Csodák övezte kultikus zarándokhely

A történelmi Magyarország egyik legfontosabb Mária-kegyhelye, a Maros völgyében fekvő Lippával szemben lévő, impozáns, barokk, kéttornyú máriaradnai kegytemplom. A ferences rendi templom a Maros mente, a Bánság és a szegedi nagytáj központi búcsújáró temploma, amely nemcsak a táj festői szépségével vonz számos hívőt, de a környékbeliek szerint csodák helyszíne is a régmúlt idők óta.

A kegytemplom története

A legenda szerint egy hívő bosnyák kereskedő 1668-ban angyali sugallatra ajándékozta a radnai ferenceseknek a papírból készült kegyképet, melyMáriát ábrázolja a kisded Jézussal. 1695-ben a török felgyújtotta a templomot, de a kép sértetlen marad, a kápolna tetejéről lehulló tüzes cserepek pedig a rémült gyújtogatók fejére zuhantak. Az ezután felújított templom az aradiak búcsújáróhelyévé válik már az 1730-as évektől.

A templom története azonban régebbi időkbe nyúlik vissza. Radna első említése a XIII. századból származik, ferences kolostorát 1327-ben alapították. Kápolnáját, melybe a híres szentkép kerül, 1520-ban emelteti egy tehetős özvegyasszony a mai épületegyüttes helyén. Zarándokhellyé a csodás történet hatására lesz, hivatalosan az egyház is kultuszhellyé nyilvánítja 1750-ben.

A mai templom alapjait az ezt követő években rakják le, a ferences kolostor megépítése után folyamatosan a XIX. századig épületdíszítési munkákkal szépül a kegytemplom. 1911-ben tornyait jelentősen megmagasítják, így elérik csaknem a 70 métert. A Máriaradnán működő rendi élet még a kommunista időkben is zavartalanul működhet, jelezve annak kiemelkedő fontosságát. 1992-ben II. János Pál pápa a kis bazilika címmel ruházza fel. 2003-ban püspökségi felügyelet alá kerül, 2012-ben jelentős Uniós forrásokból kezdődött meg teljes felújítása. A munkálatok 2015-re fejeződnek be.

A kegytemplom látogatása

A Lippa városrészhez tartozó, a Maros jobb partján fekvő épületegyüttes napjainkban is csodás gyógyulások helyszíne a hívők körében. A gyóntatófolyosón és a templom egyéb részein elhelyezett képek mind-mind a Szűzanya segítségét köszönik meg bajos ügyeik rendezésében. Nagy számban jönnek a magyarok mellett cseh, bolgár, horvát és román hívek is, akik szintén magukénak érzik a kultikus helyet. A közhit szerint a kegyképnek köszönhetően sokan nyerték vissza egészségüket, és hálából a meggyógyult testrészeket ábrázoló ezüst tárgyakat ajándékoztak a templomnak, melyeket az oltár mögötti falon kétoldalt helyeztek el.

A templom főoltáránál elhelyezett szentkép rokokó foglalatát Mária Terézia utasítására készítette a bécsi udvari ötvös. Rudnay Sándor esztergomi prímás formalinba helyezett szívét tartó ezüstszelence látható a kép közelében, jelezve az egyházi méltóság ragaszkodását szeretett templomához.  A boldoggá avatott II. János Pál 2,4 méter magas szobra is a templomhajóban kapott helyett a hívők hálájának jeléül. Napjainkban mintegy százezer zarándok keresi fel évente a Máriaradnai kegytemplomot, ez a szám a felújítás után várhatóan jelentősen megemelkedik.

A templomban évente háromszor tartanak búcsút, pünkösdkor, Nagyboldogasszony napján (aug.15) és a legnagyobb méretűt Mária születésének napján, Kisboldogasszony ünnepekor szeptember 8-án.

Gyakorlati tudnivalók

Megközelítés: Máriaradna (Radna) Lippa (Lipova) város a Maros folyó túloldalán fekvő része, Aradtól 30 km-re keletre a 7-es főút mentén fekszik. A templomhoz a Lippára vezető leágazás után balra vezető úton mehetünk.

Nyitva tartás: a templom reggeltől estig nyitva, szabadon látogatható

Felső fotó: Stoschmidt, commons.wikimedia.org, CC BY 4.0