Mátyás király palotájában

A visegrádi Királyi Palota a középkori Magyarország egyik legnagyobb és legpompásabb épületegyüttese volt. A romjaiban is impozáns palotában a szépen rekonstruált termeket, udvarokat bejárva, a korhűen berendezett lakosztályokban időutazást tehetünk a Magyar Királyság fénykorába, a XV. századba.

A palota története

A palota hosszú és hányattatott sorsa a 14. század elején, Károly Róbert uralkodása alatt kezdődött. Ekkor költözött a királyi udvar Visegrádra, itt volt a helyszíne 1335-ben a híres visegrádi királytalálkozónak. Nagy Lajos király jelentős bővítéseket végeztetett és komoly palotává fejlesztette Károly Róbert szerény udvarházát, majd utóda, Zsigmond király idején fejeződtek be az építkezések. A palota igazi virágkora Hunyadi Mátyás nevéhez köthető. Európában Olaszország után először itt és ekkor jelentek meg az első reneszánsz jegyek. Ekkor épült a kerengő a reneszánsz loggiával, a díszlépcső, a kápolna és több díszkút is, köztük az épület leghíresebb dísze, a Herkules-kút, melyet Mátyás király címerei díszítenek. 

Az épületet még a Jagelló királyok és Szapolyai János király is használta, de a visegrádi vár török kézre kerülése után a kirabolt és magára hagyott palota teljesen elnéptelenedett és pusztulni kezdett. Kövei nagy részét elhordták, és a maradványokat úgy betemette a hegyoldalról lemosott föld és hordalék, hogy a XIX. század végére már el sem akarták hinni, hogy itt valaha fényűző palota állhatott.

1934-ben Schulek Frigyes fia, János véletlenül fedezte fel a palota eltemetett darabjait, azóta szinte folyamatosak a régészeti feltárások és helyreállítások. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan adták át a palota rekonstruált részeit a látogatóknak.

A palota kiállításai

A palota legszebb része az árkádos reneszánsz díszudvar, közepén a híres Herkules-kúttal, amelyből sajnos már nem a bor csorog, mint Mátyás király nagyszabású ünnepségeinek idején, és a kút is csak másolat. Az eredeti megmaradt részek a Kőtárban nézhetők meg. A kút sokunk számára ismerős lehet az 1000 forintos bankjegy hátoldaláról. A gyermek Herkules feltehetően a király törvénytelen fiára, Corvin Jánosra utal.

A díszudvarból nyílnak a királyi palota kiállítótermei, amelyeket az épületegyüttes építéséhez hozzájáruló uralkodók korának stílusában alakítottak ki. Az egyik teremben nagyon érdekes interaktív kiállítást rendeztek be Virtuális Vártúrák címen.

A függőkertként kialakított teraszon a középkorban is használt fűszer- és gyógynövényeket termesztenek, szép kilátás nyílik innen a Palotakertre, melynek közepén egy Zsigmond-kori csorgókút is segít felidézni a középkori hangulatot.

A palota másik ismert műemlékének, a baldachinos Oroszlános kútnak a másolata az emeleti teraszon látható.

A korhűen berendezett konyha mellett a kápolnában találjuk a híres Visegrádi Madonna néven ismert reneszánsz vörös márvány domborművet 1480-ból.

A pincében berendezett kőtárban a már említett díszkutak eredeti maradványain kívül a palota erkélyének rekonstrukcióját is láthatjuk.

A palota színes kulturális programoknak is otthont ad, így a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékoknak, melyet több mint 25 éve rendeznek meg, minden július második hétvégéjén.

Gyakorlati tudnivalók

Cím:

2025 Visegrád, Fő utca 23-29

Nyitva tartás:

Március-október: kedd-vasárnap: 09.00 - 17.00, nov.-febr.: K-V 10.00 - 16.00

Belépődíjak:

Felnőtt: 1100 Ft

Kedvezményes: 550 Ft

6 év alatt ingyenes!

Telefonszám:

(26) 597 010

Megközelítés: A 11-es főút melletti nagy, ingyenes parkolóban hagyhatjuk az autót, ahonnan 1-2 perc alatt a palotánál vagyunk. Autóbusz: A 880-as járat Budapest-Esztergom között sűrűn közlekedik. Budapestről Újpest, Városkapu állomástól indulnak a buszok. Menetidő: 75 perc. Visegrád, Királyi Palota megállónál szálljunk le.

http://visegradmuzeum.hu/kiralyi-palota