Mesebeli sziklaalakzatok, szédítő mélységek, impozáns homokkőtornyok

A Szász Svájc egyik leglátványosabb sziklavárosa, a számtalan homokkőbástyával, toronnyal, bizarr sziklaformációval büszkélkedhető Affensteine, melynek egyik legnépszerűbb pontja, a hajmeresztő helyre épült hajdani rablólovagvár, a Frienstein, a meghökkentő helyen lévő barlanggal, az Idagrottével. Változatos, panorámában és különleges sziklákban bővelkedő körtúránkon felkeressük még a gigantikus sziklafal peremén fekvő közkedvelt kilátóhelyet, a Carolafelsen-t is.

A túra hossza: 12,5 km

A túra időtartama: 4 óra

Kiindulópont:

Kirnitzschtal, Beuthenfall. Bad Schandau-tól 7 km-re, a Kirnitzsch folyó völgyében futó 165-ös országút mellett, parkoló az egykori, jelenleg zárva tartó Beuthenfall fogadónál, a sínek mellett, fizetős: 4,00 €/nap (automata). Bad Schandauból villamossal és autóbusszal (241) is megközelíthető.

A túra jellege:

Közepesen nehéz, rendkívül változatos gyalogtúra, jól jelzett turistautakon, ösvényeken. Több helyen sziklába vájt lépcsősorok, korláttal biztosított fémlétrák, néhol tekintélyes sziklákon kell átmászni, olykor szédítő szakadékok szélén haladunk. Szédülésmentesség, biztos járás előny!

A túra leírása

A Kirnitzsch völgyéből, a Beuthenfall villamosmegállóból indulunk a déli irányba tartó széles murvás úton a Piros, a Zöld és a Zöld Pont turistajelzéseket követve. Az enyhén emelkedő út a Dietrichsgrund völgyben vezet és pár perc alatt elágazáshoz ér. Jobbra fordulunk a Piros és a Zöld Pont jelzésű úton, balra a Zeughausstrasse a Zöld jelzésekkel, innen fogunk majd visszatérni túránk végefelé. Nagy, mohos sziklatömbökkel határolt széles, kényelmes utunkon enyhén emelkedve újabb kereszteződéshez érünk, a Piros jelzés balra leválik rólunk, mi maradunk az egyenesen tartó Zöld Pont „festői úton”, az ikonikus Malerweg-en.

A hangulatos fenyőerdőben, lustán kanyargó sétaútról (Untere Affensteinpromenade) időnként jól láthatóak a fák közül kikandikáló gigantikus sziklatűk, tornyok, bástyák. Egy nagy kanyarban lévő, táblával is jelzett útelágazásnál búcsút veszünk a kényelmes sétaúttól és balra fordulunk a vészjósló nevű Wilde Hölle (Vad Pokol) felé. Jelzetlen, de jól követhető ösvényünk a Kleines Bauerloch egyre szűkülő völgyében kapaszkodik fel, először nagy, lapos köveken lépdelünk, majd lépcsősorokat leküzdve hatolunk beljebb a mindinkább beszűkülő sziklaszurdokba.

A több helyen csak 1-2 méter széles, függőleges sziklafalak által határolt kanyonban a kritikusabb pontokon korláttal biztosított szakaszok váltják a létrákat, sziklába vájt lépcsősorokat. A nevére méltó, vadregényes, sötét sziklaszoros alján gyéren csordogál egy kis vízfolyás, de száraz időben ez nem jelenthet gondot. Kiérve a Wilde Hölle kanyonjából, útjelzőtáblával felszerelt elágazáshoz érünk, itt majd élesen balra fordulunk a fehér alapon fekvő zöld háromszöggel jelzett Obere Affensteinpromenade-ra, de előbb tegyünk egy kitérőt a régió egyik legszebb, leglátványosabb kilátópontjához, a Carolafelsen-hez. Egyenesen megyünk tovább a mohával lepett sziklafalak között, majd hamarosan jobbra kanyarodunk, és felmászunk a sziklákon a gigantikus sziklafal peremén kialakított Carolafelsen kilátóra (459 m).

Az impozáns, korláttal nem biztosított sziklafal széléről parádés kilátás nyílik a Szász Svájc jellegzetes sziklabirodalmára, a Schrammsteine tornyaira, a Falkenstein, a Lilienstein fenyőtengerből magányosan meredező táblahegyeire. Szabadon ugrálhatunk egyik sziklatoronyról a másikra, de fokozott óvatosság szükségeltetik. Miután kipihentük, kigyönyörködtük magunkat, térjünk vissza az Obere Affensteinpromenade elágazásáig, és jobbra kanyarodjunk el a táblával is jelzett turistaútra.

