Mély, vadregényes völgyek, látványos sziklaszirtek

Az Északnyugati-Börzsöny legszebb, legváltozatosabb túraútvonala a kemencei kisvasút végállomásától, a vadregényes Fekete-völgyön át fel a Salgóvár (715 m) romjaihoz, majd a csodás panorámájú, sziklás Holló-kő (685 m) érintésével az Ökör-orom hangulatos, vékony gerincén keresztül vissza a völgybe.

A túra hossza: 12 km

Időtartam: 3,5 óra

Szintkülönbség: 650 m

A túra jellege:

Könnyű gyalogtúra kitűnően jelzett turistautakon, könnyen kezelhető közepes emelkedőkkel és lejtőkkel. A Fekete-völgyben a Csarna-patakon többször is gázlókon, köveken kell átkelni, csapadékos időben, nagyobb esőzések után nehézkes lehet az átjutás. Vízvételi lehetőség nincs, vigyünk magunkkal kellő mennyiségű folyadékot.

Útvonal: Kemence, Feketevölgy vá. – Fekete-völgy – Salgóvár – Kövirózsás – Holló-kő – Jancsi-hegy – Világos-pallag – Fekete-völgy

Jelzések: K – P+ - P - P□

Kiindulópont

A kemencei kisvasút Feketevölgy végállomása. Autóval is megközelíthető Kemence felől kissé kátyús aszfaltos úton. Feketevölgy panzió táblákat kövessük.

Kisvasút menetrend

borzsony-salgovar-terkep.jpg

Térképkivágat: Börzsöny 1:30 000 (Szarvas-Faragó)

A túra leírása

A Feketevölgy panzió (300 m) elől indulunk, itt van a kemencei kisvasút végállomása, eddig lehet kocsival is eljönni. A börzsönyi Kék Túra vonalán indulunk, jobbra elhagyjuk a volt VILATI üdülő épületét és nagy kertjét, majd hamarosan a Csarna-patak mellett a mély Fekete-völgyben gyalogolunk tovább. A bővizű patakot többször is köveken átugrálva keresztezzük, nagyobb esőzések után elég nehéz itt túrázni, a patak többször is megáradt már. A kisvasút egészen 1992-ig közlekedett itt a völgyben, akkor szüntették meg a forgalmat, azóta látványosan pusztulnak a sínek, a kaput legjobban az 1999-es nagy árvíz tette be.  A vasúti sínek sok helyen teljesen a levegőben lógnak, a leszakadt sínpárok ingatag hidakat képezve billegnek a patak meredek partjai közt. Iszonyatosan vadregényes az egész völgy, az út gyakran a romos vasúti talpkövek közt vezet, olykor a nem túl stabilan kinéző kis hidakon, néha a zúgó patak gázlóin botorkálunk át a víz felett.

Balról két épített kutat is mellőzünk, először a közelebbi Fekete-kutat, majd az úttól kissé távolabbi Csurgó-kutat. Vízre ne nagyon számítsunk, a földből szivárog csak egy kis víz.

Háromnegyed óra alatt érünk a panziótól a Hamuházig (372 m), amely egykor az itt dolgozó favágók szállása volt. Érdekes módon a Hamuház vasúti megállóhely szépen meg van csinálva, szinte kedvet kapunk megvárni a vonatot. Tervek szerint eddig fog feljönni a kemencei kisvasút, attól tartok elég sok víz fog még addig lefolyni a Csarna-patakon.

A Hamuháztól a K+ jelzésű út követi tovább a Fekete-patakot, mi kissé jobbra tartva folytatjuk utunkat a K jelzésen, egyre emelkedve egy széles úton, balra alattunk a kis Kuruc-patak egyre mélyebbre kerül. Folyamatosan emelkedő utunk néhány nagy kanyar után kereszteződéshez ér, ahol búcsúzunk a Nagybörzsöny felé tartó K jelzéstől, átváltunk a P+ jelzésű ösvényre, mely a két széles erdészeti út között vág be a fantasztikus, méltóságteljes szálbükkösbe. Lassan emelkedünk a káprázatos bükkerdőben, majd egy nagy tarvágás közelében balról csatlakozik hozzánk a P jelzés, és a hangulatos gyertyános-bükkös erdőben kapaszkodunk fel az Északnyugati-Börzsöny legmagasabb részére, a Vár-bükk (743 m) csúcsát nem érinti az út alatta haladunk el a mellette lévő Vár-bérc (715 m) tetején épült Salgóvár romjaihoz.

Avatatlan szem nem igazán tudja eldönteni, melyik az épített rész és melyik a természetes szikla, de a romok tetejéről szép kilátás nyílik a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy felé. Az eredetileg három részből álló várat a Hont nembeli Salgó emeltette. 1424-ben Zsigmond király a várúr hűtlensége miatt leromboltatta. A keleti oldalon láthatunk egy csekély falmaradványt és egy kis kőfülkét.

A vártól meredeken lejtő utunk tavasszal virágtengeren keresztül ereszkedik le egy kis tisztásig, ahol a P+ jelzés balra letér Perőcsény felé, mi a P jelzésen maradva folytatjuk utunkat a sziklás, éles hegygerincen, időnként szép kilátással a Magas-Börzsönyre. A vadregényes gerincen érjük el a részleges, de csodaszép kilátást nyújtó Kövirózsás (696 m) csúcsát. Ott jártunkkor mi nem találtunk kövirózsát, de lehet, hogy nem voltunk elég alaposak.

Már eddig is látványos utunk tán legszebb szakasza következik, a sziklás gerinc, ha lehet fokozni, még csipkésebbé válik, a Holló-kő (685 m) csúcsa alatt különleges sziklaalakzatokra tudunk kimenni. A sziklákról és a csúcsról feltáruló panoráma lenyűgöző, látjuk a Magas-Börzsöny impozáns fővonulatát, belátunk a tipikus, mély börzsönyi völgyekbe. Mindenhol csak erdőt, hegyeket, völgyeket látunk, sehol egy civilizációs nyom, a Csóványos tetején álló, most megújuló torony kivételével.

A Holló-kő (685 m) csúcsán, az útjelző táblára rögzítve, egy kis dobozban csúcskönyvet is találunk. Miután kigyönyörködtük magunkat és frappáns bejegyzéseinkkel gazdagítottuk a csúcskönyvet, folytassuk utunkat a továbbra is lenyűgöző szépségű gerincen. Az út rendkívül változatos, hol mohalepte sziklák közt, hol napsütéses, vidám tisztásokon megyünk keresztül, sokszor élvezve a kitárulkozó panorámát. Az Ökör-oromnak hívott gerinc egy kis sziklás kiemelkedésén, a Jancsi-hegyen (586 m) ősi földvár állott, a laikus nehezen tudná megkülönböztetni egy nagy kőhalomtól az egykori erődítményt.

Szép lassan leérünk az Ökör-orom fantasztikus gerincéről, a Világos-pallag nevű rétnél jobbra térünk le a P□ jelű útra, mely egyben a strázsa-hegyi tanösvény útvonala is. Fokozatosan lejtő, kényelmes úton 20 perc alatt leereszkedünk kiindulási pontunkhoz, a Feketevölgy panzióhoz.

Ajánlott turistatérkép: Börzsöny 1:30 000 (Szarvas-Faragó-Térkép-center)