Európa legnagyobb hegyi erődítménye

Szász Svájc legfontosabb történeti emléke, Európa egyik legnagyobb erődítménye, az Elba partján, egy jellegzetes alakú táblahegy tetejére épült Königstein erőd (Festung Königstein). A jelenleg múzeumként működő, hajdani bevehetetlen erőd 247 méter magasra tornyosul a folyó fölé, impozáns, komor falai beleépültek a sötét színű, koporsó alakú hegy szikláiba. Legnépszerűbb látnivalója, a falai tetején kiépített, elképesztő kilátást nyújtó panorámaút.

A Königstein-erőd története

Königstein nevének eredete valószínűleg az I. Vencel cseh király által 1241-ben, itt a „királyok kövének” nevezett hegyén aláírt és lepecsételt okirathoz vezethető vissza, melyben a cseh királyság és a meisseni püspökség között húzódó határvonal alapjait fektették le. A következő 750 év folyamatos építéseket, bővítgetéseket hozott, a 9 hektáron elterülő, a táblahegy tetejének alakját követő platón kisebb fajta város épült ki. Késő gótikus, reneszánsz, barokk és XIX. századi építmények kusza egyvelege alkotja a hatalmas erődöt.

Az 1515-1524 között még kolostorként is funkcionáló Königstein-t végül a XVI. században kezdték óriási, bevehetetlennek szánt erődítménynek kiépíteni. Az első és legfontosabb dolog egy tisztességes várkút létesítése volt, 1563-ban kezdték meg a kút ásását, és röpke 6 év munkával érték el a víz szintjét, 152 és fél méter mélyen, érdekes, hogy ez még mindig 88 méterrel van az Elba vízszintje felett. A komolyabb erődépítési munkálatok 1590-től szinte folyamatosan zajlottak, a harmincéves, majd a hétéves háború során is kiállta a próbát az erőd, sohasem sikerült fegyverrel bevenni.

Az évszázadok során komolyabb harci cselekmények nem is történtek, az erődöt főleg kaszárnyának és börtönnek használták. Nagyobb fenyegetettség idején pedig ide hozták a drezdai szász udvarból a kincstárat és az értékesebb műtárgyakat, természetesen a szász királyi család is többször talált itt menedéket a vérzivataros századokban. A rettegett várbörtön több prominens vezetőnek is nyújtott kényszerű tartózkodóhelyet, többek közt az anarchista Mihail Bakunyin, a szocdem vezér August Bebel is vendégeskedett a komor falak között.

Az első világháborúban orosz és francia hadifoglyokat őriztek a várban, majd a két háború közt veterán katonák szanatóriumaként működött, aztán a második világháborúban lengyel és francia hadifoglyok táboraként funkcionált. 1942 tavaszán a francia ellenállás egyik vezetője Henri Giraud tábornok rejtélyes körülmények között sikeresen megszökött a várbörtönből. 1955 óta látogatható az erődítmény, mint történelmi műemlék a nagyközönség számára, a falai között lévő számos épületben különböző állandó és ideiglenes kiállítást látható, de a legtöbb turista számára a vár nem mindennapi fekvése, a falakról nyíló páratlan kilátás a maradandó élmény.

A vár látogatása

Königstein vára az azonos nevű táblahegy (361 m) széles, lapos platóján épült, a hegy lábánál, az Elba partján fekszik a szintén Königstein nevű bájos kis városka, melynek főteréről, a klasszicista stílusú templom mellől a Kék jelzésű, meredek turistaúton tudunk felgyalogolni az erőd bejáratához, de a legtöbb látogató a kényelmesebb, nyugati oldalról való feljutást választja. A hatalmas, modern parkolóháztól az aszfaltúton vagy a mellette párhuzamosan futó Kék jelzésű turistaúton enyhén emelkedve, még majdnem 1 km az erőd falai tövében lévő kasszaépület.

A vár déli falainak tövében találjuk a kassza épületét, felnézve az áthatolhatatlan, impozáns várfalakra, olybá tűnik mintha a hegy szikláiból nőtt volna ki az erődítmény. Három lehetőségünk van az erődbe való feljutáshoz, két lift is áll a látogatók rendelkezésére, a normál felvonó a kasszaépület jobb oldalához közel, a várfalba épülve visz fel, míg az új, látványos panorámalift, kissé odébb a várfalra épülve repít fel az erőd területére. Mindkét felvonó használata benne van a normál belépőjegy árában. Természetesen gyalog, a hagyományos úton is fel lehet menni a várba.

A kasszától balra indul a feljáró, először a Rothe Brücke egykor felhúzható hídján megyünk át, majd a gigantikus, a sziklával egybeépült várfalak mentén, macskaköves úton jutunk az erőd főbejáratához. Königstein várának legérdekesebb része ez az igazán erődszerű, az árkokkal, bástyákkal, védművekkel bőven ellátott komor építmény. Átmegyünk egy kapun, majd a híres medúzafejes várkapu (Medusentor) következik. Innen lentről igazán nyomasztóan tornyosul fölénk az 1589-ben épült, patkó alakú Torhaus (Kapuépület), jobbra mellette a Kommandantenhaus (Parancsnoki épület), balra a Streichwehr épülete. Egészen balra a Georgenburg, mely a középkorban Császárvárnak nevezett épület 1619-es átépítésével jött létre, és később itt volt a hírhedt várbörtön. Előtte a György-bástyán (Georgenbastei) történelmi ágyúk sorakoznak.