A jelzett ösvény (fehér négyzetben fekvő zöld háromszög) jól követhető, a kisebb elágazásoknál tábla jelzi a helyes irányt, az ösvényről ne térjünk le, tényleg balesetveszélyes. Eleinte kényelmes, szintet tartó ösvényünk hangulatos fenyőerdőben, egyre nagyobb sziklatömbök, tornyok közt kanyarog, időnként pazar kilátás nyílik a környező sziklaformációkra.  Nagy sziklatömböket mászunk meg, majd ereszkedünk le róluk, aztán megnyílik a táj, balról belátunk az impozáns Grosses Bauerloch szurdokba, melynek szinte függőleges sziklafalán kapaszkodik fel az elképesztő vonalvezetésű mászóösvény, a Zwillingstiege, melyen gyakran láthatunk mindenféle védőfelszerelés nélkül, kézzel-lábbal kúszó vakmerő túrázókat.

Tágas kilátást nyújtó sziklameredély szélén haladunk, majd egy szűk sziklaszoroson bújunk át, mígnem egy elágazáshoz érünk. Jobbra egy alig észrevehető út, a Häntzschelstiege indul egy rendkívül szűk, alig egy ember széles, sötét hasadékban. Nem erre fogunk menni, de érdemes bepillantani, a szűk lyukból drótkötéllel biztosított, sziklákba szerelt vashágcsókon kapaszkodnak fel a bevállalós túrázók a teljesen függőleges, végtelennek tűnő sziklafalon.

Az Obere Affensteinpromenade-n folytatjuk túránkat, a vékony kis csapás délnek fordul továbbra is szorosan az Affensteine sziklafalához tapadva tekergőzik néhol csodálatos panorámát nyújtva a fenséges sziklatornyokra, többek közt a Wolfsturm nevű sziklatűre, mely kedvelt sziklamászó gyakorlóhely. A promenád le-föl hullámozva végül egy sziklafalnál, úgy tűnik, mintha véget érne. A Sátánfej  (Satanskopf) nevű sziklaképződmény állja utunkat, a függőleges sziklafalon, egy kis lyukon négykézláb tudunk csak átmenni a túloldalon folytatódó útra.

Pár perc múlva balról csatlakozik hozzánk a Zöld jelzés, és ezen jobbra fordulva újabb elágazáshoz érve balra kanyarodunk a Zöld jelzésen. Pár lépés után hatalmas sziklatömbök tövében, kitérő kínálkozik balra az Idagrotte felé. Semmiképpen se hagyjuk ki a Szász Svájc talán legizgalmasabb, leghajmeresztőbb kilátópontját, a hajdani rablólovagvár, a Frienstein (Vordres Raubschloss) oldalában fekvő Idagrottét. Kicsit megtévesztő a lovagvár elnevezés, mert a legendás rablólovagok fészkét ma már semmi sem különbözteti meg a természetes homokkőtornyoktól, bástyáktól, de a túloldalán fekvő sötéten ásító barlanghoz vezető út garantáltan kiveri a biztosítékot még az enyhe tériszonyban szenvedő túratársainknál is. Az út első fele gigantikus egymásra dőlő kőtornyok közti hasadékban vezet, aztán a sziklafalba vájt csapáson megyünk át a barlanghoz. Az elsőre ijesztőnek tűnő út azért nem annyira vészes, a sziklába erősített vaskampókba tudunk kapaszkodni. Másik oldalunk teljesen ki van téve a szédítő mélységnek.

Az Idagrotte előtti tágas sziklateraszon kipihenhetjük az odavezető út rettenetét és élvezhetjük a káprázatos panorámát. A rossz hír az, hogy ugyanazon a kitett úton lehet csak visszamenni. Az elágazástól balra fordulva követjük a Zöld jelzéseket, innentől az utat Oberer Affensteinweg-nek hívják. Rövidesen lenyűgöző kilátás nyílik vissza a Frienstein sziklaerődjére, az oldalában az Idagrottéval. A hegyoldalban hullámvasutazó ösvényről a következő emlékezetes pillanat a Kleiner Winterberg oldalában húzódó gigászi sziklaalakzatokra eső panoráma. A csodálatos kilátásban továbbra sem szűkölködő, hatalmas sziklák közt tekergőző út végül egy kereszteződéshez ér, ahol balra térünk le a promenádról, ragaszkodva a Zöld jelzésekhez, itt már a Piros Pont is csatlakozik hozzánk. Nagy kanyarokkal, hosszú lépcsősorokon keresztül ereszkedünk le a Kleiner Winterberg-ről.

Egy régi határkőnél keresztezzük a Piros jelzésű turistautat, majd széles, kényelmes, enyhén lejtős úton (Zöld Pont) pár perc alatt kiérünk a keresztező Zeughausstrassére, melyen balra kanyarodva háromnegyed órás sétával érünk vissza kiindulási pontunkhoz, a Beuthenfallhoz.