Csodaszép kisváros az Elba partján tele barokk és reneszánsz műemlékekkel

Pirna, Drezdától alig 20 km-re, az Elba partján fekvő régi kereskedőváros, nyugalmat árasztó, álmos, bájos óvárossal, szűk utcácskákkal, több százéves polgárházakkal, hangulatos vendéglátóhelyekkel. A városka főtere ma is ugyanúgy néz ki, mint amikor Canaletto mester több mint 250 éve megfestette, a városi templom, a St.Marienkirche impozáns épülete pedig egész Szászország legfontosabb késő gótikus műemléke.  

Pirna rövid története

Több mint 900 éve állt már a Várhegyen egy szláv eredetű erődítmény, 1180 körül telepedtek meg alatta frank és türingiai kereskedők az Elba part menti síkságán. A fontos kereskedelmi útvonalak metszéspontjában fekvő Pirnát 1233-ban említik először oklevélben hivatalosan is. 1256-ban árumegállító jogot kap, 1291-ben pedig már városként említik. Az eleinte a cseh királysághoz, majd Szászországhoz tartozó Pirna a XVI. századra, a kereskedelemnek és a homokkő kitermelésnek köszönhetően az egyik leggazdagabb szász városnak számított.

Ekkor alakult ki máig meghatározó városképe a gótikus és reneszánsz épületekkel. Pirna aranykora a harmincéves háborúval ért véget, 1639-ben a svédek rombolták le és fosztották ki a várost. Szerencsére a károk azért nem voltak túl nagyok, hiszen az olasz származású festőművész Canaletto a XVIII. század közepén festett híres városképei már teljes épségben ábrázolják a város jellegzetes épületeit.

Az elbai gőzhajózás megindulásától és a város vasúti hálózatba való becsatlakozásától kezdve, a XIX. század közepétől nagyfokú iparosítás vette kezdetét. Az 1945-ös amerikai bombázások szerencsére megkímélték az óvárost, Németország egyesítése után pedig a nagyarányú felújításoknak hála ma ismét régi fényében ragyog az egységes képet mutató, történelmi óváros. Manapság a legnagyobb veszélyt az Elba áradásai jelentik, 2002-ben és 2013-ban is teljesen elárasztotta az árvíz az egész belvárost, óriási anyagi károkat okozva.

Pirna fő látnivalói

Óváros, Marktplatz

Pirna leghíresebb látnivalója, az óváros közepén elterülő főtér, az egykori piactér, a Marktplatz. A festői tér közepét, a Rathaus (Városháza), túlnyomórészt reneszánsz stílusú épülete uralja, kecses barokk tornyán a város két oroszlános címerével. A Markt délnyugati sarkából nyílik a híres látkép, melyet Canaletto 1753-as festménye tett világhírűvé, a Rathaus, a csúcsos tetejű reneszánsz polgárház, melyet később Canaletto-háznak neveztek, a magas tetejű Mária-templom gótikus épülete és a háttérben a Várhegyen, a Sonnenstein erődje. Ez a gyönyörű együttes ugyanúgy néz ki ma is, mint 250 éve.

Az 1525 körül épült, makulátlanul helyreállított Canaletto-házban működik a turista információs iroda, az itt kiállított festmény csak másolata az eredeti Canaletto alkotásnak, melyet a drezdai Zwingerben állítottak ki. A szász királyi udvar megrendelésére az olasz festőművész több pirnai és drezdai látképet is festett, ezek zöme szintén a Zwingerben látható, de néhányuk a szentpétervári Ermitázsban kötött ki.

Érdemes az egységes képet mutató Markt szépen felújított gótikus, reneszánsz polgárházait végignézegetni. A főtéren kívül a legtöbb szép, régi épületet a Schmiedestrassén, a Lange Strassén találjuk. A pirnai polgárházak különlegessége a portálokat díszítő festett domborművek, melyekből jó néhányat fedezhetünk fel a sétáló övezetté alakított óvárosi utcácskákban. Az Altstadt nyugati részén, a Dohnaische Strasse Elba parti végénél, az egykori dominikánus kolostor, vadszőlővel befuttatott épületében alakították ki a városi múzeumot (Stadtmuseum), ahol Pirna történetéről rendeztek be gyűjteményt, és érdekes ideiglenes kiállításokat is láthatunk. (Stadtmuseum, Klosterhof 2., K-V: 10-17)

Mária-templom (Stadtkirche St. Marien)

Szászország legjelentősebb késő gótikus csarnoktemploma, jellegzetes, magas, csúcsos tetejű hajójával és zömök tornyával uralja a város látképét. A Marktplatz és a Várhegy között, a Kirchplatz szinte teljes egészét elfoglalja a hatalmas épülettömb. A ma is látható templom már a harmadik ezen a helyen, 1502-ben kezdték el felhúzni falait elődje maradványaira. 1539-től alakították ki a gyönyörű bordás- és hálóboltozatot, a 60 m magas torony, elődje alapjain pedig már előbb, 1479-ben elkészült.