A medúzafejes kapun át egy újabb árkon keresztül az Erős Ágost címerével díszített kapun keresztül, egy hosszú, baljós, félhomályos járaton át érünk fel az erődbe. A kapuépület hátsó része a Neues Zeughaus, az Új Fegyvertár, mely 1631-ben épült a sötét várfeljáró felett. A legérdekesebb kiállítások is a Kapuépületben és a Georgenburgban vannak. Az utóbbiban a várbörtönről, az itt raboskodókról, míg az előbbiben Königstein várának történetéről, In Lapide Regis címmel (A királyok köve) rendeztek be érdekes kiállítást.

Az erőd központi tere a parkosított Augustusplatz, délnyugati oldalán a középkori kút fölé emelt Brunnenhaus-zal, délkeletre a reneszánsz stílusú, 1622-ben épült Magdalenenburg, mely a vár legelőkelőbb épülete volt. Pincéjében a világ legnagyobb hordójával, melyet 1725-ben készíttetett Erős Ágost, a negyedmillió literes hordót soha sem sikerült teljesen feltölteni, végül 1819-ben bontották el. Pár éve egy művészi, méreteiben ugyanakkora installáció segít elképzelni a hatalmas méreteket. Maga az épület termei az ideiglenes kiállításoknak adnak otthont. A tér keleti csücskében áll az eredetileg román stílusú várkápolna, a tábori templom, a Garnisonskirche, mely 1676-ban épült jelenlegi formájára.

A tér déli oldalát az Alte Kaserne (Régi kaszárnya) hosszú, 1589-ben emelt épülete zárja le, melyben éttermet, ajándékboltot és a mosdókat találjuk. A Kútház mögötti kisebb, szerény épület a Schatzhaus (Kincstár), a XIX. század közepén építették a szász kincstár őrzésére. Még egy épület érdemel nagyobb figyelmet, az 1594-ben épült Altes Zeughaus (Régi Fegyvertár), melyben hadtörténeti kiállítást láthatunk, hatalmas, régi ágyúkkal, tüzérségi fegyverekkel. A Fegyvertár már közvetlenül az erőd falai mellett van, innen indulhatunk a várfalakon vezető Panoráma körúton, mely talán Königstein leglátványosabb része.

Az erőd legdélebbi pontja a merész sziklakiszögellésre épült bástya, a Zobels Eck, ahonnan káprázatos panoráma nyílik a Szász Svájc jellegzetes táblahegyeire. Innen az óramutatóval ellentétes irányba indulva, a cikk-cakkban haladó bástyasétányról, őrtoronyról őrtoronyra, végig bámulatos kilátást élvezve jutunk el a keleti csücsökbe, a híres Königsnase (Királyi Orr) nevű bástyára, ahonnan feledhetetlen panorámát élvezhetünk az Elbára, a part menti Königstein városára, a túlparti Hegyekre, a Schrammsteine bizarr sziklatornyaira. A legklasszikusabb kilátópont a következő kiszögellésen épült bástya, a Blitzeiche (Villámtölgy), mely nevét az itt álló ősöreg tölgyfáról kapta, melybe gyakran csapott bele a mennykő. Az azóta már kipusztult fa helyett 1992-ben újat ültettek. A falak széléről lélegzetelállító a kilátás az Elba óriási kanyarjára, szemben a Lilienstein szabályos koporsó alakú hegyére, tőle balra a Bastei bizarr sziklavilágára.

A várfal északi oldalának közepén áll a barokk stílusú Friedrichsburg, melyet egy régi őrtorony átalakításával építettek 1731-ben. Az elegáns, balusztrádos, díszlépcsős kastély felső szintjére, egy korabeli stílusban berendezett díszebédlőbe láthatunk be. A Georgenburg felé közelítve a Hungerturm (Éhség-torony) érdekes, karcsú őrtornyát csodálhatjuk még meg, mielőtt visszatérünk az erődváros központi terére.

Gyakorlati tudnivalók

Megközelítés:

Autóval Königstein városától Pirna felé, a 172-es úton, az országútról balra kanyarodva hatalmas, modern parkolóházban hagyhatjuk a kocsit. Információs iroda, ajándékbolt is található itt. Parkolási díjak: 7,00 €/nap, 4 órás időtartam: 5,00 €, 5 órás 6,00 €. 

Áprilistól októberig kis turistavonat jár a parkolótól az erőd bejáratáig. Amúgy 15 perc alatt elérünk gyalog a 800 méterre lévő bejáratig.

Königstein városából, mely könnyen elérhető tömegközlekedéssel, vagy gyalog a Kék jelzésű turistaúton vagy a Festungsexpress-szel, mely tavasztól őszig közlekedik, tudunk a várhoz jutni. (5 € retúr)

Nyitvatartás: Minden nap, április – október: 9.00 – 18.00, kasszazárás 17 órakor. November – március: 9.00 – 17.00

Belépő: Felnőtt: 10,00 €, télen 8,00 €, diák: 7,00/6,00 €, családi jegy (2 felnőtt plusz gyerekek)25/21 €. 6 éven alul ingyenes.

www.festung-koenigstein.de