Hazánk legdrámaibb, legfelkavaróbb freskója

Magyarország egyik legszebb, vitathatatlanul legfelkavaróbb freskósorozata Aba-Novák Vilmos monumentális műve a szegedi Hősök kapuján az első világháborúban elesett szegedi katonáknak állít méltó emléket. A sok vitát kavaró alkotás alig több mint tíz évig volt látható, politikai okokból majd ötven éven keresztül vastag vakolatréteg fedte, de 2001 óta teljes pompájában újra megcsodálható a szegedi Aradi vértanúk terén.

A kapu és a freskó története

Az első világháborús emlékmű megalkotásának ötlete Klebelsberg Kúnó kultuszminisztertől származik, végül 1936-ban épült meg az egyetem és a gimnázium épületeit összekötő, a Boldogasszony sugárút feletti három ívnyílású kapuépítmény, Pogány Móric munkája.

1937-ben festette a korszak ellentmondásos egyéniségű festőművésze, Aba-Novák Vilmos a grandiózus freskósorozatot a kapu boltíveire. 1945-ben először csak Horthy kormányzó alakját, majd pár évvel később az egész freskót lemeszelték és vastag vakolatréteg alá temették.

A rendszerváltás után a művész lánya és unokája által alapított alapítvány lépésről lépésre felújíttatta a freskó együttest Forrai Kornélia restaurátor művész vezetésével. Az emlékművet 2001. november 1.-jén avatták újra.

A kapu és a freskók leírása

A hármas osztatú kapu tér felőli oldalát két, egy élő és egy halott honvédkatona méltóságteljes kőszobra őrzi. A boltíveken található freskók szívbemarkolóan tragikus témái, Aba-Novák festői víziói örök mementói az emberiség történelmét végigkísérő háborús szenvedéseknek.

Katartikus élményt nyújt a gigantikus freskó együttes végig tanulmányozása. A Tisza felőli oldal keresztboltozatán a Huszárroham jelenete látható, a vele átellenben lévő falon a Háború keresztjét vivő katonák freskója, a szegedi bakák hősi helytállásának megrázó emlékei. A falfelület további képei Sárkányölő Szent György, Szent Borbála és középen a Szerzetes, Aba-Novák Vilmos önarcképe alakjában.

A nagyboltív fő témája „A jövőbe vetett hit allegóriája”, a feltámadt, ítélethirdető Krisztus hatalmas alakjával. Balra a Hit allegóriája, a háborús szenvedés apokaliptikus látomása. A nagyboltív másik oldalán „A tett allegóriája” a nemzeti hadsereg szegedi megalakulásának állít emléket, a sok vitát kavaró Horthy Miklós ábrázolással.

A város felőli keresztboltozatban a Montellói fa látható, szemben „A halott katonák lelkei” látomásos festői vízió néven ismertté vált jelenet. A kisboltív további freskói a különféle katonai alakulatok védőszentjeit ábrázolják, Szent Istvánt, Szent Lászlót és Kapisztrán Jánost.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Szeged, Aradi vértanúk tere és Boldogasszony sugárút sarka.