kastély állagának további romlását.

A II. világháborúban szinte teljesen elpusztult a kastély berendezése, ami megmaradt azt a helybeliek hordták szét.

A műemléki helyreállítás 1957-től napjainkig tart, az EU támogatásával az utóbbi években látványosan haladt előre a felújítás, és a közeljövő tervei is nagyszabásúak.

Az utóbbi években eszközölt legszembetűnőbb változás a kastély megszokott „Habsburg-sárga” színének átfestése az eredeti krémszínűre.

A kastély leírása

A kastély főkapuja előtt az út túlsó oldalán állnak az ún. Gránátos házak, az egykori őrség barokk stílusú épületei. A hatalmas, kovácsoltvas rokokó főkapun jutunk a kastély francia stílusú díszudvarába. A kaputól balra eső szárnyépületben találjuk a pénztárakat.

A díszudvar tényleg úgy néz ki, ahogy az egy igazi főúri kastélyhoz illik, hatalmas díszkút, grottók, formára nyírt bokrok, puttókkal díszített díszlépcsők, gazdagon díszített erkély, a barokk pompa jegyei mindenütt.

A kastélylátogatás csúcspontjai a zeneterem, a díszterem, a földszinti nagy ebédlő, a Sala Terrana, a nemrég felújított kápolna és a hercegi lakosztályok, ill. Mária Terézia szobája. Sajnos az eredeti bútorok megsemmisültek, de a korra jellemző ízlésvilágban rendezték be a termeket, minden aranyban tobzódik, hatalmas kályhák, órák, porcelánok, festmények kísérik utunkat a több mint egy órás vezetett látogatás alatt.

A kastély másik oldalán lévő hatalmas parkba is érdemes átmenni, ide belépőjegy nélkül is mehetünk. Itt a pár éve elkészült, kitűnően a park miliőjébe ágyazott Joseph Haydn és Esterházy Miklós szobrait találjuk. Igazi élmény a nagy területű angolpark hatalmas, árnyas fái között bóklászni.

Gyakorlati tudnivalók

Nyitvatartási idő:  máj. 02. – okt.02. H-V 10-18, nov.1.-márc.14. P,SZ,V: 10-16

Belépődíj: 2000 Ft; diák, nyugd. 1000 Ft; családi jegy 4000 Ft.

A kastély csak tárlatvezetéssel látogatható, időtartama kb. egy óra.

Fertőd, Haydn u. 2.

Beérve Fertődre a kastély felé vezető utat jól jelzik, a kastély bejáratával szemben, nem messze fizetős parkoló található.

http://www.eszterhaza.hu/