A kívülről meglehetősen szerénynek mutatkozó templom igazi csodái a belső térben lakoznak. A nyugati oldalról nyíló főkapun át jutunk a háromhajós csarnoktemplomba. A templombelsőben tizenkét karcsú oszlop tartja az elképesztően szép, csillagos égboltra emlékeztető boltozatot. A két oldalhajóban csillag-, a főhajóban hálóboltozat, a szentély felett az oszlopok felső végén bibliai ábrázolások láthatóak. Figyelemre méltó még a szobrokkal díszített homokkőből faragott késő gótikus szószék is.

A templom ékessége a 10 m magas, 5 m széles, rendkívül gazdagon díszített, 1614-ben elkészült reneszánsz főoltár. A bal oldali mellékhajóban álló, XVI. századból származó, különleges szenteltvíztartó lábazatát 26 gyermekfigura díszíti, az evő, ivó, alvó, játszó kisdedek az életet szimbolizálják, a születéstől a halálig.

Sonnenstein

Az óváros keleti szélén magasló Várhegyen terpeszkedő Schloss Sonnenstein épülete nagyrészt a XVI. század második felében épült középkori részletek felhasználásával. A katonai erődítményként használt épületet 1811-ben, egy királyi rendelet alapján jelentősen átépítették és Szászország első olyan gyógyintézetét alapították meg falai között, ahol elsősorban szellemi és lelki betegségekben szenvedőket gyógyítottak, úttörőnek számító kezelésekkel, többek közt pszichoterápiás módszerekkel. 1939-ig folyt itt a gyógyítás, a fasiszta rezsim bezáratta az intézményt, egy részét fallal körbekerítették, gázkamrákat, krematóriumokat építettek, majd 1940-től nagyüzemben űzték itt a Harmadik Birodalom hírhedt eutanázia programját, 5 év alatt 13.720 beteget gázosítottak el szégyentelen módon.

Emléküket az épületkomplexum hátsó részében kiállítás őrzi. Jelenleg az épület nagy része állami intézményeknek ad otthont. A kastélyszerű épület előtti bástyákról nyíló csodálatos, városra néző kilátás miatt éri meg feljönni ide, a Mária-templom mögötti részről induló lépcsősorokon.

DDR Museum

Az egykori NDK életét, lakóinak mindennapjait, jellemző használati tárgyait bemutató gazdag gyűjtemény egy, a város szélén álló egykori laktanyaépületben kapott helyet. A 2000 m² nagyságú kiállítóterületen, 2005 óta működő múzeumban betekintést nyerhetünk a sokunk által azért sajnos jól ismert szocialista hétköznapokba, „ünnepnapokba”, nosztalgiázhatunk a Trabantokat, MZ motorokat, szánalmas háztartási termékeket, élelmiszereket, retró panelszobákat bemutató kiállításon.

DDR Museum Pirna, Rottwerndorfer Strasse 45 M, ápr – okt: K-V: 10 – 18, nov – márc: K – V: 10 – 17, Hétfő és péntek zárva, dec és jan csak hétvégén van nyitva. Belépő: 7 €, gyerek (6-16): 6 €, családi jegy: 18 €

www.ddr-museum-pirna.de

Gyakorlati tudnivalók

Turista információs iroda: Am Markt 7, (Canaletto-Haus), húsvéttól októberig H – P: 9 – 18, Szo: 9.30 – 14, V: 11 – 14, télen vasárnap zárva.

Vasútállomás: a belváros nyugati szélén, előtte buszpályaudvar. A Bahnhofstrassén 10 perc séta az óváros. S-Bahn félóra Drezda, 11 perc Bad Schandau. Sűrű vonatközlekedés.

Parkolás: a belvárosban mindenhol fizetős, hétköznap 9-től 18 óráig, szombaton 14 óráig. Általában 1 €/óra, de sok helyen csak max. 2 órát szabad várakozni. Hosszabb idejű parkolás esetén válasszuk a folyó partján, a vasúti sínek mindkét oldalán kiépített parkolókat vagy a több helyen lévő parkolóházakat, garázsokat. Ingyenes parkolás a vasútállomás és a buszállomás P+R parkolóiban.

www.pirna.de